A bolygó különböző régióiban egyidejűleg fellépő aszályok példátlan terhelést jelenthetnek a globális mezőgazdasági rendszerre, és emberek millióinak vízbiztonságát veszélyeztethetik.
globális felmelegedés
Az elmúlt húsz évben 4700 milliárd tonna (vagy köbkilométer) jeget veszített el a grönlandi jégtakaró.
A Meteorológiai Világszervezet szerint 2015 óta regisztrálták a legforróbb éveket.
A Paediatric and Perinatal Epidemiology különszámában hat új tanulmány jelent meg.
A mérések kezdete óta 2021 az ötödik legmelegebb év volt.
Még akkor is drasztikus változásokkal kell számolnunk, ha sikerül elérnünk a párizsi klímaegyezményben foglaltakat.
Az éghajlati szélsőségek miatt az Európai Unióban már most 3,4 milliárd eurót teszi ki az éves várható károk összege és ez a század végére a tízszeresére nőhet.
Tudjuk és érezzük, hogy a globális felmelegedés létezik, és az nem csak a távoli jövőben játszódó sci-fikben létezik. Emelkedik az átlaghőmérséklet,
A berendezés egy esetleges klímakatasztrófa után segítheti a túlélőket.
A jelenség hátterében a klímaváltozás áll.
Az utolsó 200 éves periódus volt a legforróbb, és ekkor is emelkedett a legnagyobb mértékben a hőmérséklet.
Egyre súlyosabbak áz ausztrál partvidéken a cikonok, az erózió, az áradások, a tüzek pusztítják a sziklákat is.
Egyre több szélsőséges időjárási esemény fenyegeti a kontinenst.
Egyelőre nem elég erősek a vállalások, hogy megközelítsük a 1,5 Celsius-fokot.
Az 1998 óta tapasztalt fehéredési események szinte a zátony egészét érintették.
A szakértők műholdas felvételeket elemeztek.
A világörökségi védelmet élvező 257 erdő együttesen nettó szén-dioxid-elnyelőként működött a 2001-2020 közötti időszakban. Már nem ez a helyzet.
A globális felmelegedés a csapadékeloszlásra is hat.
Ahhoz, hogy mérsékeljük az éghajlati átalakulás hatásait, a természetre is szükségünk lesz.
Több éves egészségügyi és fenntartható fejlődést fordíthat vissza a klímaváltozás.
Bill Gates szűk határidőt szabott a klímaválságról szóló kötetében.
Ezen a téren a legjobban Nagy-Britannia teljesít, amelyet Svájc és Svédország követ.
Egy új tanulmányban az elérhető szakirodalmat elemezték.
A Total francia vállalat belsős magazinjában már 1971-ben írtak a klímaváltozásról, aztán 17 éven át nem került elő a téma a lapban.
