A világhírűvé vált példányon túl további négy klón is készült Dollyból, a bárányból.
gének
Egyetlen génmutáció megléte vagy hiánya alapján lehet prognosztizálni a fehérvérűség kimenetelét.
Több százezer éve lezajlott, növények közti génátadásra találtak bizonyítékot svéd evolúciós genetikusok.
Egy új kutatószonda a marsi élet keresését tűzné ki célul.
Az 1000 genom projekt keretében leírták az összes emberi génváltozat 95 százalékát.
Génterápiával "boldoggá" tudtak tenni depressziós tüneteket mutató egereket.
Hamarosan génteszt segítségével állapíthatják meg a nők már a húszas éveikben, hogy meddig tart termékenységük.
Közönséges bőrsejtekből sikerült őssejteket gyártani.
Egy olyan génhibát azonosítottak brit kutatók, amely a migrénhez köthető, és a későbbiekben új gyógyszercélpontként szolgálhat.
Szlovák tudósok felfedezték, mitől maradnak életben a növények a Csernobilt övező sugárfertőzött területen.
Az új indiai szuperburgonya 60 százalékkal több fehérjét tartalmaz, mint egy közönséges krumpli.
Sok fiatal Parkinson-kórban szenvedő páciens betegségét egy genetikai mutáció okozza.
A génterápiának hála vértranszfúzió nélkül képes élni egy örökletes vérszegénységben szenvedő páciens.
A kakaó genomját egy szuperszámítógép is feltérképezte.
A génmódosított lazacok kétszer olyan gyorsan nőnek, mint vadon élő társaik, ezért lesz belőlük vacsora.
Olyan genetikai jellemzőt fedeztek fel, amely növeli a nyitott szemzugú zöld hályog kialakulásának kockázatát.
Újra felmerült a kérdés, van-e ok bármilyen aggodalomra, ha klónozott állatok húsából fogyasztunk.
Az ember genetikai sokféleségének eddigi legrészletesebb térképe készült el 1200 személy részvételével.
Amerikai és olasz kutatók felfejtették a golden delicious nevű almafajta örökítőanyagának négyötödét.
Azonosítottak egy olyan örökletes genetikai kockázati tényezőt, amely a migrén gyakori típusával van összefüggésben.
A búza genomja ötször akkora, mint az emberé.
Vadon is nő a genetikailag módosított repce.
Genetikusok szerint azon gének miatt hízunk, amelyek valaha lehetővé tették, hogy túléljük a kiszámíthatatlan éhezést.
Német és olasz kutatók analizálják Ötzi, az 5300 éves tiroli jégember örökítőanyagát.
