Az A-68a 3900 négyzetkilométeres.
antarktisz
Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a régió élővilágának.
Az Antarktisz egyik védett területén mutatták ki a szennyezést.
Mikor 2004-ben az A38 jéghegy megfeneklett Déli-Georgia partjainál, számtalan pingvinfióka és fókabébi pusztult el a partvidéken.
A globális ózonréteg 2050 körül éri el újra normális állapotát.
Egyes maradványok igen frissnek tűntek, noha a környéken még nem láttak Adélie-pingvineket.
Az antarktiszi télben, amikor a legalacsonyabbak a hőmérsékletek, idén előfordultak 5 fokos melegek is.
Az amerikai, kínai, orosz, brit és más antarktiszi kutatócsoportok szokatlan összhangban működnek együtt azért, hogy távol tartsák a vírust a kontinenstől.
Az egyetlen kontinens, amely mentes a koronavírustól.
A metánszivárgást a McMurdo-szorosban, egy vulkáni kúpon fedezték fel.
A szakértők szerint a rejtett víz nagyban hozzájárul a jég olvadásához.
A Déli-sarkon 30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérsékelt 1,8 Celsius-fokkal nőtt.
Noha az óceánok műanyagszennyezését régóta vizsgálják, keveset tudni arról, hogy mennyi mikroműanyag található a déli-sarkvidéki szárazföldön.
Ahogy melegszik a térség, egyre kedvezőbbé válnak a körülmények az algák számára.
A katonai és kutatóállomásokon fokozott az elővigyázatosság, hogy ez így is maradjon.
A több mint 10 ezer szemétdarab döntő része műanyaghulladék volt.
Mindez azt mutatja, hogy egész ökoszisztémák tűnhetnek el a Föld színéről a globális éghajlatváltozás hatására.
Három éve szakadt le, azóta a legméretesebb szabadon úszó jéghegy. Majdnem kétszáz méter vastag, mégsem tapadt meg a tengerfenéken.
A szakértők közel száz darabkát mutattak ki a mintákban.
Ez a mennyiség elegendő arra, hogy globálisan 2,2 milliméterrel növelje a tengerszintet.
Zajlanak a kutatások, hogy feltérképezzék, mennyire fogunk megőrülni egy hosszú űrutazás során.
A sziget a helyi gleccser olvadása miatt kerülhetett a felszínre.
Aggasztó folyamat áll a háttérben.
A képeket a NASA egyik műholdja készítette.
