Mint ismert, Kiss Lászlót 1962-ben elítélték csoportosan elkövetett nemi erőszak vádjával. Az eset 1961-ben történt, Kiss másodfokon hároméves börtönbüntetést kapott, ebből 20 hónapot töltött le.
A hvg.hu megkereste Merényi Kálmán büntetőjogászt, kriminológust, aki tagja volt az 1959-ben Eb-bronzot nyert kosárlabda-válogatottnak is. Merényi azt mondta, hogy a cselekmény a többek által azonos időben elkövetett erőszakos nemi közösülés lehetett. A hatvanas évekre már nem voltak jellemzőek koncepciós perek, az előre kitalált forgatókönyvet követő, súlyosan elmarasztaló ítéletek. Az akkoriban hatályban lévő szabályok alapján az erőszakos nemi közösülésért 5 és 12 év közötti, börtönben letöltendő szabadságvesztés járt.
A hvg.hu a periratok alapján azt írja, nem ez volt az első ilyen ügye a három férfinak. Kiss esetében kétrendbeli nemi erőszak, valamint egyrendbeli bűnsegédlet szerepelt az eredeti vádiratban, egyik társa pedig további háromrendbeli nemi erőszak kísérlete miatt felelt. Korábban egyikük sem jutott el a bírósági szakaszig.
Kiss László mellett a botrány kirobbanása után kiállt a Magyar Úszó Szövetség és az edzői testület is, igaz, utóbbi kapcsán volt némi adok-kapok az egyik tréner és a szövetség között. Kiss végül csütörtökön mondott le úszókapitányi tisztségéről, valamint Százhalombatta tiszteletbeli alpolgármesteri címéről is.
Gyárfás Tamás MÚSZ-elnök szerint Kiss helyesen cselekedett, amikor lemondott.