lang györgyi (lang györgyi, )
Szórakozás

Lang Györgyit megpróbálták beszervezni

A rendszerváltás korszakában alapította duóját Falusi Mariann és Lang Györgyi. A két duci lány szokatlan formációja - a Pa-dö-dö - új színfoltként jelent meg a popszakmában. Két tehetséges ember majd' harminéves történetét ismerhetik meg a nézők a keddi XXI. században.

Lázs Sándor felelős szerkesztő riportjával visszavisz minket abba az időbe, amikor minden változásban volt. A nyolcvanas évek végén két ember, akik úgy néztek ki és úgy is érezték magukat, mint az ikertestvérek, valami maradandót alkotott. A Pa-dö-dö létrejötte azonban leginkább Presser Gábor “lelkén szárad”.

A fogyókúrával együtt is próbálkozó Falusi Mariann és Lang Györgyi 1985-ben találkozott először: Presser Gábor hívta meg mindkettőjüket a Rémségek kicsiny boltja című darabba. Már akkor is vagányul öltöztek, elütöttek a világtól, naná, hogy egyből összebarátkoztak. Egymás segítségére voltak a színházban, mert bár Mariann remek énekesnő volt, bátortalanul mozgott a színpadon, míg Györgyinek színésznőként az énekkel gyűlt meg a baja. Györgyi a saját törvényei szerint élt, ráadásul nagyon szerelmes volt. Kulka János színész maga mondja el a riportban, miért lett vége öt évig tartó kapcsolatuknak.

Kiderül az is, melyikük fejéből és miért pattant ki az ötlet, hogy duót alapítsanak, és ki segítette őket abban, hogy elinduljon karrierjük a popszakmában. Fény derül arra is, Györgyit hogyan próbálták beszervezi a nyolcvanas évek szocializmusában, s mely pártnak gyártottak jelvényeket keresetkiegészítésként.

Mindketten nagyon harcosak voltak a rendszerváltás idején: liberálisnak vallják magukat, szabadságmániájukat Amerika testesíti meg, ahol nem szólnak meg senkit a kinézete miatt, és ahol mindenkit hagynak élni.

“Györgyi szabadságmániáját abszolút Amerika testesítette meg, az ő elképzelései olyanok, amit Amerika igazol vissza leginkább. Lehet autót bérelni, kényelmesen el lehet jutni helytől helyig, van minden centiméteren egy látnivaló, de ha nem akarod, akkor nyugodtan hagynak és nyugodtan tudsz üldögélni békében és senki nem köt beléd” – meséli Falusi Mariann.

Lang Györgyi szintén konkrétan megfogalmazta a véleményét azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami számára az igazi szabadságot jelenti.

“A lényeg hogy minden ember szabad legyen, és azt csináljon, amit akar. A szabadságjogok gátolása nélkül hagyjanak élni mindenkit. Leben und leben lassen. Tényleg ne szóljanak bele, hogy én erkölcstant tanulok vagy hittanra járok. Hova megyek, hol szórakozok, kit veszek feleségül, kit nem, kihez megyek hozzá, ne, semmibe ne szóljanak bele! Senki semmibe ne!” – fejti ki a véleményét Lang Györgyi az RTL Klub riportműsorában.

Fotó: padodo.com

Téglák a pop-rock körül

Számos ismert zenészről derült ki, hogy jelentéseket adott/írt a szocialista állambiztonságnak: Vikidál Gyula Dalos fedőnéven tette ezt, de Som Lajos vagy Arató András lemezlovas is jelentett (utóbbi így vélekedett erről: “nincs abban semmi, ha valaki több mint két évtizede hitt valamiben, és annak megfelelően cselekedett”)

Szőnyei Tamás, a Nyilván tartottak című, a témát feltáró könyv szerzője 60 ügynök dossziéját találta meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában – 30 év alatt ennyi ügynök jelenthetett a rockszakmában (kérdés, hány akta semmisült meg, tűnt el). Ez nem tűnik soknak (volt, aki hamar elhasználódott, dekonspirálódott, nem lehetett tovább ügynökként használni – mások évtizedekig jelentettek), de ha tudjuk, hogy egy ügynököt mindig más ügynökök igazoltak, s voltak olyan időszakok, amikor 10-15 ügynök dolgozott egyszerre, nem tűnik kevésnek ez a szám.

Beszervezőszöveg: „[…] Azért mindenkinek volt valami gyenge pontja, […] és tudod […] odajön egy haver (…) és azt mondja, hogy »te, figyelj, írd már itt alá, b*szd ki! […] És akkor azt mondod, „hát… « Mert nem ellenséget látsz benne, hanem havert látsz, olyat […], aki segíteni szokott. […] Akiben megbízol. És pláne, ha azt mondják, mondjuk, még mellétol egy félmondatot, hogy »te, tudod, volt neked az a… mit tudom én, írd már itt alá, b*szd meg!« […] És […] mindnyájan tudtuk (mármint az ügynökjelöltek), hogy olyat úgyse tudunk nekik (a tartótisztnek) mondani, […] amitől […] valakit lesittelnek vagy letiltanak.” (forrás)

A szocialista magyar állam ezért is tette bűnrészessé az állampolgárokat (pl. az külföldön játszó magyar sportolóknak “megengedte” a csempészetet), hogy aztán megfoghassa, zsarolhassa őket. A posztszocialista magyar állam pedig az ügynöklisták rejtegetésével, olykori szivárogtatásával folytatja ugyanezt az erkölcsileg elítélendő állapotot. A két államnak ugyanaz a célja: ne derüljön fény az igazságra.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.