Erről még karácsony előtt döntött egy manhattani bíró. Egy régiségkereskedő még idén tavasszal szerette volna elárverezni a 13 oldalas dokumentumot. A Schindler család életrajzírója, Marta Rosenberg pert indított, hogy ezt megakadályozza. Szerinte egyébként az is elképzelhető, hogy egy hamis jegyzékről van szó.
A döntéssel az időszakos eladási tilalom megszűnt. A kereskedő, egy névtelenséget kérő ügyfele megbízásából dobja piacra a listát, mintegy 2 millió dollárért (425 millió forint). Gary Zimet a döntést követően azt mondta, hogy örül a “teljes győzelemnek.”
A 13 oldalas lista 801 nevet tartalmaz. 1945. április 18-i dátum szerepel rajta. A jegyzéket Oskar Schindler, és könyvelője, Itzak Stern állította össze.
Oskar Schindler német gyáros a II. világháborúban több mint 1000 zsidó életét mentette meg. Listájának köszönhetően a gyárában dolgozókat nem vitték el a haláltáborokba. Az üzem területén élelemmel, gyógyszerrel látta el a zsidó munkásokat. Amikor lengyelországi gyárát a háborúban el kellett költöztetni, több mint ezer zsidót vitt magával – így mentve meg őket a biztos pusztulástól. Schindler listájától mindössze néhány másolat készült. Az eredetiből négy példány maradt fenn. Ezeket a washingtoni holocaust múzeumban, a német állami levéltárban, Koblenzben, két listát pedig a jeruzsálemi Jad Vasem intézetben őriznek.
1993-ban Steven Spielberg amerikai rendező dolgozta fel a zsidómentő német gyáros történetét a Schindler listája című filmben.
