Ezek voltak a menyegző legértékesebb ajándéktárgyai.
ferenc józsef
A magyar királyra egy szabólegény támadt rá Bécsben.
Libényi János ügyesen választott helyszínt, időpontot és fegyvert, de az első szúrás elcsúszott, másodikra pedig nem volt ideje.
Hogy milyen tetkót, kiderül a szövegből.
Úgy ment el aludni 1916. november 21-én, hogy másnap: „Felkelek, mint máskor”. Nem így történt.
Nemrég jelent meg a Horthy Miklós, a haditengerésztiszt című kötet. A szerzővel, Turbucz Dávid történésszel a többi között arról beszélgettünk, valóban utálta-e a kormányzó Károlyi Mihályt, milyen anyagi körülmények között élhetett a birodalmi tengerésztiszt, és szóba került az államfő titokzatos sárkánytetkója is.
Sissi modern nő volt, akit gúzsba kötöttek az Osztrák-Magyar Monarchia merev intézményei. Legalábbis így mutatja be őt Marie Kreutzer most mozikba került történelmi filmje, a Fűző. Kritika.
A nyugati közvélemény, de még az orosz cár is kiállt a magyar vezetőkért, önmérsékletre szólították fel a császárt. Európa polgárainak olyannyira nem volt közömbös a magyar szabadság ügye, hogy Haynaut csaknem meglincselték Londonban.
Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá, illetve királynévá koronázása párját ritkító esemény és a békülés betetőzése volt. Az uralkodópárt azonban mély gyász sújtotta, több eseményt is törölni kellett a programból.
Ferenc József hosszú uralkodása alatt összesen hét alkalommal követtek el ellene merényletet, ám mind közül a legveszélyesebb Libényi János szabólegény akciója volt.
Mi történik, ha a kosztümös-erotikus történetek népszerűségét egykor valóban létezett történelmi szereplők és események rovására lovagolják meg? Valami olyasmi, mint a legújabb Sisi-sorozattal. Egy történészt kérdeztünk a legfontosabb hibákról.
Hullámzó volt Ferenc József és Sisi kapcsolata, Erzsébetnél a lelki gyötrelmek fizikai tünetekhez vezettek. A férj leveleiből számos intim részletre is fény derül.
A császár és király joggal mondhatta el magáról: „az élet semmitől nem kímélt meg”.
Sisi – Ferenc József és az udvar nemtetszése dacára – ragaszkodott hozzá, hogy negyedik gyermekét Budán hozza világra. Bár a Habsburgoknak több személyes tragédiája kötődött a magyar fővároshoz, végül minden simán ment.
Az értékes elem azóta már eltűnt a hídról, pótszegecsének pótszegecse azonban százhuszonöt év után is a helyén ül.
A kiegyezés után rendszeressé váltak az udvari bálok Budán, a bécsi személyzet és kíséret pedig gyakran mulatott a bálokon tapasztalatlan magyarok malőrjein.
Sisi leginkább szűk családi körben ünnepelte volna a karácsonyt. Szeretett vásárolni, mindenkinek személyes ajándékokat adott, és még a humorát is megcsillogtatta.
Az épületen ma is ez a felirat áll: „Fennáll – 1857 óta”. De mi történt az elmúlt másfél évszázadban a falak mögött? Fényt derítettünk a titokra.
Rudolf trónörökös megölte 17 éves szeretőjét, majd magával is végzett – nem Maria Vetsera volt az első, akinek ajánlatot tett a közös öngyilkosságra.
Az idős Ferenc József 1916 őszén megfázott, tüdőgyulladást kapott, de pihenésre még ekkor sem hagyott magának időt.
Nagyjából 150-160 áldozatot lehet azonosítani, de ennél szinte biztosan többen voltak.
A gyilkosnak mindegy volt, kit öl meg, csak királyi vér legyen.
A pletykákra éhes kortársaknál csak az utókor bennfenteseit foglalkoztatja jobban a híres magyar férfiszépség és az Európa legszebb asszonyának nevezett császári és királyi hitves kapcsolata.
A magyar megyék földjéből emelt dombon mondott esküt Ferenc József, ezért kapta Budapesten a mai Március 15. tér először az Eskü tér nevet.
