A zenész Trianonról, a pozsonyi csatáról és Orbán Viktor sáljáról is beszélt.
trianon
A gyulafehérvári román nemzetgyűlés 1918. december 1-jén mondta ki Erdély Romániához tartozását.
„Elvették országod 2/3-át, s azóta is tűkön ülve várják a maradék rész halálának napját. De már megint félreismertek„ – olvasható a kedvcsinálóban.
Ő szimplán csak elment egy felvételre, és nem kérdezett.
Lesz, lesz, lesz címmel, hazai előadóművészek közreműködésével jelentetett meg CD-t a várpalotai Trianon Múzeum. Pataky Attila vagy Varga Miklós közreműködése nem meglepetés, másoké már inkább.
Az Elk*rtukat is jegyző Megafilm baljós módon „a legigazibb Trianon-történetet” ígérte. A Béke a nemzetek felett ehhez képest elég visszafogott, meglepően informatív alkotás lett, amelyben a többnyire korrekt történészi elemzések keverednek a teljesen fölösleges játékfilmes betétekkel.
A fegyverszünet megkötésére Belgrádba utazó magyar küldöttséget a balkáni antant-főparancsnok igencsak megalázó módon fogadta, és súlyos feltételeket diktált.
Aki magyar anyanyelvű.
A második bécsi döntéssel 43 ezer négyzetkilométer került vissza Magyarországhoz.
A lengyel és a magyar elitek a történelem nagy részében együttműködtek, amikor nem, akkor többször is bajba kerültek. Elitjeink ugyanis épp a kritikus pillanatokban csak a saját érdekeiket nézik, és csak békeidőben kooperálnak. Például akkor, ha közösen dézsmálhatnak Brüsszelben.
A fenyegetés hamis volt, az elkövetőt 4 ezer lejre (316 ezer forintra) büntették.
Így legalább nem kell az orbánizmusban élniük – vélekedik a polgármester.
A nagy háború után Japán semleges maradt európai ügyekben, de diplomatái szimpatizáltak a magyarokkal, igazságtalannak, természetellenesnek ítélték az ország ilyen mértékű megcsonkítását.
Ez nem jött be.
A napokban megjelenő Száz év múlva lejár? című kötet apropóján a többi között arról beszélgettünk Ablonczy Balázs történésszel, hogy Búvár Kund legendájával is le kellene-e számolnunk, mit tart a legkártékonyabb konteónak, illetve miért megértő néhány Trianon-legendával kapcsolatban.
A főpolgármester szerint meg kellene végre érteni, hogy „magyarokként egyek vagyunk”.
Szinte teljes érdektelenségbe fulladt az emléknap. Pion István cikke.
A trianoni csata – díszelőadás, részekre szakítva címmel a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházzal közös produkciót láthat az Átrium közönsége. A cél a nézőpontok ütköztetése: mi történt velünk, magyarokkal száz év alatt a határon innen és túl, együtt és külön-külön? Nem megírt irodalmi mű alapján, hanem a színészek személyes történeteiből, improvizációkból és tematikus jelenetekből építkezik a darab, illetve az előadás. Alföldi Róberttel beszélgettünk.
Interjú Ziemowit Szczerek lengyel újságíróval, aki szórakoztató és tanulságos könyvet írt Magyarországról, a NER-ről és a Kárpát-Medencéről.
Semjén Zsolt és Gulyás Gergely Baja és Esztergom esetében állítaná vissza a kommunista „megyerendezés” előtti állapotokat.
A szovjetek ellenállásán megbukott a törekvés, hogy a második világháborút lezáró békeszerződés legalább részben korrigálja a trianoni határokat.
Balassagyarmat lakói 1919 januárjában a saját kezükbe vették sorsuk igazítását, és fegyverrel verték ki városukból a cseh megszállókat.
Harmincezer darab hamis ezerfrankossal próbáltak bosszút állni Trianonért, de az akció tragikomédiába fulladt.
A soproni népszavazás így túlmutatott helyi jelentőségén.
