Mobil

Amerikai vagy orosz kézbe is kerülhet a Telenor

Pintér Mónika
Pintér Mónika

rovatvezető. 2018. 01. 30. 17:21

Egyszerre találgatnak a Telenor kapcsán arról, hogy vajon kivonul-e a szolgáltató a régióból, miközben a törökbálinti székházban múlt héten volt razzia, kartellgyanú miatt nyomoz a versenyhivatal a magyar leányvállalat ellen. Összefügg a két eset, vajon épp egy potenciális vevő nyomná lejjebb a piaci árakat? Sorra vettünk mindent.
Korábban a témában:

Mióta a Telenor Csoport hivatalosan is megerősítette, hogy eladja kelet-közép-európai érdekeltségeit, azaz a magyar, bolgár, szerb és montenegrói leányvállalatait, a legnagyobb kérdés az, hogy ki lesz a vevő. Iparági szakértőkkel beszélgetve latolgattuk az esélyeket.

A potenciális vevőjelöltek:

  • Az amerikai vonal: KKR, amerikai befektetési alap – A bolgár Capital által megkérdezett iparági szakértők szerint az amerikai alap lehet a végső befutó, ugyanakkor ennek ellent mond, hogy a norvég Telenorhoz közelálló források szerint a vevő nem aktív a régióban, márpedig nekik több érdekeltségük is van, lévén a holland United Groupon keresztül övék az egyik szerb műholdas tévészolgáltató is. A KKR a bolgár SeeNews-nak küldött, keddi válaszában nem kívánta kommentálni a piaci spekulációkat.
  • Az orosz vonal: VEON, nemzetközi telekommunikációs cég – Iparági bennfentesek azt is felvetették, hogy egy orosz cég tenné rá a kezét a régiós telekommunikációs vállalatokra, ennek azonban elméletben ellent mondanak az uniós szankciók. Ugyan a VEON bevételeinek nagy része (39%) még mindig Oroszországból jön, a multivállalat holland székhellyel rendelkezik, így nem lenne akadálya, hogy megvegyék a klasztert. Ráadásul a VEON egyik fő részvényese éppen a norvég Telenor, az izraeli-orosz iparmágnás, Mikhail Fridman befektetési cége, az Alfra Group mellett. A céget eredeti nevén Vimpelcom néven alapították Moszkvában 1992-ben, ez volt az első mobilszolgáltató Oroszországban. Egy 2015-ös üzbég korrupciós ügyet követően, tavaly februárban nevezték át a céget, majd áthelyzeték  a székhelyét Amszterdamba.
  • Az európai vonal: Egy a régióban nem aktív, de európai szolgáltató, amely Kelet-Közép-Európában terjeszkedne tovább. Több név is felmerült, mint a francia Orange, a spanyol Telefonica, vagy a török Turkcell.
  • A magyar vonal: Állami mobilszolgáltató lesz a Telenor – A Miniszterelnökséget vezető miniszter mindössze két héttel a potenciális vevőről szóló közlemény megjelenése előtt azt mondta: állami mobilszolgáltatót szeretne, mivel szerinte a közműszolgáltatások privatizációja is fontos eredmény volt. Lázár János úgy fogalmazott: nem sikerült állami tulajdonban lévő mobilszolgáltatót létrehozni, de erről nem szabad lemondani. Hozzátette: amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat 2018-ban, a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató. A 2012-es kudarc után, amikor nem sikerült egy negyedik, állami mobilszolgálatót helyzetbe hozni, vélhetően inkább egy meglévő piaci szereplő felvásárlásával, vagy a cégben való többségi tulajdonszerzéssel próbálkozhatnak. A Telenortól ez nem is állna oly távol, hiszen a Norvég Királyságnak is többségi tulajdonrésze van (54%) az anyavállalatban. Iparági szakértők szerint ugyanakkor a Telenor Csoport a teljes kelet-közép-európai klasztert egyben akarja értékesíteni, ezért nagy valószínűséggel első körben egy befektető venné meg a négy leányvállalatot, hogy utána aztán egyesével továbbértékesítse.

A GVH bekavar

Az ugyanakkor beszédes, hogy egy 3 éve kötött hálózatmegosztási szerződés és annak előzményei kapcsán éppen most indít egy újabb eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Telenor Magyarország és Magyar Telekom ellen.

A szolgáltatók ellen jelenleg két eljárás is  folyamatban van. A 24.hu kérdésére dr. Basa Andrea, a GVH sajtószóvivője közölte: a 2015-ben indított versenyfelügyeleti eljárás a két szolgáltató közti hálózatmegosztási együttműködést vizsgálja. Mint fogalmazott: ez a jelenleg is folyamatban lévő eljárás „arra irányul, hogy tisztázza, az együttműködésnek milyen hatásai lehetnek a hazai mobil hang- és adatszolgáltatások minőségére, és e szolgáltatások piacának magyarországi versenyfeltételeire”.

Múlt hét szerdán, azaz 2018. január 24-én egy új eljárást is indítottak, melynek keretében aznap helyszíni vizsgálatot tartottak a két szolgáltató székhelyén. Ez az ügy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) által kiírt frekvenciapályázaton a 2014. évi versenyeztetési eljárás kapcsán tanúsított ajánlattételi magatartásokra vonatkozik – azaz a kérdés az, hogy a két cég tudta-e előre, hogy együttműködési megállapodást kötnek, és annak fényében szerezték meg korábban jogosultságaikat.

A HWSW szakportál bennfentes iparági forrásoktól úgy tudja, az új eljárás kezdeményezője a hoppon maradt harmadik versenytárs, a Vodafone Magyarország lehet, „annak ellenére, hogy a cég piaci pozícióit a Telekom-Telenor hálózatmegosztási megállapodása sem rövid-, sem hosszútávon nem befolyásolta számottevően.”

Ha jogerős döntés születik róla, hogy a két szolgáltató valóban kartellezett, a médiahatóság visszavonhatja a frekvenciahasználati jogukat, és felbontja az erről szóló szerződést. A versenytörvény szerint ha megállapítják a jogsértés tényét, a bírság összege legfeljebb a cég, jogsértést megállapító határozatot megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

Fontos megjegyezni, hogy 3 éve, a hálózatmegosztás bejelentésekor nem volt szükség a versenyhivatal engedélyére, utólagosan viszont állapíthatnak meg jogsértést, illetve kötelezhetik az érintetteket a jogszerűtlen magatartás beszüntetésére. Törvény szerint az eljárás lefolytatására hat hónap áll a GVH rendelkezésére, azt két alkalommal, 6-6 hónappal lehet meghosszabbítani. Mégis, a 2015-ben indított eljárást sem zárták még le, az ügy bonyolultsága miatt a múlt héten indított eljárás is elhúzódhat.

Hogy miért éppen 3 évvel az együttműködés aláírása után, de pár nappal a Telenor esetleges eladása körül felmerült pletykák után indult eljárás a szolgáltató ellen, az kérdéses.

Ugyanakkor az bizonyos, hogy a kartellgyanú tökéletesen alkalmas a cég pozíciójának gyengítésére, a piaci árak lenyomására.

De mi is történt eddig pontosan:

2014. június 11.

Az NMHH frekvencipályázata során a GVH friss gyanúja szerint a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország egyeztetéseket folytatott a pályázattal érintett piac előzetes felosztására. Ezen magatartásukkal feltételezhetően megsértették a versenytörvényt, és az uniós versenykorlátozó megállapodás tilalmát. A pályázaton húsz évre, 2034-ig nyerték el a frekvenciák használati jogát.

2015. február 25.

A két szolgáltató bejelentette, hogy a pályázaton elnyert 800 MHz spektrumot az NMHH jóváhagyásával kölcsönösen használják, mobilhálózataikat közösen üzemeltetik és fejlesztik. Gyakorlatilag kettéosztották maguk közt az országot (Budapestet kivéve). Így Kelet-Magyarországon a Telekom tornyai szórják a netet a telenorosoknak is, míg Nyugat-Nagyarországon a Telenor bázisállomásai biztosítják a hálózatot a telekomos ügyfeleknek is. Mint akkor közölték, a cél a szélessávú, 4G-s mobilnet-szolgáltatás javítása a vidéki régiókban  – ez pedig, mint írják, a Digitális Magyarország projekt megvalósításának fontos állomása volt. A GVH még abban az évben vizsgálatot indított, amely jelenleg is tart.

2017. január 18.

Tervben volt, hogy a hálózatmegosztást kiterjesztik a 900 MHz-es spektumra, így a két szolgáltató a 4G mellett a 3G mobilnettel is jobban le tudná fedni az országot, a megmaradt vakfoltokat megszüntetve. Ez elsősorban a régibb, olcsóbb mobilokkal rendelkezőknek lenne jó hír, ahol a mobil még nem támogatja a 4G technológiát. Ezt a lehetséges megállapodást azonban a két cég egyike sem erősítette meg hivatalosan azóta sem.

2017. március 1.

A Telenor Csoport több, nagyobb egységbe tömörítette a céget, ennek részeként a magyar, szerb, montenegrói és bolgár leányvállalat a kelet-közép-európai klaszter része lett, melynek vezetője Alexandra Reich, a Telenor Magyarország ügyvezetője.

Alexandra Reich, a Telenor Magyarország ügyvezetője Fotó: 24.hu

2017. június 13.

A Telenor Csoport a Reutersnek küldött válaszában cáfolta, hogy eladnák kelet-közép-európai érdekeltségüket. A felröppent pletykákra reagálva, miszerint a bolgár leányvállalatot az amerikai KKR-nek adnák el, Sigve Brekke, a szolgáltató elnök-vezérigazgatója elmondta:

Nagyon elégedettek vagyunk a kelet-közép-európai portfóliónkkal, és nincs tervben, hogy bármilyen változtatást eszközöljünk rajtuk.

2018. január 19.

Egy bolgár hírügynökség, a Novonite megírja, hogy a Telenor egy amerikai befektetési alappal tárgyal a négy leányvállalat eladásáról, az ár 2 milliárd euró lehet. A Capital nevű bolgár lap szerint a vevőt már tavaly decemberben kiválasztották.

A bolgár sajtó szerint a vevő a KKR amerikai alap lehet, melynek érdekeltsége is van a régióban, lévén övék az egyik szerb műholdas tévé szolgáltató is. Ugyanakkor a norvég szolgáltatóhoz közel álló források szerint az ajánlattevő nem aktív a régióban, ez pedig kizárná az amerikai befektetőt.

2018. január 23.

A magyar sajtó is felkapja a bolgár lapok által megírt pletykát, amely a Telenor Magyarországot is érintené.

2018. január 24.

A GVH előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot tartott a Telenornál és Telekomnál. A versenyhivatal úgy fogalmazott másnap megküldött közleményében: „versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálja a Magyar Telekom Nyrt. (Telekom) és a Telenor Magyarország Zrt. (Telenor) között létrejött, szélessávú szolgáltatásaik nyújtását biztosító hálózataikat és frekvenciáikat érintő együttműködést.”

Hozzátették, az eljárás lefolytatását a közérdek védelme tette szükségessé a vállalkozások piaci szerepére, az általuk nyújtott szolgáltatások jellegére, illetve a potenciálisan érintett előfizetők jelentős számára és a feltételezett jogsértés súlyára.

2018. január 26.

A Telenor hivatalosan is megerősítette, hogy bejelentkezett egy vevő a kelet-közép-európai klaszterre, az eladásról pedig még az első negyedévben döntés születhet. Az érintett négy ország a Telenor Csoport éves bevételének 9 százalékát, EBITDA-jának pedig 8 százalékát adja.

Az előfizetők száma majdnem tízmillió fő: 3,1 millió Magyarországon, 3,23 millió Bulgáriában, míg 3,3 millió Szerbiában és Montenegróban. Ez mindössze az összes előfizető, azaz a 176 millió fő 5,4 százaléka – és az előfizetők száma évről évre csökken ebben a régióban. A 2015 év eleji adatokhoz viszonyítva Magyarországon 147 ezer, Bulgáriában 581 ezer, Szerbiában és Montenegróban pedig 229 ezer előfizetőt vesztett a Telenor.

A közlemény szerint az ajánlatot a részvényesi érdek szem előtt tartásával kiértékelik, ugyanakkor a potenciális megállapodás nem fogja érinteni a szolgáltató működését, alkalmazottait és ügyfeleit.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.