Foci

Isten éltessen Titi ‘bá!

Göröcs János, avagy a Titi becenévre hallgató támadó mindössze 18 éves volt, amikor a Bp. Vasas Izzó csapatától az Újpesthez szerződött. Ma 75.

Konkoly Béla bácsi azt mondta, menjünk el sétálni egyet és amikor a Megyeri úthoz értünk, a kezembe nyomta az átigazoló lapot, én pedig boldogan szerződtem az Újpesthez” – elevenítette fel a klubváltás pillanatait Göröcs János.

A kiváló futballista tizenöt éven keresztül erősítette a lila-fehéreket, első bajnoki címét 1960-ban ünnepelte, majd részese volt az Újpest nagy menetelésének.


Göröcs János – mindig Újpest, örök Újpest!
Fotó: MTI

“Nagy szerencsém volt, hiszen egy erős csapatba kerültem, de azt gondolom, a későbbi időszakban még jobb gárdában futballozhattam” – utalt Göröcs a legendás újpesti “ötösfogatra”,  azaz a Fazekas László, Göröcs János, Bene Ferenc, Dunai Antal, Zámbó Sándor csatársorra, amellyel sorozatban hét bajnoki címet nyert a gárda. Egy térdsérülés miatt az utolsó két újpesti évében már kevesebb lehetőséghez jutott, majd hasonló okok miatt a Tatabányából vonult vissza.

Válogatottbeli pályafutása kiválóan indult, hiszen megszakítás nélkül 50-szer ölthette magára a címeres mezt.
“Baróti Lajos bácsi Sándor Csikar visszavonulását követően mindenképpen jobbszélsőt szeretett volna velem játszatni, de azt én nem szerettem és nem is tudtam. Ezzel elváltak útjaink és már csak elvétve kaptam lehetőséget a válogatottban” – tette hozzá.

Legemlékezetesebb mérkőzését, saját bevallása szerint 1959-ben játszotta, a világbajnoki ezüstérmes svéd csapatot a magyar válogatott 3-2-re győzte le a Népstadionban, ahol két gólt szerzett és egy gólpasszt adott.

A jelenlegi válogatottal kapcsolatban Göröcs János megjegyezte, nehéz optimistán nyilatkozni, látva a finnektől elszenvedett 2-1-es vereséget:

“A második félidőben a velünk elvileg azonos szintet képviselő finnek gyakorlatilag leiskoláztak minket. Nincsenek sajnos olyan játékosaink, mint amilyenekkel a legjobb válogatottak rendelkeznek, ezek a különbségek sajnos ki is jönnek. Emellett nonszensznek tartom, hogy 50 futballistát meg kell nézni, miközben jó, ha van 15 válogatott szintű labdarúgónk. Azt gondolom, ha sikereket akarunk elérni, akkor a riválisainkat hazai pályán mindenképpen meg kell vernünk.”

Göröcs, aki edzőként bajnoki ezüstérmet és kupát nyert a lilákkal, szeretett csapatáról, az Újpestről sem tudott sok jót elmondani: “A mi időnkben, ha ennyi vereséget szenvedtünk volna, az biztos, hogy világgá zavarják az egész csapatot. Főleg, ahogyan most az MTK átgázolt a csapaton, Újpesten ilyet egyszerűen nem szabad, nem csoda, ha elmarad a közönség. Emlékszem, nekünk volt olyan szombat délelőtti mérkőzésünk, amin 19 ezer néző volt kint.” – nyilatkozott Göröcs, aki egy hétvégén még manapság is akár tíz futballmérkőzést ül végig, kezdve a magyar bajnokiktól, a német, a holland és az olasz élvonalbeli találkozókig.

Göröcs János

Gánton született, egyéves volt, amikor családja Budapestre költözött. Gyerekkorát Angyalföld és Újpest határozta meg: eleinte a XIII. kerületi Tomori telepen, majd a Gyöngyösi úton laktak, ekkor a Ganz Hajógyár meccseire járt ki, a szünetekben mezítláb rúgta kapura a labdát a többi gyerekkel.

Tízéves volt, amikor a Jutagyár csapatába került, innen két év múlva átcsábították a Vasas Izzóba. A futballnak köszönhette, hogy ipari tanuló lehetett, és maróstanoncként Pióker Ignác, a magyar sztahanovista mozgalom megalapítója mellett dolgozhatott.

Az ügyesen focizó srácot 1957-ben elhívta az Újpesti Dózsa – egy órán múlt, hogy nem a Vasashoz került, mert az angyalföldi klub elnöke ennyivel később kereste ajánlatával. Így aztán a híres Megyeri úti stadionban rúgta tovább a bőrt, és tizenöt évig maradt a belügyi csapatnál (noha korábban Fradi-drukker volt), s a rendőrtiszti főiskolát is elvégezte.

Aktív részese volt az Újpest sikerkorszakának, egy csapatban játszott Zámbóval, Benével, Fazekassal, Dunai Antallal. 339 bajnoki mérkőzésen lépett lila-fehér mezben a pályára, 109 gólt szerzett, ötszörös magyar bajnok (1959-1960, 1969, 1970 tavasz, 1970-1971, 1971-1972) és kétszeres kupagyőztes (1969, 1971), az 1961-62-es Kupagyőztesek Európa Kupája kiírásban a sorozat gólkirálya lett.

A Dózsában még egy csapatban szerepelhetett példaképével, Szusza Ferenccel, akinél nagyobb tudású magyar játékossal – állítja – nem futballozott pályafutása során. Göröcs 1972 és 1974 között Tatabányán játszott, ezalatt kétszer volt a Közép-európai Kupát elnyert csapat tagja. Majdnem ő lett az első magyar légiós, mert hívta az Austria Wien, de idehaza nem támogatták átigazolását.

A válogatottban 19 éves korában, 1958-ban Lengyelország ellen mutatkozhatott be, akkor a csapat idegenben győzött 3-1-re. Egyik legemlékezetesebb válogatott meccse egy évre rá, Drezdában volt, amikor az ő góljával nyert az együttes 1-0-ra az NDK ellen, s huszonhárom éves korára már negyvenszeres válogatottnak mondhatta magát.

Briliáns technikai képességeivel, játékintelligenciájával Göröcs a hatvanas évek kiemelkedő klasszis játékosa volt, aki a válogatottban 62 találkozón 19-szer talált be az ellenfelek hálójába. 1960-ban a római olimpián a bronzérmes csapat tagja volt, 1962-ben a chilei világbajnokságon ötödik helyezést ért el a válogatottal.

Az ötvenedik válogatottságot 1965 májusában, a Wembleyben ünnepelte, s bár csak 26 éves volt, utána már csak 16-szor ölthette magára a címeres mezt. Az akkori szövetségi kapitány, Baróti Lajos Sándor Csikar visszavonulása után őt próbálta a jobbszélen játszatni, de Titinek ez nem feküdt, ő mindig is jobbösszekötő volt. 1970-ben az osztrákok ellen aztán olyan súlyosan megsérült, hogy végleg el kellett búcsúznia a válogatottságtól.

Edzői pályafutását 1974-ben kezdte Újpesten az ifjúsági csapatnál (mellette bűnügyi tiszt volt őrnagyi rangban), 1976-től évekig Kuvaitban dolgozott utánpótlás edzőként. 1985 és 1988 között az Újpesti Dózsa vezetőedzője volt, összesen 93 mérkőzésen irányította a lila-fehéreket, 1987-ben bajnoki ezüstérmes és MNK-győztes lett a csapat. A kilencvenes évek elején Iránban dolgozott.

1985-ben az Újpesti Dózsa örökös bajnokává választották, 2008-ban Újpest, 2012-ben Budapest díszpolgára lett. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

Bár a Megyeri úti stadionba már csak nagyon ritkán megy ki – nehéz felednie bizonyos sérelmeket -, a meccseket, a csapatot figyelemmel kíséri, véleménye is van, s amikor délelőttönként találkozik barátaival egy Pozsonyi úti kisvendéglőben, természetesen a foci a fő téma.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

MAMMOGRAPHY EXAMINATION 
Reportage in a radiology service in a hospital in Haute-Savoie, France. Digital mammogram. 

AMELIE-BENOIST / BSIP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.