Az orionida meteorok a hajnali órákban lesznek a legaktívabbak.
csillagászat
Annyira fényes volt, hogy több helyen árnyékot is vetett.
2017. 10. 19. 13:07
Subrahmanyan Chandrasekhar 107 éve, 1910. október 19-én született.
A szakértők szerint az érzékeléssel új korszak kezdődhet a csillagászatban.
A teleszkópot többek között az idegen civilizációk nyomának keresésére használnák.
Szakértők egy csoportjának sikerült megmérnie egy messzi régió távolságát.
Korábban egyetlen törpebolygónál sem azonosítottak hasonlót.
Az új nóva a szomszédos törpegalaxisban fekszik.
A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy miért olyan elképesztően forró csillagunk atmoszférájának felső rétege.
A fehér törpe robbanása igen látványos volt.
Rainer Weiss, Kip S. Thorne és Barry C. Barish felfedezése megrázta a tudományos világot. Nem meglepő, hogy nem sokkal az áttörés után meg is kapták a fizikai Nobel-díjat.
A hullámok létezését már Albert Einstein is megjósolta, de csak 2015 szeptemberében sikerült észlelni őket.
Bár az égitesten mai tudásunk szerint nem alakulhatott ki az élet, elemzése így is sokat elárulhat a Föld-szerű objektumokról.
Az égitest sokban különbözik a tőle 2 fényévre fekvő testvérétől.
Épp akkor történt meg, amikor az európai szakemberek ennek kiszámíthatatlanságáról értekeztek Budapesten.
2017. 09. 23. 18:00
Kiderült, hogy a 288P valójában nem is egyetlen aszteroida.
Az égitest a beérkező fény 94 százalékát nyeli el.
Az esemény a rádiókommunikáció, a navigáció és a műholdak mellett az űrhajósokat is fenyegeti.
A feltételezett objektum a Tejútrendszer középpontjától nem messze fekszik.
A szakértők az égitesteket érő UV-sugárzás mértékét elemezték.
Nem lehetetlen, hogy a rádiókitörések egy intelligens civilizáció nyomai.
1437. március 11-ének éjszakáján a koreai csillagászok egy új, fényes pontra lettek figyelmesek az égen.
A szakértők a Skorpió csillagképben fekvő Antarest figyelték meg.
Az objektum szerencsére biztonságos távolságban jár majd.
