Budapest utcáinak képe az elmúlt években rengeteget változott, a belváros közepén azonban még ma is tucatjával állnak olyan város-, és építészettörténeti szempontból egyaránt fontos köz- és lakóépületek, amiknek feltétlenül szüksége lenne arra, hogy minél gyorsabban minőségi, a még meglévő értékeiket tiszteletben tartó felújítást kapjanak – így a következő évtizedekben is büszkén állhassanak a lóvasutakra, hintókra, vagy épp a mainál jóval kisebb autóforgalomra tervezett utak mentén.
Ezt a feladatot vállalta magára az elmúlt években az Optinvest Zrt. nevű ingatlanbefektető cég, ami a Lánchídtól a Várnegyed felé induló Hunyadi János út mentén lévő Palazzo Hunyadi, a Dunához közeli egykori Gizella-malom (1880), illetve a Sasok nevű asztaltársaság székházaként épült Irányi Palota (Steinhardt Antal és Láng Adolf, 1895-1898) megmentése után most újabb belvárosi épületeket vásárolt meg, rövidesen pedig a felújításuk is megkezdi.
2021 szeptemberében kiderült, hogy a cég megszerezte a Károlyi-palotához (ma a Petőfi Irodalmi Múzeum otthona) tartozó, egykor egzotikus növényeket, lugasokat, sőt, teniszpályát is rejtő Károlyi-kertet figyelő házak egyikét, amit Magyarország legdrágább butik irodaházává kívánnak alakítani.
A Tutkovits István tervei szerint, a XIX. század legfontosabb magyarországi zongoragyárosa, a számos találmánnyal rendelkező Beregszászy Lajos megrendelésére 1884-ben épült ház mai arcát négy évtizeddel később nyerte el: a cukorgyáros Paul Pál tulajdonába kerülve, éppen száz évvel ezelőtt az első magyar olimpikon, az építészként is magasan jegyzett Hajós Alfréd (Guttmann Arnold, 1878-1955) tervezett hozzá neobarokk homlokzatot, hat évvel később pedig következő gazdája, a kőbányai sörgyártás vezéralakjának számító Dreher Jenő, illetve felesége, a másik nagy sörgyáros családból származó Haggenmacher Lily építtetett rá új emeletet.
Az ifj. Sorg Antal (1895-1978) tervei szerint megvalósult, a Dreher család téli rezidenciájává vált színvonalas bővítés azonnal az épüet szerves részévé vált, és most, több mint kilencven évvel később sem néz ki furcsán.
Azaz hogy nézne, ha a szocializmus alatt az Északpesti Háztartási Bolt Vállalat, majd az ebből létrejött Fővárosi Háztartási és Illatszerbolt Vállalat otthonaként szolgáló épületnek látszana a homlokzata – azt ugyanis január 20-21-én aranyba csomagolták.
A 2024-ben átadni kívánt irodaházat az Irányi Palotánál, illetve a Palazzo Hunyadinál már bizonyított építésziroda, a Pyxis Nautica veszi kezelésbe, a projekt részeként pedig a homlokzat felújítására, a hátsó traktus megemelésére, illetve az elmúlt évtizedeket túlélt részletek megőrzésére kerül majd sor – tudtuk meg a cég tulajdonosától, Dr. Dobos Mátétól.
Alig két héttel később egy másik épület is ugyanilyen lepelbe burkolózott – a Molnár utca 28. utca felé mutatott arcára február 2-án kezdték felhelyezni a meglepően kellemes tapintású anyagot:
A ház története több mint érdekes, hiszen a Budapest 1873-as megszületésekor itt álló épület jó eséllyel teljes bontása után, a Budai Vigadóért, a budavári evangélilus templomért, illetve a Honvéd Főparancsnokság lassan részben visszaépülő Dísz téri óriásáért is felelt Kallina Mór tervei szerint, 1887-re megszületett egyemeletes palota az elmúlt százharmincöt évben számos meglepő változáson ment át.
A Mocsányi György megrendelésére született, élete első két évtizedében a családba beházasodott gróf Bissingen Rezsőnek, majd gróf Bethlen Andrásnak is otthont adó ház 1906-ban gróf Festetics Pál tulajdonába jutott, rövidesen pedig egy furcsa ügy középpontjába került: lánya, Vilma Georgina grófnő ugyanis úgy gondolta, hogy az épületre hozományként tekint, így Münchenben megismert férjével, a cigányprímás Nyári Rudival együtt pert indítottak a tulajdonjogért. A bíróságon folytatott küzdelem végét a rangon aluli házassága miatt családja által kitagadott nő már nem élte meg, röviddel gyermeke születése után, 1909-ben ugyanis gyermekágyi lázban elhunyt.
Az ügy végére végül csak közel egy évtizeddel később, 1918-ban került pont:
A per évei alatt A hangok néven működő zongora-, pianínó- és hangszerüzletet, majd a Palesztina Segélybizottság, illetve a Magyar Zsidók Szabadszervezeti Tanácsának központját rejtő palota a kövektező években többször is tulajdonost váltott, mire 1926-ban a zsidótörvényekkel később számos ügyvédtársával együtt szembeszálló dr. Kovács Dénes birtokába jutott, aki tizenhétezer északamerikai dollárt fizetett érte.
A férfi azonban talán sosem lakott a házban, hiszen a háború után hosszú éveken át egy bányatulajdonos bérelte a káprázatos lakást, aki a földszinten diókereskedést, illetve diótörő vállalatot nyitó Brenners Ignácnak adta át a kilincset.
A 20. században négyszer átépített, 1990-ben még liftet is kapott palotát a kommunista hatalomátvétel után rövid ideig a Magyar Bőrgyárak Hitelvédelmi Egyesülete használta, a rendszerváltás után pedig különböző cégek, például a Váci utcában hotelt üzemeltető Taverna Szálloda Étterem Rt. költözött a falak közé.
Az épület nemrég szintén az Optinvest tulajdonába került, így erre is felújítás vár majd – épp úgy, mint további két társára, amiken a következő két hétben tűnik majd fel az aranyló lepel. Ezekről a házakról, illetve a projekt részleteiről február közepén részletesebb cikkel jelentkezünk majd.
