Radnóti Miklós, Szép Ernő és Szerb Antal helyét ma műtárgyak foglalják el.

Műtárgybefektetési Index keretében kutatták a műtárgyvásárlások jellemzőit.

Évrőről évre felbukkan egy-egy rekorder drágakővel díszített ékszer, ami szerelmi zálogon túl befektetésnek sem utolsó.

A képek február 21-ig megtekinthetők a BÁV Bécsi utcai kiállítóterében.

Az aranyozott, Merkúr-botos ritkaságot, amiből mindössze egy darab található az Iparművészeti Múzeumban a kezdő licit összege 320 ezer forintról indul.

A kétnapos aukció első napján kerülnek kalapács alá az ékszerek, órák és ezüst műtárgyak. Az esemény egy jótékonysági árveréssel indul. A kortárs

Milliós tételű licitek, ritkaságnak számító órák és a BÁV aukciósház történetének eddigi legnagyobb briliánsa, 8,27 karátos gyémánt kerül kalapács alá hamarosan. Videónkból kiderül, milyen kalandos útja van egy-egy értékes műtárgynak, ékszernek, mielőtt az aukciósházakba kerül, ill. azt is megtudjuk, ki az a vásárlói réteg, aki gyakran szokott licitálni.

Át kellett alakítani nyakékké azt a hatalmas gyémánttal díszített gyűrűt, amelyért Richard Burton csaknem ölre ment, hogy megszerezze.

A röviddel a szabadságharc után született Zsolnay tervezői közt szép számban tűntek fel nők, akik nélkül a pécsi gyár története is másként alakult volna.

A ma mindenki által ismert művész pályája kezdetén tanácsért fordult a kor egyik legismertebb festőjéhez. Negatív választ kapott, de ettől csak még eltökéltebbé vált.

A világ egyik legismertebb és legelitebb karóramárkáját talán senkinek sem kell bemutatni. A Rolexről van szó, melynek már alapdarabjaira is több hónapos várólistán kell átverekedünk magunkat, hogy beszerezzünk akár csak egyet. Ha pedig különlegesebb, esetleg vintage órát szeretnénk, azt már sokkal nehezebb, sőt, egyenesen lehetetlen beszerezni.

Óra, ékszer, festmény – a magyar emberek nem zárkóznak el a licitháborúk elől, ennek pedig oka van: a drága és változatos tárgyak értéke úgy fest, csak nőni fog a jövőben. De miért?

A rövidesen kalapács alá kerülő részletet évszázadokon át viselték a trónt éppen elfoglaló magyar királyok.

A BÁV jogelődje 1920-ban rendezte meg első aukcióját az Állami Árverési Csarnokban, és bár ezt megelőzően is számtalan ékszerrekord született, az első

A zsebórák mindig a klasszikus óraszerkezetek csúcsai voltak, és ezt csak fokozni tudja az Armand Schwab rejtélyórája, ami első ránézésre nem is kellene, hogy működjön.

A jövő rekordere lehet az a Rolex karóra, ami a 9 millió forintos kikiáltási árával a valaha volt legértékesebb óraként kelhet el a BÁV aukciók történetében. Váróslistás modell, tehát hiába sétál be az üzletbe, ilyet nem fog kapni.

Az utóbbi években három trend kezdett el felfutni a klasszikus órák gyűjtői között, és mindhárom találkozott egyetlen órában.

Hogy ki volt Camille Claudel? Legalább olyan tehetséges szobrász volt, ha nem tehetségesebb, mint August Rodin. De akkor miért jutott neki osztályrészül dicstelen élet? És miért volt 30 éven át egy elmegyógyintézetben élőként eltemetve, egészen tényleges haláláig?

A politikusként, szerencsejátékosként, lóversenyistálló-tulajdonosként, illetve az éjszakai élet hírhedt alakjaként is ismert Szemere Miklós élete filmvászonra kívánkozik.

Az ünnepelt festő tizenkilenc évesen, a Nemzet Csalogányaként emlegetett Blaha Lujzáról készített rajzának alapjául egy újságban látott portré szolgált.

Senki többet harmadszor – már több mint 100 éve hangzik el Magyarországon is a jól ismert, árverések végén használt mondat. Az első művészeti árverést 1920. október 8-án rendezték meg. Bár az elmúlt több mint száz évben az aukciók sorsát a politikai akarat és széljárás sokszor változtatta, az igény irántuk folyamatos volt, ráadásul az árverések kínálata jelentősen szélesedett.

Az óriást nemsokára a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói töltik meg élettel, ám egyelőre még üresen áll. Fotók a ritkán látható belsőből.

A magyar művész a semmiből kapaszkodott fel Franciaország csúcsára, hogy egy új társadalom megteremtésén dolgozzon a legegyszerűbb geometriai formák segítségével.