atombomba

Az égitest 2032-ben közelíti meg a Földet. Bolygónkra nem jelent veszélyt, arra azonban van esély, hogy a Holdba csapódik. A tudósok szerint atomfegyverek segítségével megelőzhetjük ezt.

Nyolcvan éve történt a robbanás, ami az év végéig 74 ezer ember életét vette el.

A augusztusi viharnak nevezett szovjet támadás megsemmisítette Japán utolsó tartalékait.

Albert Einstein hét évvel a Hirosima és Nagaszaki ellen elkövetett atomtámadás után fejtette ki egy japán szerkesztőnek, mit is gondol az atomprogramban betöltött szerepéről.

Annyira okos volt, hogy amerikai kollégái marslakónak hitték, személyesen ismerte Albert Einsteint és az ő közreműködésének köszönhető, hogy az Egyesült Államoknak sikerült elsőként atombombát alkotnia. Szilárd Leó fizikus, feltaláló 61 éve, 1946. május 30-án hunyt el, lapunk róla emlékszik meg ebben a cikkben.

Az időnként Európát is elérő szaharai por hidegháborús fegyverkísérletek nyomait hordozza.

A B-50-es bombázó személyzete az előírásoknak megfelelően járt el, atomrobbanás nem történt az 1950 novemberében történt eset kapcsán.

A korábbi reaktor helyén most napelempark épülhet.

A levélben a tudósok Franklin D. Roosevelt elnöknek jelezték aggodalmukat a német atomprogrammal kapcsolatban.

A 2022 óta zajló orosz-ukrán háború eszkalálódásával és az amerikai-orosz viszony elmérgesedésével erősödni kezdett a nukleáris szorongás jelensége.

Neumann János sokoldalú tudós volt, aki még Oppenheimerrel is dolgozott együtt.

Az emberiség egyre közelebb áll ahhoz, hogy védekezni tudjon a potenciálisan veszélyes objektumokkal szemben.

Máig megtekinthető az a lépcső, amelyre leülve várta a halált egy férfi a hirosimai bombázás napján.

Megpróbálták eltitkolni az esetet.

Amikor Trumant beavatták a célegyenesébe ért Manhattan-terv részleteibe, sokk hatása alatt írt az atombombáról.

Dél-Korea is megosztott abban a tekintetben, hogy mit, és hogyan kellene tenni Észak-Korea kapcsán.

Egy filmbe illő kémtörténet rejlik azon kérdés mögött, hogy a náciknak miért nem lett atombombájuk.

Inkább „csak” egy felerősített atomba volt.

Az Oppenheimer hatására újra felelevenedtek az atombomba bevetését övező történészi viták. Mekkora szerepe volt valójában a Hirosimát és Nagaszakit ért atomcsapásnak a japán megadásban? A bombától vagy Sztálintól ijedtek meg jobban a japánok? És mi lett volna, ha mégsem dobják le azokat a bombákat?

Albert Einstein három magyar tudóssal fogalmazott meg egy levelet az amerikai elnöknek, amelyben felhívták a figyelmét az atombombára.

A Szakasz és a JFK – A nyitott dosszié rendezője azért tett egy-két történelmi pontosítást.