Kemény Zsófi Nyáry Krisztiánnak mesél új könyvéről, és arról, hogy milyen kihívásokkal kénytelenek megküzdeni a korabeliek a társkeresés és a szexualitás kapcsán.

Milbacher Róberttel második tudománynépszerűsítő irodalmi kötete kapcsán Petőfi realitást mellőző, ám annál pikánsabb lánykéréseiről, és Vörösmarty erotikus gondolatairól is beszélget Nyáry Krisztiánnal a Buksóban.

Kiss Judit Ágnes szerint éppen az önirónia szokta megvédeni attól, hogy végtelenül giccses és pátoszos legyen. Erről, valamint női öregedéshez köthető előítéletekről, az elmúlás nehézségeiről és a kortárs irodalom világáról is mesél Nyáry Krisztiánnak.

Nyáry Krisztián és Kordos Szabolcs beszélgetéséből kiderül, mi a közös Krúdy vagy Ady otthonaiban, a magyar főváros és Bécs között egykor közlekedő hidroplánban, egy budai bunkerben született világháborús túlélőben és a Westend bevásárlóközpontban.

Spiró György a Buksóban mesélte el Nyáry Krisztiánnak, hogy 42 évvel Az imposztor első megjelenése után mit javított ki benne, de a koronavírus-járvány idején született drámáiról is részletesen beszél, és azt is elmondja, miért tartja Molière-t óriási pasasnak.

Dr. Szabó Csaba, a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója az orvosbiológiai kutatások szövevényes világáról írt könyvet. Nyáry Krisztiánnak a tudományos publikációk átláthatatlanságáról, a csalások természetéről és a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokról is mesél a Buksóban.

Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon fogják bemutatni. Híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, valamint arról is mesél, miért szereti, ha külön biztatják arra, hogy lírát írjon. Buksó Nyáry Krisztiánnal.

Tóth-Zsiga Borbála Macskakaparás című regénye egy harmincas nőről szól, aki pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám hamar kiderül, hogy nem volt jó ötlet. Nyáry Krisztiánnal a a mentális betegségek ábrázolhatóságáról is beszéltek.

Csapody Kinga nemcsak a hazai, de a nemzetközi gyermekirodalmat is behatóan ismeri, éppen ezért az aktuális trendekről, olvasási szokásokról, az olvasástanulás hazai és külföldi tradícióiról, valamint arról is mesél, miért fontosak a mesék. Buksó.

Öt kontinens 57 országának szemszögén keresztül mutatja be, 1700-nál is több képpel Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász és fotós az első világháború történetét és mai emlékezetét. Vele beszélget Nyáry Krisztián a Buksóban.

Rieder Gábor művészettörténész Victor Vasarely és Fajó János közös alkotói útjáról szóló kötetéről kérdezi a szerzőt Nyáry Krisztián a Buksóban. Az op-art magyar származású világsztárjának hazai fogadtatásáról és Kassák Lajosról is szó esik az új epizódban. 

A nyolc éve megjelent Orgia óta Zoltán Gábor behatóan foglalkozik a nyilas korszak pokoli, ám megkerülhetetlen eseményeivel, a nemrég megjelent Ólomszív is ezeket dolgozza fel kevésbé megterhelő stílusban. Nyáry Krisztián beszélgetett a szerzővel.

A moly.hu Magyarország legnagyobb olvasásnépszerűsítő közösségi felülete, 390 ezernél is több felhasználóval. A portál alapítója, Nagy Bence azt is elmondja, hogy lehet, hogy mindössze két főállású munkatársa van. Buksó Nyáry Krisztiánnal.

Alkotói munkafolyamatokról, szöveg és képek összefonódásának lehetőségeiről, pokolról és mennyországról is kérdezte Nyáry Krisztián Rakovszky Zsuzsát, akit nemrég a magyar irodalom egyik legnagyobb élő költőjének nevezett Grecsó Krisztián.

Etikátlan volt-e Márquez fiai részéről, hogy apjuk akarata ellenére kiadták posztumusz a könyvét? Valóban döcög itt-ott a szöveg? És mit csinált a legendás író 1957-ben Budapesten? Buksó Nyáry Krisztiánnal.

Nyáry Krisztián vendége Gazsi Zoltán, az Eisberg vállalat első embere volt, aki könyvet írt arról, mit tanult a cégvezetésről az évek során. Miért maximalistább a lecsófőzésben, mint a menedzserként? És mikor szokott kézen állni a kollégák előtt? Buksó podcast.

Vélhetően világszinten egyedülálló, hogy egy egypetéjű ikerpár közösen jegyezzen egy regényt. Kovács Dominik és Viktor Lesz majd minden című könyve az elmúlt hetekben jelent meg, velük beszélget Nyáry Krisztián a Buksóban.

A skandináv krimik példátlan népszerűségéről, a Harry Potter sorozat 25 éves univerzumáról, valamint Nesbo-ről és Harariról is mesélt a Buksóban Szemere Gabriella, a Centrál Kiadói Csoport márciusban visszavonult igazgatója.

A Buksó vendége Varró Dániel, aki már 25 éve van a pályán, és nemrég jelent meg legnépszerűbb kötetének, a Túl a Maszat-hegyennek a folytatása. A kezdeti példátlan sikerről, az elismerő kritikai visszhangról, na és mindezek terhéről is mesél Nyáry Krisztiánnak.

Tíz éve még azt prognosztizálták, hogy az e-könyvek hamar átveszik majd az irányítást a papírkönyvektől. Ma már egyértelműen látszik, hogy ez nem fog bekövetkezni. Nyáry Krisztián Csordás-Takács Attilával beszélget az e-könyvek piacáról.

Nyáry Krisztián beszélget Babarczy Eszterrel, aki új kötetében az ötvenes nők láthatatlanná válásáról és a magány elleni harc lehetőségeiről is ír.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár leköszönő főigazgatója mesélt a könyvtárhasználati szokások dinamikus változásáról, a könyvtárak jelenkori szerepéről, a Szabó Ervin Könyvtár hálózatának maradandó értékeiről és páratlan történetéről. Buksó Nyáry Krisztiánnal.

Miért nem szeretne olyan klub tagja lenni Lakatos Márk, amely a tagjává fogadná? Milyen kulturális üzenetet hordoz a drag-kultúra? És mennyiben önéletrajzi ihletésű az első regénye? Ezt is megosztotta Nyáry Krisztiánnal a Buksóban.

A Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter fókuszában évtizedek óta a hazai és az erdélyi archaikus népi kultúra ábrázolása van. Korniss Péter arról mesélt Nyáry Krisztiánnak, hogy albumaiban sem kérdések, sem válaszok nincsenek, állítások annál inkább.