A férfi szerint ezzel a természet is jól jár.
invazív fajok
Az állatok veszélyt jelentenek Kolumbia élővilágára.
A szuperdisznók nagyon intelligensek és rendkívül ellenállóak.
Ez veszélybe sodorja a hegység ökoszisztémáját.
A sárgahasú szavannacerkóf invazív fajnak számít a Szent Márton-szigeten.
A természetvédelem alapgondolata, hogy a kijelölt védett területeken a kialakult élővilág megőrzése a jövő nemzedékek számára fontosabb, mint a gazdasági haszonszerzés. Mára a politika úgy alakította át a korábbi rendszert, hogy szükség esetén a saját és kliensei napi érdekeit érvényesíthesse. Ez azonban nem értékelheti le a terepen dolgozó természetvédelmi őröknek a munkáját. Száz éve állt munkába az első „kócsagőr”, azóta dolgoznak terepen a magyar „rambók”.
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatójának közreműködésével vizsgálták a sirályok szerepét az invazív fajok terjesztésében.
Két invazív faj, az amerikai ökörbéka és a barna fakígyó 1986 és 2020 között becslések szerint 16 milliárd dollár kárt okozott a világban.
Az ÖK kutatói kimutatták, hogy a legeltetés hatékony védelmet jelenthet az árterekben terjedő inváziós fásszárú fajok okozta károk ellen.
Ezek a fajok aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.
Az ÖK tudományos tanácsadóját is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport az özönnövények európai terjedési sikerét meghatározó tényezőket vizsgálta.
Az embernek is van felelőssége a terjedésükben.
A turizmus, a kereskedelem és a klímaváltozás a katalizátora annak a folyamatnak, ami jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a biodiverzitásra.
A mohaállat csupán „gusztustalan”, ám a biológiai invázió óriási veszélyt jelent vizeinkre.
Nyáron néhány hétig, egy-két hónapig a trópusi fajok megélhetnének a magyar vizekben.
A bokrokban fészkelő énekesmadarak összeszedik az invazív poloskák lárváit is, ehhez először is megfelelő bokrok kellenek Budapesten.
Az emberi közvetítéssel behurcolt emlősök komoly fenyegetést jelentenek az őshonos fajokra.
A laikus számára 12 vízzel teli műanyag medence, valójában csúcstechnológiás laboratórium a tihanyi apátság lábánál: a klímaváltozás és az emberi tevékenység káros hatásainak megismerését, az elkerülhetetlenre való felkészülést szolgálja.
Az állandó emberi „zaklatás” miatt annyira szívósak, hogy mára 2550 faj hódított meg más kontinenseket is.
Az inváziós növények kiirtása három évig tartott és 800 millió forintba került a 2200 hektáros területen.
