Mit hozott ez az évtized a genetikában?
genetika
A himlő több mint ezer esztendővel korábban keringhetett már az emberi populációkban, mint korábban gondoltuk, és a viking kalandozásokkal juthatott el egymástól távoli területekre.
Sokkal hatékonyabb terápiákat lehet kifejleszteni az új felfedezés segítségével.
A Homotherium latidens nagyon jól bírhatta a futást.
Nyugtalanító eredményre jutott egy német kutatás.
Nemcsak a szemszín és a magasság, hanem az ideológia vagy a hitrendszer is öröklődhet, és rengeteg változást kellene kialakítanunk az agyunkban, hogy ezek módosuljanak.
A 28 éves nőnek azt mondták, nem fog sokra menni az edzéssel.
A szakértők viking kori csontvázak genetikáját vizsgálták.
Még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés a hunokkal és Attilával kapcsolatban.
A nagy testű faj nagyjából 14 ezer éve tűnt el.
Az automatikus formázás miatt rendre hibák jelentek meg a tanulmányokban.
A szakértők egy ideje gyanakodtak arra, hogy kapcsolat lehetett a polinézek és az amerikai őslakosok között.
Egy nemzetközi kutatócsoport átfogó genetikai elemzéssel mérte fel a házityúk eredetét.
A szakértők Írország őskori maradványait vizsgálták.
A szakértők neandervölgyiek nyakcsigolyáit vizsgálták.
A szakértők a kánaániták genetikáját vizsgálták.
A szakértők mintegy 244 ezer nő adatait vizsgálták.
Jók a kilátások szerinte a kis Prattet illetően.
A ráknak nem kellene halálos ítéletnek lennie, és még a mi életünkben eljuthatunk odáig, hogy ne is legyen az. Dr. Peták István rákkutatóval beszélgettünk.
Az eredmények megmagyarázhatják, hogy egyes embereket miért érint rosszabbul a koronavírus-fertőzés.
Buksi és Kedves segítségével megszerezték a megfelelő géninformációkat az ELTE kutatói.
Európa minden országára jellemző, az új koronavírust több forrásból történő többszöri behurcolása.
A Homo antecessort sokáig nem tudták elhelyezni az evolúciós családfán.
Vérteszt segíthet a korai észlelésben.
