A magyarországi televíziós csatornák nézettségét mérőműszerrel vizsgáló Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2017 második negyedévében egy perccel csökkent a teljes népesség napi átlagos televíziónézési ideje a 2016 azonos időszakában mérthez képest. A magyarok eszerint átlagosan 4 óra 25 percet töltött a tévékészülékek előtt. Átlag alatt tévéztek a 4 és 17 év közöttiek, akik erre naponta átlagosan 2 óra 50 percet fordítottak. Ez ugyancsak 1 perces csökkenés a tavalyi második negyedéves adatokhoz képest. A 18-49 éves korcsoport 11 perccel töltött kevesebb időt a tévé előtt mint egy egy éve: átlagosan 3 óra 18 percet.
A legtöbb időt a tévékészülékek előtt az 50 évnél idősebbek töltötték: napi 6 óra 10 percet tévéztek, ami 9 perccel több mint tavaly.
Még mindig nem robbant be igazán az időeltolásos tévézés
A cég időeltolásos vagy más néven késleltetett tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló mérései alapján a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének mindössze 1,3 százalékát, átlagosan 3,5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására az idei második negyedévben. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,1 illetve 1,7 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, az 50 év felettieknél ez az arány 1,2 százalék volt.
Szórakoztató csatornák, filmcsatornák és hírcsatornák az élen
Az általános szórakoztató csatornák csoportjának együttes részesedése – amely 2017-től már a TV2, RTL Klub, M3, Duna TV és Duna World csatornákat is magában foglalja – 50,7 százalék volt, tehát a napi átlagos tévénézési idő felét ezekre a csatornákra fordították a nézők.
A második helyre a filmcsatornák csoportja került 11,1 százalékos részesedéssel. A hírcsatornák a harmadik helyre kerültek, ezek együttesen 8,3 százalékot értek el az idei második negyedévben.
A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,5 százalékos volt. A sugárzott mozifilmek több mint felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A tévénézési időből a filmek 16,2 százalékban részesedtek, amiből 10 százalék jutott az akciófilmeknek és vígjátékoknak.
A „nem zenés fikció” két kategóriájába sorolt műsorok 30,3 százalékban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad nagyrészt animációs filmekből állt. A tévénézési időből a nem zenés fikció 28,1 százalékban részesedett, melyből 22,2 százalék a sorozatoké illetve szappanoperáké volt, és további 5,4 százalékot az animációkra fordították.
Kevés időben sugároznak hírműsort, mégis sokan nézik
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridő mindössze 2,4 százalékát képviselte, mégis a tévénézési idő tekintetében közel négyszeres arányt – 9,2 százalékot értek el az ebbe a kategóriába tartozó műsorok.
A művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok a programkínálat 10,1 százalékát tették ki, de a képernyők előtt töltött időből csupán 4,5 százalékban részesedtek. A sportműsorok 6,5 százalékos sugárzási arányához képest alacsonyabb, 4,5 százalékos volt a műsorfogyasztásból való részesedésük – hasonlóan a zenei műsorokhoz, melyek bár a műsoridőből 5,1 százalékban részesedtek, fogyasztási arányuk csupán 3 százalék volt. A műsorkínálat 8,6 százalékát a „nem zenei szórakoztató 3” tematika alkotta, melynek csaknem a fele valóságshowból állt.
Nőtt a reklámnézési idő, mégis kevesebb embert értek el a hirdetők
A reklámok naponta átlagosan 6,06 millió főt értek el 2017 második negyedévében, amely 212 ezerrel kevesebb mint egy évvel korábban, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 26-ról 29 percre növekedett, és egy fő naponta átlagosan 104 reklámfilmet
tekintett meg: tizenkettővel többet mint 2016 második negyedévében – állapította meg a Nielsen Közönségmérés.
Sör, puding, üdítő
A napi fogyasztási cikkek (FMCG) hirdetési rangsorában az első helyre a „sör” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „szénsavas üdítő” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2017 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
(Az FMCG termékek körébe jelen kutatás során a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorokat sorolták.)
