Kultúra

Műkereskedelem a korona idején: virágzó piacról beszélhetünk

Bruzák Noémi / MTI
Bruzák Noémi / MTI
A koronavírus-járvány a társadalom összes szektorára hatással volt, ezek a legtöbbször negatívan csapódtak le, ám kivételt képez ez alól az online piac egyik szegmense, a műkereskedelem piaca. Óra, ékszer, festmény – a magyar emberek nem zárkóznak el a licitháborúk elől, ennek pedig oka van: a drága és változatos tárgyak értéke úgy fest, csak nőni fog a jövőben. De miért?

A műkereskedelem piaca nagyon sajátos abban az értelemben, hogy van egy különleges hangulata annak, ha egy teremben összegyűlnek a licitálni kívánó emberek, majd egymás tétjeit próbálják felülmúlni, hogy végül övék legyen az áhított műtárgy. Sokan élvezetet hajszolva vesznek részt effajta aukciókon, persze a nagyon változatos tárgyak szépsége is vonzó lehet. A pandémia berobbanásakor úgy tűnt, a piac bedől, a kereskedőházak pedig lehúzhatják a rolót.

A távolságtartás a műkereskedelem piacán is tetten érhető lett: az aukciósházaknak meg kellett birkózniuk a korlátozásokkal, digitális megoldásokat eszközölve. Míg a kiskereskedelmi áruházláncok esetében virágzó kereskedelemről beszélhettünk, mikor az emberek többsége interneten keresztül intézte a bevásárlást is, addig a műtárgyakra való kereslet esetében azt gondolhattuk, a helyzet közel sem ilyen rózsás.

A BÁV reprezentatív kutatást is végzett az elmúlt hónapokban arról, milyenek az online vásárlással kapcsolatos szokások például a műtárgyakba való befektetés ügyében. Mint kiderült, a magyarok közel 50 százaléka vásárol az interneten kisebb értékű tárgyakat, 20 százaléknál is többen vettek már 100 ezer forintnál drágább holmit. És a válaszadók 8 százaléka úgy látta, a 2021-es évben bizonyosan fog műtárgyat vásárolni. Különösen nagy érdeklődés látszódott a festmények iránt.

Úttörő megoldások az online aukciókon

Nyugaton már évekkel ezelőtt – még jóval a pandémiát megelőzően – divatos trend lett, hogy az aukciókon már nem volt szükséges a személyes jelenlét, az online lebonyolításuk egyre meghatározóbb lett. Még izgalmasabb változást hozott a fiatalok aukciókba való becsatlakozása: amerikai kutatások szerint a licitálók majd’ 50 százalékát a fiatal vásárlók tették ki. A formátum – habár egyszerűen tűnik – forradalmi lett: az aukciósházakban hagyományosan megtartották az aukciókat, csak közönség nélkül. Ennek nyomán online lehetett bekapcsolódni az árverésekbe, természetesen licitekkel. A közönség nélküli árverések népszerűek lettek, vagy legalábbis elenyésző módon csorbítottak a műkereskedelmi piacon. Bevált módszer lett továbbá, hogy keverni kezdték a különféle kategóriájú árveréseket, amivel még több licitálni vágyót tudtak becsábítani.

A sikeres licitek után az aukciósházak egyszerűen kiszállították a megnyert termékeket a vevőknek, így minimalizálva a személyes jelenlétet.

Élvezeti vásárlás

A koronavírus-járvány alatti vásárlásokat a kisebb értékű tárgyak vásárlása dominálta, ezen belül is az élvezeti cikkek, melyek lakberendezés miatt kerültek az online bevásárlókosarakba. Bútorokra és festményekre indultak licitháborúk, de az ékszerek is hasonló népszerűségnek örvendtek. Fontos szempont lett az értékállóság, ezért az ékszereket befektetési céllal kezdték vásárolni az emberek, erről már Kovács Ádám, a BÁV kereskedelmi igazgatója beszélt 2020 decemberében a penzcentrum.hu-nak.

2020-ban a befektetési ékszer vásárlása iránt nőtt meg a legnagyobb arányban a kereslet. Ez a tendencia nem meglepő, hiszen a hagyományosan menekülőeszköznek tekintett nemesfémek iránti érdeklődés mindig erősödik a bizonytalan gazdasági környezetben.

A tendencia feltételezhetően 2021 végéig ki fog tartani, a járvány újabb és újabb hullámai miatt pedig továbbra is hibrid aukciós formátumok lesznek meghatározók a műtárgykereskedelem szektorában.

Szponzorált tartalom

A cikk a BÁV támogatásával készült.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik