A Fagradalsfjall 900 év után tört ki ismét.
földtan
A Föld belsejében a radioakív elemek bomlásával hő keletkezik, amely a kérgek keresztül felfelé oszlik el.
A kutatók egy új réteget azonosíthattak a belső magban.
A változás ijesztő gyorsasággal következett be. Szerencsére a vulkán kürtői átjárhatók, nagy baj akkor van, ha az oldala hasad fel.
A XXI. században még nem volt olyan, igazán jelentős vulkáni működés, ami az előző évszázadban nyolc alkalommal is történt. Köztük globális éghajlatváltozást okozó események.
Rengeteg embert fenyegethet a jelenség.
Néhányan még emlékezhetnek kifejezetten pusztító rengésekre is.
Az afrikai kőzetlemez nyomása okozta a környéken hatalmasnak számító keddi földrengést – ekkora elmozdulás nem maradhat folytatás nélkül.
Több mint 30 ezer földrengést észleltek az Antarktiszon augusztus vége óta.
Olyan szuperkontinens alakulhat ki, amely alapjaiban változtathatja meg a Föld éghajlatát.
Az óceáni lemez a vizet a véltnél mélyebbre szállíthatja.
A lemeztektonika miatt a Föld képe szép lassan, de folyamatosan alakul.
Az ősi tómeder a gröndlandi jégtakaró alatt fekszik.
A Resurrectionként, azaz Feltámadásként ismert lemez régóta megosztja a geofizikusokat.
A Grímsvötn utoljára 2011-ben tört ki.
A Sangay utoljára 1628-ban tört ki.
233 millió évvel ezelőtt egy olyan időszak kezdődött, melynek során rengeteg faj pusztult ki.
24 óra alatt 91 földmozgást rögzítettek.
A rengéseket a Szent András-törésvonalnál észlelték.
A hatalmas üregrendszer Csehországban található.
A furcsa eseményt 2016 augusztusában figyelték meg.
A szakértők azt vizsgálták, hogyan alakultak ki a tektonikai lemezek.
Egy friss kutatás alapján a folyamat a vártnál tízszer gyorsabb is lehet.
A szakértők modellek révén vizsgálták az árapály alakulását.
