Marjai János / 24.hu
Gazdaság koronavírus

Hiába a robusztus magyar növekedés, nemigen képesek kiheverni a magyarok a járványválság hatásait

A magyarok fele már nem áll rosszabbul, mint a járvány előtt, derült ki az Intrum fizetési jelentéséből (ECPR). Romlott azonban a háztartások megtakarítási képessége, és aggodalomra ad okot, hogy sokan nem tudják nyomon követni, hányfelé és mennyi pénzzel tartoznak.

A követeléskezelő idén is elkészítette Európa-szintű jelentését a lakossági pénzügyekről (ECPR). A felmérés során több tízezer embert kérdeztek meg Európa 24 országában, köztük Magyarországon is arról, hogyan alakult az anyagi helyzetük a COVID-19 járvány első évét követő időszakban.

A 2020-as recessziót Európa-szerte erőteljes gazdasági növekedés követte (az előző év azonos időszakához viszonyítva, 2021 második negyedévében az uniós GDP 14 százalékkal, a magyar össztermék 17,9 százalékkal emelkedett). A gazdaság bővülésével a lakosság pénzügyi helyzete is sok szempontból javul, bár a felmérésre érkezett válaszok alapján nem mindenki érzékeli egyenlően a korrekciót.

Mint a kutatásból kiderült, a tavalyi gazdasági válság hatásai máig érintik a fogyasztók jelentős részét: saját elmondásuk szerint

  • a magyar fogyasztók közel fele úgy véli, hogy a Covid-19 még legalább egy évig negatív hatással lesz a pénzügyeikre.
  • 21,5 százalékuk szerint pedig több mint két év is kell hozzá, hogy pénzügyi jólétük normalizálódjon.

A magyar válaszadók csupán 15,9 százaléka állítja, hogy a járványnak már nincs semmilyen hatása a pénzügyi helyzetére, ez a második legalacsonyabb érték Európában (Görögországban 12,7 százalék mondta, hogy már kiheverte a recessziót). A lista élén Svájc áll 44,76 százalékkal, utánuk Észtország (41,3) és Hollandia (39,4 százalék).

Az adatok meglepőek, hiszen a magyar GDP az európai átlagnál gyorsabb ütemben növekszik

– kommentálta a követeléskezelő értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója, Deszpot Károly a felmérés eredményét. Az ellentmondás oka elsősorban a magas infláció lehet szerinte, amely ellensúlyozza a jövedelmek növekedését. Szintén közrejátszik az úgynevezett K-alakú kilábalás a recesszióból. Deszpot Károly úgy véli, adataik rámutatnak, hogy a különböző országos átlagadatok, mint a bérszint és megtakarítások növekedése mögött főként az áll, hogy egy viszonylag szűk réteg vagyona növekszik, míg a többségé stagnál vagy csökken.

Ezzel együtt a magyarok fele is azt mondta, a járvány előtti időszakhoz képest már nem áll rosszabbul anyagilag: 42,5 százalék válaszolta azt, hogy szegényebb lett a járvány előtti időszakhoz képest, ami valamivel nagyobb arány, mint a többi európai országban (átlagosan 36,65). Magyarországon az alacsony jövedelmű válaszadók 20,81 százaléka mondta azt, hogy jelentősen romlott az anyagi helyzete; a középosztályban az arány már csak 8,17 százalék, a legmagasabb keresetűek között pedig csak 4,73 százalék. Szintén a korábban is magas jövedelműek között voltak a legtöbben azok (11,15 százalék), akiknek javult a pénzügyi helyzetük a pandémia alatt.

A magyarok számlái gyorsabban nőnek, mint a jövedelmük

Összességében javult a magyar lakosság számlafizetési képessége is a válság csúcsához képest: a magyar válaszadók közül összesen 27,8 százalék mondta, hogy legalább egy számlát nem tudott időben befizetni az elmúlt 12 hónapban, kevesebben, mint tavaly (31 százalék). Ennek ellenére Magyarországon a fogyasztók 44,3 százaléka azt mondja, hogy a növekvő kiadások negatívan hatnak az általános jólétükre. 54,6 százalék állítja, hogy számláik gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmük – Deszpot Károly szerint ez már elsősorban az infláció hatása.

Deszpot Károly szerint az áremelkedések kedvezőtlenül hatnak a hosszútávú megtakarítási képességre is. Rámutatott, Magyarországon tavaly óta szintén enyhén romlott az arány, az akkori 29,5 százalék helyett most 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végén nem tudnak mindig félretenni. Ez nem illeszkedik az európai trendbe, mivel a legtöbb országban nőtt a megtakarító lakosok száma.

Hozzátette: a tartozásokat illetően az elaprózódás jellemző, európai szinten minden hetedik (16 százalék) válaszadó azt mondta, már nem tudja nyomon követni, kinek mennyivel tartozik. Magyarországon az európai átlagnál erősebb a pénzügyi tudatosság, de 10,4 százalék itt is úgy nyilatkozott, hogy már elvesztette a fonalat a kintlévőségeivel kapcsolatban.

A számok alapján megvan a kockázata annak, hogy sok kisebb összegű kintlévőség, például számlatartozások vagy áruhitelek válnak nem teljesítővé. Az elfelejtett, kis értékű számlák pedig az évek során, a késedelmi kamatok miatt könnyen válhatnak tíz- vagy százezres nagyságrendű adóssággá

– figyelmeztetett Deszpot Károly.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.