Magyarország a rendszerváltás óta többször pályázott igazi nagy nemzetközi sportesemény rendezésének elnyerésére. Nem egyes sportágak világbajnokságára gondolunk, hiszen azokat elég jó eredménnyel hozzák hazánkba a sportági szakszövetségek, hanem olyanra, amelyek méretüknél, nemzetközi érdeklődésnél, rendezési költségüknél fogva akkorák, mint például a labdarúgó Európa-bajnokság, aminek éppen háromszor futottunk neki – mindhiába.
Vagy mint a nem olimpiai sportágak Világjátéka 2017-ben. Ez utóbbinak igazán jó eséllyel vágtunk neki, hiszen maga a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének (IWGA) elnöke, Ron Froehlich biztatta a magyarokat, hogy pályázzanak, majd 2011 júliusában a szemlebizottság vezetőjeként úgy ítélte, hogy Budapest már készen áll a rendezésre.
A Nemzeti Sportszövetségek (NSSZ) Lausanne-i pályázatának szerdai prezentációját, majd csütörtök déli eredményhirdetését követően kiderült, hogy Budapest Wroclawval szemben alul maradt a rendezésért folyó versenyében.
– Szomorúak vagyunk, hiszen annak reményében érkeztünk Lausanne-ba, hogy a magyar pályázattal sikerül elnyernünk a 2017-es nem olimpiai sportágak Világjátékának rendezési jogát – mondta megkeresésünkre közvetlenül az eredményhirdetést követően Czene Attila, NEFMI sportért felelős államtitkár, a delegáció tagja. Ami tény, Dél-Afrika visszalépett, és végül a lengyel pályázat nyert. Első dolgom volt, hogy gratuláljak a lengyel sportdiplomatáknak, hiszen rendkívül jó kapcsolatot ápolunk velük.
– Mégis mi döntött?
– Nem láthattuk egymás pályázatát, hiszen teljesen szeparáltan prezentáltunk, így sajnos nincs összehasonlítási alapom. Azt sem tudjuk, hogy milyen arányban szavaztak a döntnökök Wroclaw mellett.
– Érzése szerint befolyásolta a döntést a magyar gazdaság jelenlegi helyzete, az, hogy fél Európa rólunk beszél?
– KA döntéshozók részéről is felvetődött ez a kérdés a prezentáció során, de megnyugtató választ tudtam adni, amelyet elfogadtak. Nem csak Magyarország van nehéz helyzetben, mi ugye éppen Lengyelországgal vetélkedtünk. Nem beszélve arról, hogy ött év múlva esedékes rendezvényről beszélünk, nem egy holnap kezdődőről. Nem mellesleg a magyar pályázat kellő biztosítékot adott arra, hogy ha mégis holnap kezdődne a világjátékok, akkor nekünk már most rendelkezésünkre áll a szükséges létesítmény háttér, azoknak csak a felújítása szükséges, amit a pályázat sikerétől függetlenül egyébként is megteszünk a következő években.
– Az sem befolyásolta a végeredményt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság tavaly decemberben ugyan erre az évre jelentette be rendezési szándékát az EYOF-ra, az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra?
– Nem lehet összehasonlítani a két eseményt. Az EYOF-ot Győr pályázta meg és más hónapban esedékes a rendezvény. Mérete szerint sem említhetőek egy lapon. Az EYOF egy ifjúsági sportfesztivál és mindössze kilenc sportágat fed le. A magyar kormány mindkét nyertes pályázat esetére garanciát vállalt a költségekre. Márpedig a sporttörténelemben még nem fordult elő olyan, hogy nyertes magyar sportpályázatot pénzügyi okok miatt kellett lemondani. A magyar kormányok mindig, minden gazdasági helyzetben helyt álltak a rendezés terén.
Ami biztos, a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének (IWGA)kifejezett elvárása volt, hogy a világjátékokkal közel azonos időben ne legyen másik hasonló nagy nemzetközi sportesemény az országban.
Érthető, a két esemény kioltja egymást.
Az NSSZ pályázatának beadását követően tavaly decemberben azonban a Magyar Olimpiai Bizottság és Győr városa együttesen pályázta meg a 2017-es Európai Ifjúsági Fesztivál (EYOF) megrendezését. Erről a pályázatról még nem született ugyan döntés, de mivel Győr az egyetlen kandidáló, nem túl nagy bátorság kijelenteni, hogy megkapja a rendezés jogát.
