Mobil

Amerikai vagy orosz kézbe is kerülhet a Telenor

Pintér Mónika
Pintér Mónika

rovatvezető. 2018. 01. 30. 17:21

Egyszerre találgatnak a Telenor kapcsán arról, hogy vajon kivonul-e a szolgáltató a régióból, miközben a törökbálinti székházban múlt héten volt razzia, kartellgyanú miatt nyomoz a versenyhivatal a magyar leányvállalat ellen. Összefügg a két eset, vajon épp egy potenciális vevő nyomná lejjebb a piaci árakat? Sorra vettünk mindent.
Korábban a témában:

Mióta a Telenor Csoport hivatalosan is megerősítette, hogy eladja kelet-közép-európai érdekeltségeit, azaz a magyar, bolgár, szerb és montenegrói leányvállalatait, a legnagyobb kérdés az, hogy ki lesz a vevő. Iparági szakértőkkel beszélgetve latolgattuk az esélyeket.

A potenciális vevőjelöltek:

  • Az amerikai vonal: KKR, amerikai befektetési alap – A bolgár Capital által megkérdezett iparági szakértők szerint az amerikai alap lehet a végső befutó, ugyanakkor ennek ellent mond, hogy a norvég Telenorhoz közelálló források szerint a vevő nem aktív a régióban, márpedig nekik több érdekeltségük is van, lévén a holland United Groupon keresztül övék az egyik szerb műholdas tévészolgáltató is. A KKR a bolgár SeeNews-nak küldött, keddi válaszában nem kívánta kommentálni a piaci spekulációkat.
  • Az orosz vonal: VEON, nemzetközi telekommunikációs cég – Iparági bennfentesek azt is felvetették, hogy egy orosz cég tenné rá a kezét a régiós telekommunikációs vállalatokra, ennek azonban elméletben ellent mondanak az uniós szankciók. Ugyan a VEON bevételeinek nagy része (39%) még mindig Oroszországból jön, a multivállalat holland székhellyel rendelkezik, így nem lenne akadálya, hogy megvegyék a klasztert. Ráadásul a VEON egyik fő részvényese éppen a norvég Telenor, az izraeli-orosz iparmágnás, Mikhail Fridman befektetési cége, az Alfra Group mellett. A céget eredeti nevén Vimpelcom néven alapították Moszkvában 1992-ben, ez volt az első mobilszolgáltató Oroszországban. Egy 2015-ös üzbég korrupciós ügyet követően, tavaly februárban nevezték át a céget, majd áthelyzeték  a székhelyét Amszterdamba.
  • Az európai vonal: Egy a régióban nem aktív, de európai szolgáltató, amely Kelet-Közép-Európában terjeszkedne tovább. Több név is felmerült, mint a francia Orange, a spanyol Telefonica, vagy a török Turkcell.
  • A magyar vonal: Állami mobilszolgáltató lesz a Telenor – A Miniszterelnökséget vezető miniszter mindössze két héttel a potenciális vevőről szóló közlemény megjelenése előtt azt mondta: állami mobilszolgáltatót szeretne, mivel szerinte a közműszolgáltatások privatizációja is fontos eredmény volt. Lázár János úgy fogalmazott: nem sikerült állami tulajdonban lévő mobilszolgáltatót létrehozni, de erről nem szabad lemondani. Hozzátette: amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat 2018-ban, a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató. A 2012-es kudarc után, amikor nem sikerült egy negyedik, állami mobilszolgálatót helyzetbe hozni, vélhetően inkább egy meglévő piaci szereplő felvásárlásával, vagy a cégben való többségi tulajdonszerzéssel próbálkozhatnak. A Telenortól ez nem is állna oly távol, hiszen a Norvég Királyságnak is többségi tulajdonrésze van (54%) az anyavállalatban. Iparági szakértők szerint ugyanakkor a Telenor Csoport a teljes kelet-közép-európai klasztert egyben akarja értékesíteni, ezért nagy valószínűséggel első körben egy befektető venné meg a négy leányvállalatot, hogy utána aztán egyesével továbbértékesítse.

A GVH bekavar

Az ugyanakkor beszédes, hogy egy 3 éve kötött hálózatmegosztási szerződés és annak előzményei kapcsán éppen most indít egy újabb eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Telenor Magyarország és Magyar Telekom ellen.

A szolgáltatók ellen jelenleg két eljárás is  folyamatban van. A 24.hu kérdésére dr. Basa Andrea, a GVH sajtószóvivője közölte: a 2015-ben indított versenyfelügyeleti eljárás a két szolgáltató közti hálózatmegosztási együttműködést vizsgálja. Mint fogalmazott: ez a jelenleg is folyamatban lévő eljárás „arra irányul, hogy tisztázza, az együttműködésnek milyen hatásai lehetnek a hazai mobil hang- és adatszolgáltatások minőségére, és e szolgáltatások piacának magyarországi versenyfeltételeire”.

Múlt hét szerdán, azaz 2018. január 24-én egy új eljárást is indítottak, melynek keretében aznap helyszíni vizsgálatot tartottak a két szolgáltató székhelyén. Ez az ügy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) által kiírt frekvenciapályázaton a 2014. évi versenyeztetési eljárás kapcsán tanúsított ajánlattételi magatartásokra vonatkozik – azaz a kérdés az, hogy a két cég tudta-e előre, hogy együttműködési megállapodást kötnek, és annak fényében szerezték meg korábban jogosultságaikat.

A HWSW szakportál bennfentes iparági forrásoktól úgy tudja, az új eljárás kezdeményezője a hoppon maradt harmadik versenytárs, a Vodafone Magyarország lehet, „annak ellenére, hogy a cég piaci pozícióit a Telekom-Telenor hálózatmegosztási megállapodása sem rövid-, sem hosszútávon nem befolyásolta számottevően.”

Ha jogerős döntés születik róla, hogy a két szolgáltató valóban kartellezett, a médiahatóság visszavonhatja a frekvenciahasználati jogukat, és felbontja az erről szóló szerződést. A versenytörvény szerint ha megállapítják a jogsértés tényét, a bírság összege legfeljebb a cég, jogsértést megállapító határozatot megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

Fontos megjegyezni, hogy 3 éve, a hálózatmegosztás bejelentésekor nem volt szükség a versenyhivatal engedélyére, utólagosan viszont állapíthatnak meg jogsértést, illetve kötelezhetik az érintetteket a jogszerűtlen magatartás beszüntetésére. Törvény szerint az eljárás lefolytatására hat hónap áll a GVH rendelkezésére, azt két alkalommal, 6-6 hónappal lehet meghosszabbítani. Mégis, a 2015-ben indított eljárást sem zárták még le, az ügy bonyolultsága miatt a múlt héten indított eljárás is elhúzódhat.

Hogy miért éppen 3 évvel az együttműködés aláírása után, de pár nappal a Telenor esetleges eladása körül felmerült pletykák után indult eljárás a szolgáltató ellen, az kérdéses.

Ugyanakkor az bizonyos, hogy a kartellgyanú tökéletesen alkalmas a cég pozíciójának gyengítésére, a piaci árak lenyomására.

De mi is történt eddig pontosan:

2014. június 11.

Az NMHH frekvencipályázata során a GVH friss gyanúja szerint a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország egyeztetéseket folytatott a pályázattal érintett piac előzetes felosztására. Ezen magatartásukkal feltételezhetően megsértették a versenytörvényt, és az uniós versenykorlátozó megállapodás tilalmát. A pályázaton húsz évre, 2034-ig nyerték el a frekvenciák használati jogát.

2015. február 25.

A két szolgáltató bejelentette, hogy a pályázaton elnyert 800 MHz spektrumot az NMHH jóváhagyásával kölcsönösen használják, mobilhálózataikat közösen üzemeltetik és fejlesztik. Gyakorlatilag kettéosztották maguk közt az országot (Budapestet kivéve). Így Kelet-Magyarországon a Telekom tornyai szórják a netet a telenorosoknak is, míg Nyugat-Nagyarországon a Telenor bázisállomásai biztosítják a hálózatot a telekomos ügyfeleknek is. Mint akkor közölték, a cél a szélessávú, 4G-s mobilnet-szolgáltatás javítása a vidéki régiókban  – ez pedig, mint írják, a Digitális Magyarország projekt megvalósításának fontos állomása volt. A GVH még abban az évben vizsgálatot indított, amely jelenleg is tart.

2017. január 18.

Tervben volt, hogy a hálózatmegosztást kiterjesztik a 900 MHz-es spektumra, így a két szolgáltató a 4G mellett a 3G mobilnettel is jobban le tudná fedni az országot, a megmaradt vakfoltokat megszüntetve. Ez elsősorban a régibb, olcsóbb mobilokkal rendelkezőknek lenne jó hír, ahol a mobil még nem támogatja a 4G technológiát. Ezt a lehetséges megállapodást azonban a két cég egyike sem erősítette meg hivatalosan azóta sem.

2017. március 1.

A Telenor Csoport több, nagyobb egységbe tömörítette a céget, ennek részeként a magyar, szerb, montenegrói és bolgár leányvállalat a kelet-közép-európai klaszter része lett, melynek vezetője Alexandra Reich, a Telenor Magyarország ügyvezetője.

Alexandra Reich, a Telenor Magyarország ügyvezetője Fotó: 24.hu

2017. június 13.

A Telenor Csoport a Reutersnek küldött válaszában cáfolta, hogy eladnák kelet-közép-európai érdekeltségüket. A felröppent pletykákra reagálva, miszerint a bolgár leányvállalatot az amerikai KKR-nek adnák el, Sigve Brekke, a szolgáltató elnök-vezérigazgatója elmondta:

Nagyon elégedettek vagyunk a kelet-közép-európai portfóliónkkal, és nincs tervben, hogy bármilyen változtatást eszközöljünk rajtuk.

2018. január 19.

Egy bolgár hírügynökség, a Novonite megírja, hogy a Telenor egy amerikai befektetési alappal tárgyal a négy leányvállalat eladásáról, az ár 2 milliárd euró lehet. A Capital nevű bolgár lap szerint a vevőt már tavaly decemberben kiválasztották.

A bolgár sajtó szerint a vevő a KKR amerikai alap lehet, melynek érdekeltsége is van a régióban, lévén övék az egyik szerb műholdas tévé szolgáltató is. Ugyanakkor a norvég szolgáltatóhoz közel álló források szerint az ajánlattevő nem aktív a régióban, ez pedig kizárná az amerikai befektetőt.

2018. január 23.

A magyar sajtó is felkapja a bolgár lapok által megírt pletykát, amely a Telenor Magyarországot is érintené.

2018. január 24.

A GVH előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot tartott a Telenornál és Telekomnál. A versenyhivatal úgy fogalmazott másnap megküldött közleményében: „versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálja a Magyar Telekom Nyrt. (Telekom) és a Telenor Magyarország Zrt. (Telenor) között létrejött, szélessávú szolgáltatásaik nyújtását biztosító hálózataikat és frekvenciáikat érintő együttműködést.”

Hozzátették, az eljárás lefolytatását a közérdek védelme tette szükségessé a vállalkozások piaci szerepére, az általuk nyújtott szolgáltatások jellegére, illetve a potenciálisan érintett előfizetők jelentős számára és a feltételezett jogsértés súlyára.

2018. január 26.

A Telenor hivatalosan is megerősítette, hogy bejelentkezett egy vevő a kelet-közép-európai klaszterre, az eladásról pedig még az első negyedévben döntés születhet. Az érintett négy ország a Telenor Csoport éves bevételének 9 százalékát, EBITDA-jának pedig 8 százalékát adja.

Az előfizetők száma majdnem tízmillió fő: 3,1 millió Magyarországon, 3,23 millió Bulgáriában, míg 3,3 millió Szerbiában és Montenegróban. Ez mindössze az összes előfizető, azaz a 176 millió fő 5,4 százaléka – és az előfizetők száma évről évre csökken ebben a régióban. A 2015 év eleji adatokhoz viszonyítva Magyarországon 147 ezer, Bulgáriában 581 ezer, Szerbiában és Montenegróban pedig 229 ezer előfizetőt vesztett a Telenor.

A közlemény szerint az ajánlatot a részvényesi érdek szem előtt tartásával kiértékelik, ugyanakkor a potenciális megállapodás nem fogja érinteni a szolgáltató működését, alkalmazottait és ügyfeleit.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2017. június 22.
Egy férfi ásványvizet iszik Budapesten 2017. június 22-én. Másodfokú hõségriasztást adott ki Szentes Tamás, az országos tisztifõorvosi feladatokért felelõs helyettes államtitkár június 22-én 0 órától június 26-án 24 óráig.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Abnormálisan meleg lesz 2022-ig

Kommentek

HAMBURG, GERMANY - JULY 7:   (RUSSIA OUT)  German Chancellor Angela Merkel (R) and Russian President Vladimir Putin (L) arrive to the plenary session at the G20 Summit on July 7, 2017 in Hamburg, Germany. (Photo by Mikhail Svetlov/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.