Kultúra

Hunyadi János harcai, a királyné titkos levelezése és kalandos szökések a márciusi BBC History magazinban

Nemrég jelent meg a magyar nyelvű BBC History történelmi magazin legfrissebb, márciusi száma. Változatos témák, elgondolkodtató elemzések, történelmi érdekességek, hihetetlen sztorik sorakoznak benne, ahogy azt megszoktuk. Ráadásul most egy igazi kuriózummal is előállt a lap: 12 oldalas különlenyomatban Romsics Ignác tanulmányát közli az orosz birodalmi gondolat múltjáról és jelenéről.

A márciusi magazin legfontosabb témája Hunyadi János és az Oszmán Birodalom elleni küzdelme. Négy cikk is részletesen bemutatja a kort és a szembenálló feleket, és felidézi a Hunyadi-család felemelkedését.

Hunyadi és a török veszedelem

Ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen kihívásokkal nézett szembe Hunyadi, érdemes megismerni a korabeli hatalmi erőviszonyokat. Az Oszmán Birodalom felemelkedésének, majd terjeszkedésének okaihoz nagyjából a 13. század közepéig kell visszamennünk, Fodor Pál történész, turkológus ettől a kortól egészen Hunyadi fellépéséig, az 1430-as évek végéig kíséri nyomon az oszmán-törökök fordulatos történetét.

Hunyadi János a törökökkel harcol a várnai csatában

A törökök kelet- és dél-európai terjeszkedésének útjában állt a középkori Magyar Királyság, amellyel számtalan csatában mérték össze erejüket. A 15. századra jelentősen megváltoztak az európai hadi eszközök és taktikák, többek között a huszita háborúk miatt, amelyekből Hunyadi is sokat tanult. De hogyan vált Hunyadi a kor legkiemelkedőbb hadvezérévé? Milyen szerepe volt hadjárataiban a lovasságnak, a gyalogságnak, a tűzfegyvereknek és a harci szekereknek? Miként változtatta korábbi vereségeit győzelemmé, és milyen módszerek váltak be a törökök ellen? Ezekre a kérdésekre keres és ad válaszokat B. Szabó János hadtörténész, aki részletesen elemzi a korabeli haditechnikát és a diadalmas nándorfehérvári csatában alkalmazott megoldásokat.

Az 1456-os nándorfehérvári ütközet, középen Hunyadi, a háttérben Kapisztrán János látható a 19. századi festményen

Sokan csak a budapesti Városligetben álló Vajdahunyad váráról ismerik a Hunyadiak ősi fészkét, pedig a 20. század eleji másolat csak halvány részletekben és sokkal kisebb léptékben idézi meg a Kárpátokban álló büszke vajdahunyadi kastélyvárat. Az erdélyi Hunyad települését és a környékbeli földeket 1409-ben kapta meg a vitatott származású Hunyadi-család Zsigmond királytól, s csak az 1440-es években kezdték el építeni várukat. Hunyadi János ekkor már erdélyi vajda volt, majd 1446-ban kormányzóvá választották, s a fényes ranghoz főúri központ dukált, így Hunyadi nagyarányú fejlesztésekbe kezdett. A vár igencsak kanyargós történetét, a tulajdonoscseréket, a kastélyhoz kötődő tragédiákat, legendákat és természetesen az építészeti átalakításokat, művészeti remekeket Lupescu Radu történész a 15. század közepétől egészen a 20. századig követi végig.

Az erdélyi vajdahunyadi vár mai látképe

Aligha van a magyar történelemnek még két másik, azonos időben élt alakja, akikről homlokegyenest ellenkező véleménnyel volt az utókor, mint Hunyadi Jánosé és Cillei Ulrik magyar főúré, horvát-szlavón báné, V. László gyámjaként az ország helytartójáé. Az egyik oldalon a makulátlan jellemű törökverő, az önzetlen magyar hazafi, aki a saját vagyonát fordította az oszmánok elleni háború finanszírozására, a másikon a jellemtelen, gátlástalan cselszövő, a gyermekkirályt markában tartó kéjenc udvaronc, akinek egyetlen célja a Hunyadiak eltörlése a föld színéről, lehetőség szerint úgy, hogy írmagjuk se maradjon. Valóban ilyenek voltak? De akkor miért állapodtak meg abban, hogy Hunyadi János valamelyik fia, Hunyadi Mátyás vagy Hunyadi László, feleségül veszi Cillei Ulrik egyetlen életben maradt gyermekét, Erzsébetet? Milyen képet fest a két nagy hatalmú ember rivalizálása, vitatkozása és szövetkezése a korabeli Magyarországról? Pálosfalvi Tamás történész ezeket az ellentmondásokat is terítékre veszi, amikor jellemükről, tetteikről és a különös házassági szövetségről ír.

V. László és Cillei Ulrik Székely Bertalan festményén

A királyné titkos levelei és híres szökések Colditz fogolytáborából

Mária Terézia lányát, Mária Antóniát – vagyis Marie Antoinette-et – férjéhez, XVI. Lajos francia királyhoz hasonlóan a francia forradalom idején halálra ítélték és guillotine alá küldték. Mindössze néhány hónappal élte túl férjét. A börtönben, szoros megfigyelés alatt is szorgalmasan írta titkos leveleit, amelyekkel kétségbeesett diplomáciai kísérletet tett maga és gyermekei megmentéséért. Ez a szokása azonban egyáltalán nem volt új keletű, igen élénk politikai levelezést folytatott korábban is, hiszen idegenként a francia udvarban is ellenségek, rosszakarók vették körül, és a nép sem különösebben kedvelte a pompakedvelő királynét. A BBC History róla szóló cikke e levelek és háttértörténetük segítségével követi Mária Antónia erőfeszítéseit a túlélésért.

Ezen az 1785-ben készült festményen Mária Antóniát látjuk a kis Mária Terézia Saroltával (balra) és a korán elhunyt Lajos József francia trónörökössel

Nemcsak neki, de a második világháborús hadifoglyoknak is komoly lélekjelenlétre volt szüksége, hogy elviseljék a rájuk mért megpróbáltatásokat. Kiváltságos helyzetben voltak a Colditz reneszánsz kastélyában őrzött szövetséges tisztek, akikkel a németek általában kesztyűs kézzel bántak, mégis rengetegen próbálkoztak meg a szökéssel. A szökésekről később filmek és egy izgalmas társasjáték is született – az egyik szökött brit tiszt tette így pénzzé leleményességét –, a legendák azonban elfedik a tényt, hogy milyenek is voltak valójában a fogolytábor hétköznapjai. A Colditzban is jelen lévő előítéletekről, a rabok összeférhetetlenségéről, az őrök viselkedéséről, vagyis a látványos szökések mögötti valódi történetről árulkodik a magazin egyik hosszabb írása.

A 84 oldalas magazinból megtudhatjuk még, hogy a 19. században megnyíló új típusú állatkertekben és élményparkokban milyen egzotikus állatokat mutattak be, és miért voltak erre kíváncsiak a korabeli emberek. Több cikk szól a női önrendelkezés mai dilemmáinak történelmi gyökereiről: az iráni tüntetések és az amerikai abortuszvita hátterét is áttekintik a lap szerzői. Egy 17. századi bírósági per alapján kiderül, a siket embereknek milyen problémákkal kellett szembenézniük, ha önálló döntést akartak hozni, például a családjuk akarata ellenére meg akartak házasodni. Hogyan kommunikáltak, mi alapján tudták eldönteni a hatóságok, hogy nem állnak-e kényszer alatt? Hosszabb cikk szól a kapuk történetéről is, a középkortól a 19. századig, amelyből kiderül, milyen módon akarták elődeink egyszerre elhárítani a veszélyt és lenyűgözni a szomszédjukat.

Végül, de nem utolsósorban egy nagyon aktuális téma is előkerül: Romsics Ignác történész, akadémikus exkluzív tanulmányt készített arról, hogy az orosz birodalmi gondolat miként változott az elmúlt századokban, és hogyan vezetett el az ukrajnai háborúig. A 12 oldalas, jegyzetekkel is ellátott elemzést a lap olvasói a magazinba fűzött külön füzetként vehetik kezükbe.

Történelmi évfordulók, hírek és érdekességek

A magazinban most is helyet kaptak a színes történelmi hírek, érdekességek, új kutatások. A márciusi számból például megtudhatjuk, hogy miért esett húseső az égből Kentuckyban 1876-ban, létezett-e a középkorban párbajjal kiharcolt válás, és melyik ruhadivat keltette valaha a legnagyobb felzúdulást?

A Telefonhírmondó pavilonja az 1896-os millenniumi kiállításon

A fontos évfordulók sem maradnak ki: ezúttal a Károlyi Mihály hazaárulási perében 100 éve mondott ítéletet és az első rádió magyarországi üzembe helyezését ismerteti a magazin. Az állandó rovatokból pedig érdemes kiemelni az omladozó, romos kárpát-medencei kastélyokat bemutató cikksorozatot, ebben most a kölesdi kúria szerepel. A híres római császárokat soroló rovat ezúttal a Flavius-dinasztia, azaz Vespasianus, Titus és Domitianus uralmáról szól. A magazin legújabb sorozatában pedig a honfoglaló és kalandozó magyarok életére irányuló kutatásokkal kapcsolatban készít interjút a téma legavatottabb szakembereivel, köztük régészekkel, nyelvészekkel, genetikusokkal.

A magyarok vándorlása a Kárpát-medencéig

Egyszóval a bolti árnál jóval kedvezőbben, itt előfizethető BBC History magazin legfrissebb, márciusi száma mind a magyar, mind az egyetemes történelem iránt érdeklődőknek rengeteg újdonsággal és meglepő információval szolgál. A nyomtatott folyóirat az újságárusoknál és a benzinkutakon is elérhető, a digitális változatot a Digitalstand és a Laptapír terjeszti. A magazin írásai rendszeresen megjelennek a 24.hu hírportál Tudomány rovatában is, itt olvashatók.

A BBC History 2023. márciusi számának tartalmából:

  • Hunyadi János és a török veszedelem: honnan származott Hunyadi? Kikkel vetélkedett? Milyen módszerekkel győzött? Hogyan épült ki az oszmán uralom?
  • Romsics Ignác átfogó tanulmánya az orosz birodalmi gondolatról.
  • Colditz vára: élet a hírhedt német hadifogolytáborban.
  • Női önrendelkezés: az iráni tüntetések és az amerikai abortuszvita gyökerei.
  • Hogyan éltek honfoglaló elődeink?
  • Az első egzotikus állatkertek a 19. században.
  • Mária Antónia francia királyné titkos levelezése.
  • Fontos évfordulók, új kutatások, történelmi érdekességek a BBC History magazinban!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik