2050-re Magyarország államformája királyság, mindenkibe nyomkövetőt ültetnek, és még holdkolóniánk is van. Legalábbis Egressy Zoltán új regényében, a Hold onban. De vajon tényleg erre tartunk? Interjú.
Salamon Pál túlélte a 20. századi diktatúrákat, gyerekként bujkált a nácik elől, később a kommunizmusból is menekülnie kellett. Ezt meg is írta önéletrajzi ihletésű regényeiben. A Sorel ház 89 éves írójával beszélgettünk.
Alexandre Dumas azt állította magáról, egy óra alatt végezne öt nővel és egy színdarabbal, halála előtt pedig mindenképp meg akart írni egy szakácskönyvet.
Már a levegővel szívjuk magunkba a kelet-európaiságot, nem véletlen, hogy itt sokkal több sors siklik ki – mondja Péterfy Gergely, aki új regényében a mai Magyarország születését próbálja megfejteni. Interjú.
A két férfi gumicsónakban vágott neki, hogy levadásszon egy ősi cápát, aminek még a húsa is mérgező. És hogy mit tanultak eközben önmagukról és a világról? Interjú Morten A. Strøksnesszel.
Fogalmunk sincs, hogy viselkednénk, ha kitörne egy háború – véli Jeroen Olyslaegers író, aki szerint szörnyen nehéz őszintének lenni, mert a képmutatás a természetünk része. Interjú.
Kivándorlás vagy betagozódás? Vidék vagy Budapest? Krusovszky Dénes első regénye a mai harmincasok tipikus dilemmáiról szól, meg is kapta a Libri irodalmi közönségdíját. Interjú.
Egy kiégett pszichoterapeuta kénytelen szembenézni saját félelmeivel – erről szól Anne Cathrine Bomann, a fiatal dán pszichológus első regénye, ami húsz nyelven jelenik meg. De mi köze ennek a pingponghoz? Interjú.