Az ENSZ szerint az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenység világszerte egyre több katasztrófához vezet – írja az MTI. A szervezet az önpusztító spirál megállítását szorgalmazva.
Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UNDRR) új jelentésében kiemelte: a klímaváltozás miatt világszerte rohamosan nő a katasztrófák száma. Az elmúlt két évtized minden évére 350-500 közepes vagy annál nagyobb méretű csapás jutott, ezek költségei az elmúlt évtizedben átlagosan évi 170 milliárd dollárra emelkedtek.
Az évtized végére, 2030-ig évi 560-ra nőhet a katasztrófák száma, a szárazság, a szélsőséges időjárás és az áradások miatt pedig emberek milliói kerülhetnek veszélybe. „A világnak többet kell tennie azért, hogy a katasztrófák jelentette kockázatot beépítsük az életmódunkba és a beruházásokba” – mondta Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese.
„Kollektív önelégültségünket tettekre kell váltanunk” – emelte ki, hozzátéve, együtt lelassíthatjuk a megelőzhető katasztrófák ütemét.
A jelentés szerint a világ tévesen ítéli meg a természeti katasztrófák kockázatát, alábecsüli azokat, és túlzott optimizmussal, valamint a legyőzhetetlenség érzésével közelít a problémákhoz. A beszámoló alapján a természeti csapások mérete és intenzitása is fokozódik, az elmúlt öt évben pedig több áldozata és érintettje volt a katasztrófáknak, mint az azt megelőző öt évben.
A katasztrófák főként a fejlődő országokat sújtják, amelyek átlagosan bruttó hazai össztermékük 1 százalékát veszítik el évente a csapások miatt, miközben a fejlett országokban csak 0,1-0,3 százalék ez az arány. A legmagasabb költségeket az ázsiai-csendes-óceáni térség viseli. „Azzal, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyja a kockázatokat, és nem építi be azokat a döntéshozatali folyamatokba, a világ a saját pusztulását finanszírozza” – nyilatkozta Mami Mizutori, az UNDRR vezetője.
