Olyan pillanatok felé haladunk, amelyek után nem lesz visszaút.
élővilág
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság a közelmúltban átfogóan vizsgálta a Balaton kémiai viszonyainak változásait.
A példányra nyomkövető is került, mindössze két nap alatt az ukrajnai Odesszáig, a Fekete-tengerig jutott.
Az ember által generált, rendkívül gyors klímaváltozás olyan versenyfutásra kényszeríti őket, amelynek csak kevés nyertese lehet.
A Zöldövezet legújabb adásában az ukrajnai invázióról és annak természeti hatásairól beszélgettünk.
Az ukrajnai háború nemcsak az embereket, hanem a természetet is nagyban fenyegeti. Egy ausztrál, egy ukrán és egy magyar kutató segítségével mutatjuk be a helyzetet.
A sosem látott fajt 1400 méteres mélységben találták meg.
Az állatot bosszúból végezhették ki, de az is lehet, hogy a trófeavadászat áldozata lett.
Az idegenhonos, inváziós fajok már a közeli jövőben jelentős hatással vannak, lesznek a Balaton élővilágára.
Az Észak-Korea és Dél-Korea közötti zónában évtizedek óta alig vannak jelen az emberek.
A 96 éves természetfilmes egy dolgot nagyon bán, de legújabb sorozatával igyekszik pótolni ezt a hiányosságot.
A zónában rengeteg élőlény fordul elő.
Úgy tűnik, a szennyvíztisztító telepek nem szűrik elég hatékonyan a gyógyszermaradványokat.
Kutatók a magyar tenger vízét vizsgálták a Zamárdiban rendezett fesztiválok után.
A kis kerti tavak egyszerre jelentenek menedéket és úgynevezett ökológiai lépőköveket, mivel fajok túlélését biztosíthatják. Persze csak akkor, ha nem kirakattermészetet alakítunk ki bennük.
Az idegenhonos fajok óriási veszélyt jelentenek a helyi növényekre és állatokra.
Vizeink védelme csak úgy lehetséges, ha alaposan ismerjük a bennük élő közösségeket, az adott ökoszisztéma állapotát, hamar kiszúrjuk például az idegenhonos fajokat.
Egyelőre nem tudni, hogy mi okozhatja a jelenséget.
A létformák a tengerekben fordulnak elő.
A növények kommunikációját a talajban élő gombák segítik.
Rengeteg erőművet hoznak létre védett területeken.
A szakértők úgy vélik, 2050-ig eljöhet a fordulópont az esőerdő életében.
Az állszíjas pingvinek kolóniáinak létszáma akár 77 százalékkal is csökkent az 1970-es évek óta.
A páfrányfenyők genetikája egészen kivételes.
