Magas fokú védelmet biztosít az űrhajósoknak, és meglehetősen jól lehet mozogni benne.
hold
Ezzel már két kísérője is van a Földnek.
Új kísérő égitestünk szeptember 29-én kezd el a Föld mellett haladni.
Szeptember 17-én este ráadásul együtt kel fel a Hold és a Szaturnusz.
De nem állnak meg a Holdnál, utána a Marsot is célba vennék.
Lenyűgöző alkotását a nap csillagászati fényképének választotta az amerikai űrügynökség.
A SLIM-nek köszönhetően Japán lett az ötödik nemzet, amely sikeresen hajtott végre puha landolást a Holdon.
Egy tonna holdporból 50 ember napi folyadékigényét tudják megalkotni.
Olvadt kőzet boríthatta egykor az égitest déli sarkát.
A két órával hosszabb napok egyben több napfénnyel is jártak, ami pedig sok új állat megjelenéséhez vezetett a bolygón.
Az égitesten egy olyan létesítményt hoznának létre, ahol számos faj sejtjeit és DNS-ét őriznék, hogy azokat klónozni lehessen kihalásuk esetén.
Mi lehet velük fél évszázad elteltével? Némelyikük még ma is áll.
Zászlók, családi fotók és emberi ürelék - mi történt velük az évtizedek alatt?
Együtt kel fel a Hold és a Szaturnusz, este bárki megnézheti őket.
A szakértők szerint az alagút kiváló védelmet nyújthat a meteoritok és a kozmikus sugárzás ellen is.
Új szakaszába lépett a történelmi űrküldetés.
Az égi esemény szabad szemmel is látható lesz.
Balatonfüreden rendezték meg az I. Hazai Űrkongresszust, ahol Jim Christensent, az Aldrin Family Foundation jelenlegi és a NASA korábbi oktatási igazgatóhelyettesét kérdeztük.
A zászlót egy speciális eljárással hozták létre.
A felvételeken az is látszik, amint az eszköz mintát vesz a Hold talajából.
Az űrszonda landolása egy történelmi küldetés része volt.
Az új, Amerika és Kína között kibontakozott űrverseny egyik legfőbb célja, hogy ki veti meg előbb a lábát a Holdon.
Az erőmű a Kínával közösen tervezett holdbázist látná el energiával.
A tervek szerint már a 2030-as években elkészülhet az égitest első vasútvonala.
