Korábbi cikkeinkben beszámoltunk arról, hogy már tavaly, majd az idén év elején is több jelzés, bejelentés érkezett Sebestyén Júlia edzői módszereivel kapcsolatban. A szülők leveleikben rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy elcsattant pofonról, megszégyenítő kivételezésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról, elhanyagolásról számoltak be.
A legutóbbi magyar műkorcsolya Európa-bajnok ellen indított szövetségi fegyelmi eljárás lezárása után a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség október 19-i közleményében azt írta: „A MOKSZ eleget téve a gyermekvédelmi törvényben és végrehajtási rendeleteiben előírt bejelentési kötelezettségének az első fokú fegyelmi eljárás lezárását követően azonnal bejelentést tett a gyermekvédelmi ügyekben kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gyermekvédelmi hatóságnál és a rendőrségnél az ügy teljes körű kivizsgálása céljából”.
Három helyett már csak egy év az elévülési idő
A MOKSZ fegyelmi szabályzatának 5. §-a kimondja, hogy már a gyermekbántalmazás-gyanú felvetődése esetén azonnal fegyelmi eljárást kell indítania a szövetségnek, ennek ellenére a Kósa Lajos által vezetett sportági elnökség ahelyett, hogy az első jelzések, főképp a 2023 év eleji szülői panaszlevél beérkezése után azonnal elindította volna a folyamatot, hosszú heteken, hónapokon keresztül halogatta a cselekvést.
Miután a 2022 előtti eseteket felhozó ügyet a média egyre szélesebb körben kapta fel – még az közszolgálati televízió is foglalkozott a háttérrel –, a szövetség az idén május 4-én végül mégis elindította a fegyelmi eljárást, amely öt hónappal később zárult le első fokon. A MOKSZ október 16-i közleményében azt ugyan nem írja, hogy a vizsgálat lezárultával felmenti a vádak alól Sebestyént, ám eljárást megszüntető határozatot hozott azon a címen, hogy
a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel.
A megszüntető határozatra a MOKSZ saját maga teremtette meg a lehetőséget, mivel a fent idézett, 2017 óta használt szabályzatát pont egy nappal a fegyelmi eljárás május 4-i megindítása előtt, május 3-án cserélte le az új Fegyelmi Szabályzatra, amelyben az addig hároméves elévülési időt egy évre módosította, így immár a műkorcsolyában „nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta — függetlenül a tudomásra jutás időpontjától — több mint egy év eltelt”.
Mit mond a szakértő?
A MOKSZ a fegyelmi eljárás lefolytatása idején szakértőként azt a dr. Tausz Katalint bízta meg, aki korábban a Magyar Úszó Szövetség két – Szilágyi Liliána úszónő és Turi György mesteredző – gyermekbántalmazási ügyének a vizsgálatában is részt vett.
Az ELTE professzor emeritája a MOKSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának határozata értelmében a jelentése lényegi tartalmáról nem tudott részletekbe menően beszélni.
Annyit árulhatott el, hogy szakértőként 18 találkozása volt az ügyben, ezeken összesen 25 személyt hallgatott meg, köztük Sebestyén Júliát, a panaszos szülőket, az érintett versenyzőket, de számos interjút lefolytatott panaszosok által nem megnevezett, azaz nem érintett sportolókkal, és sportszakemberekkel is, olyanokkal, akik napi szinten kötődnek a sportághoz, jelen vannak az edzéseken, versenyeken.
Az eljárás folyamatát firtató kérdésünk kapcsán leszögezte,
akkor lehet hatékonyan képviselni, védeni a gyermekek érdekeit a sportban, ha a gyerekek fizikai, mentális bántalmazása eleve elkerülhető, de ha mégis felmerül, bekövetkezik, a lehető legkorábbi időpontban az arra illetékes szerv elkezd vele foglalkozni.
Dr. Tausztól megkérdeztük, milyen különbségeket, netán hasonlóságokat vélt felfedezni a két sportági szakszövetség ügykezelése során azon túl, hogy a MÚSZ Turi György esetében több mint tíz év távlatában járt el, hiszen az olimpiai érmes, világ- és Európa-bajnokok sorát felnevelő mesteredző a 2000-es évek elején történt esetek okán mondott le az összes szövetségi funkciójáról 2021-ben ?
„Mindkét szövetség a maga szabályzatai alapján járt el. A MÚSZ merőben másképp állt az esethez. Wladár Sándor elnök és az elnöksége az első pillanattól úgy értelmezte, hogy a szövetség feladata az egyetemes úszósport felügyelete, így a Turi-ügy az egész sportág ügye. Ezért a vizsgálat nem csak arra irányult, hogy történt-e bántalmazás vagy sem, hanem arra is megoldást keresett, hogy a jövőben ne forduljon elő, megelőzhető legyen minden ilyen eset. Azt nagyra értékelem, hogy a MÚSZ az ügy kirobbanása után szinte azonnal határozott szervezeti szintű változásokat vezetett be, hogy a magyar uszodákban ne következhessen be gyermekbántalmazás, vagy, ha erre utaló magatartást tapasztal bárki is, az időben kezelhető legyen. Hiszen edzők jönnek-mennek, és nem tudni, melyiknek milyen eszköztára van, melyik sportoló hogyan fogadja el ezeket.
A MOKSZ közleményeiből úgy látom, hogy talán ők is lépéseket tesznek majd annak érdekében, hogy a korcsolyasportban is megfelelő gyermekvédelem épüljön ki
– fejtette ki dr. Tausz.
