Orbán Viktor miniszterelnök korrektnek tartja azokat az előzetesen kidolgozott feltételeket, amelyek alapján az euróövezeten kívüli államok csatlakozhatnának a létrehozandó európai bankfelügyeleti rendszerhez.
euróövezet
Hiába a recesszióban sínylődő magyar gazdaság, a forint csak az első pillanatokban gyengült nagyot az euróval szemben, csütörtök kora délutánra összeszedte magát: a befektetők úgy tűnik, ismét derűlátóbbak.
Az Európai Bizottság elnöke szerint már 2013 elején működésbe léphet az egységes euróövezeti bankfelügyeleti rendszer és még az alapszerződést sem kell hozzá módosítani.
Igazi lendületet az export adhatna, de az euróövezetet nézve ott is vannak erőnléti gondok. Idén az égiek sem kedveztek Magyarországnak, így a mezőgazdaság sem húzza felfelé a GDP-t. Marad a visszaesés.
Az olimpia után az országok a gazdasági teljesítményüket mérhetik össze. A görögök hétfőn pozitív meglepetést okoztak, a magyar GDP-adat kedden jön ki, illetve több euróövezeti ország is „jelent" majd.
Döbbenet! Van elemző, aki szerint az euróválság 10 év múlva csak rossz emlék lesz. Londoni kollégái nem ilyen optimisták.
A külügyminiszter szerint az unióban a tagállamok csak a szuverenitásból fakadó jogaik egy részét adják át a közösségnek, maga a szuverenitás mindig az országoknál marad.
A teljes körű gazdasági unió létrehozásának részletes menetrendjét dolgoztatnák ki az Európa Tanács elnökével a résztvevők.
Magyarország kivételével a közép- és kelet-európai országoknak idén még sikerült elkerülniük államadós-besorolásaik leminősítését, de félő, hogy már nem sokáig marad így.
Wolfgang Schäuble szerint az erős Európa megteremtéséhez az eddiginél több döntési jogosultságot kell átadni Brüsszelnek.
A hitelminősítő intézet szerint ha a görögök elhagyják az eurózónát, az komolyan megrázza majd az egész övezetet. Még Németország is veszélybe kerülhet.
Katasztrófa lenne, ha a görögök visszatérnének a drachmához. Ha mégis így történne, a fiókban lapuló görög pénzek akkor is legfeljebb szuvenírnek jók.
Nincs ellentmondás a konszolidációs és a növekedésösztönző gazdaságpolitika között az euróövezeti pénzügyminiszterek szerint.
Nagy az esély az új választásokra. Ha elvetik a külső segélyprogramot, kieshetnek az eurózónából - vélik londoni elemzők.
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint végveszélyben az euró, egyetlen nagy országban sem volt sikeres a takarékossági program.
"Gyorsan halványulnak" azok a remények, hogy az eurójegybank (EKB) likviditásinjekciója megoldotta az euróövezeti válságot, és változatlanul fennáll annak az esélye, hogy a valutaunió "nem a jelenlegi formájában fejezi be az idei évet".
Az euróövezeti országok nagy kiadáscsökkentő programjai visszavetik a térség gazdaságát – állítja a világ 450 legjelentősebb pénzintézetét tömörítő szervezet.
Az euróövezeti adósságválság mélyülésével párhuzamosan, folyamatosan növekszik a németül tanulók száma a térség déli, délnyugati peremén.
Egy bolgár lap szerint nemsokára újra bevezethetik a drachmát. Az osztrák Kurier úgy sejti: kész tervek léteznek arra, hogyan szabaduljanak meg a görögöktől.
Bár csak informálisan találkoznak hétfőn az uniós állam- és kormányfők, valószínűleg politikai megállapodásra juthatnak a fiskális paktum szövegéről. Magyarország is csatlakozna.
Ha nem fog össze a három legnagyobb görög párt, akkor Athén nem kap több pénzt - üzenték a görögöknek.
Az euróövezeti fogyasztói árak decemberben 0,3%-kal nőttek - közölte az uniós statisztikai hivatal. Az elemzők 0,4 százalékot vártak.
A Standard & Poor's egy fokozattal "AA pluszra" rontotta az euróövezeti pénzügyi mentőrendszer (EFSF) eddigi lehetséges legjobb, "AAA" besorolását hétfőn.
Szakértők szerint jó esetben is csak négy-öt év múlva jelentkezhet be a balti állam a valutaunióba.
