Kultúra

Ezeket a könyveket kell elolvasnod, ha többet akarsz tudni a világról

A Határsértők podcast nagy, 2019-es könyvajánlója, amiből az is kiderül, hogyan működik a propaganda, miben rejlik a mesék ereje, mit olvassunk a transzszibériai expresszen, illetve melyik regényt kell leemelni a polcról, ha azt akarjuk, hogy a hatalom ne packázhasson velünk többé.

Ugyanazt a világot nézzük, csak van, aki másképp

– ezzel a mottóval indítottuk el 2019 nyarán a Határsértők című podcastunkat, amiben íróval, politológussal, humoristával, meseterapeutával, oktatási szakértővel és világutazóval is beszélgettünk az elmúlt fél év során. Szó esett többek között a hatalom és irodalom kapcsolatáról, arról, hogy tényleg a Google vált-e a gyóntatópapunkká, hogy mit érhetünk el népmesékkel egy javítóintézetben, és vajon lehet-e a klímaváltozásról vitatkozni a pánikon és a tagadáson túl.

A koncepciónk ugyanis nem az volt, hogy egy adott területet lefedjünk, hanem épp az, hogy azokat az átfedéseket, köztes árnyalatokat és kényelmetlen dilemmákat körbejárjuk, amelyek sokszor elsikkadnak az indulatvezérelt, feketére és fehérre berendezkedett nyilvánosságban. Így olyanokat hívtunk, akik a megszokottól eltérően tekintenek a saját szakterületükre és közös ügyeinkre, akik nem riadtak vissza attól sem, hogy áthágják a diszciplínák közötti, illetve a fejünkben felállított mentális határokat.

A beszélgetés lezárásaként minden vendégünket megkértük, hogy ajánljon három könyvet, amiből jobban meg lehet érteni azt, amivel foglalkozik, ami nagy hatással volt rá, vagy ami mostanában nagyon tetszett neki. A választ ki lehetett váltani azzal is, ha valaki elmondta, éppen mit olvas. Megszívlelve a hallgatói visszajelzéseket, így év vége felé egy kis katalógusba rendeztük az eddigi ajánlásokat, hogy áttekinthetőbbek és jobban visszakereshetőek legyenek. Megesett, hogy a vendégek háromnál eggyel több vagy kevesebb könyvet ajánlottak, de így is nagyon izgalmas lista jött össze. A könyvcímekhez mindenhol csatoltuk az azt ajánló vendég mondatait arról, miért érdemes elolvasni, illetve maguk az epizódok is meghallgathatók az egyes ajánlók után.

Marsai Viktor Afrika-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa

J. D. Fage-William Tordoff: Afrika története

Magyarul is elérhető átfogó áttekintés a kontinens történetéről. Összességében pozitív, hogy egyre több könyv jelenik meg a témában.

A Publikon Kiadó könyvei

„Ebből nem emelnék ki egyet sem, nagyon sok Afrika-tematikájú kötetet hoznak ki, a nonfiction mellett még regények is vannak köztük. Aki érdeklődik a téma iránt, annak az ő kiadványaikat tudnám ajánlani.”

Amit épp olvasott:

Aleksi Ylönen, Jan Záhořík: The Horn of Africa since the 1960s

Ez kemény szakirodalom, tanulmánykötet Afrika szarváról, nincs magyarra lefordítva.

Marsai Viktor és Afrika eldugott oldala
Ez itt a Határsértők, a 24.hu új podcastja. Az első részben Afrikáról beszélgetünk Marsai Viktorral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusával, akinek ez a fő kutatási területe. Szóba kerül, hogy mennyire nem ismerjük valójában Afrikát, mit érdemes arrafelé enni, hol van Kína szerepe a térségben és hogy lehet-e Kenyából űrnagyhatalom. 

Veress Attila író, az Odakint sötétebb szerzője

Stephen King: Az

„Emlékszem a nagy revelációra, amikor még az internet előtt a nyíregyházi jósavárosi könyvtárban egyszer csak megtaláltam az Az-t, és kezembe vettem ezt a két rohadt vastag kötetet a bohóccal a borítón. Rögtön ki is vettem, és el is kezdtem olvasni a buszon hazafelé, és már az első jelenettől elhűltem, a gyerekkel és a kis papírhajóval, amit lesodor a víz a csatornába… hogy basszus, itt van valaki, aki a fejembe lát, ez tökéletes felütés. Ezerkétszáz oldal, de pár nap alatt végigmentem rajta.”

Caitlín R. Kiernan: The Dinosaur Tourist

„Tökre ajánlom mindenkinek, aki szeret olyan bizarr dolgokat olvasni, amit akkor sem lehet megérteni, amikor a végére értünk.”

James Ellroy: A nagy sehol

James Ellroy egész L.A. Kvartett sorozata nagyon tetszett, de ez a kötet volt a kedvencem belőle. Ha olyan magyar krimik születnének, mint ezek, nagyon boldog lennék, de valószínűleg nincs még egy olyan őrült faszi a világon, mint Ellroy. Még Amerikában sem tud senki a nyomába lépni, Magyarországon meg főleg nem akad olyan, aki megírná ezeket a hétszáz oldalas agymenéseket őrültekről és emberevő, anyaerőszakoló gyilkosokról.”

Mi történne, ha Magyarországot furcsa, idegen lények lepnék el? – Veres Attila a Határsértőkben
Veres Attila forgatókönyvíró, de több sikeres horrort is írt már. Arról beszélgettünk, hogy mennyire hasonlít az Odakint sötétebb című könyve a Rossz versekre, és hogy miért pont Torgyán József hangján szólalt meg a földönkívüliekről.

Boldizsár Ildikó meseterapeuta

Cormac McCarthy: Az út

„Ki szoktak akadni, hogy egy mesekutató miért rajong egy ilyen kíméletlen könyvért, de nekem Cormac McCarthy könyvei általában nagyon meghatározók. Az út elolvasása elképesztően megemelte a felelősségtudatomat, ugyanakkor nagyon pontosan szembesített azzal, hogy mi várható. Nem volt benne ismeretlen rész, mert tudtam, hogy igaz minden, ami ebben a könyvben megtörténik, vagy igaz volt, sőt talán részese is voltam valaha.”

Szerb Antal: Utas és holdvilág

„Régóta hordom magamban ezt az olvasmányélményt, utazásaim motorja a főhőst is hajtó vágy: megszökni, eltávolodni, megtalálni valamit, aztán visszajönni, vagy épp ellenkezőleg, sosem jönni vissza. Ez örökös kérdés bennem is, mikor azon vívódom, hogy hogyan tovább.”

Michael Ende: Momo

„A harmadik mégiscsak legyen mesekönyv, meghatározó figura az életemben Momo, ez a szegény, messziről jött kisgyerek, aki mindenkinél pontosabban látja, hogy egy halom mocsadék a világ, amiben élünk. Mélyen megrendítő az elszántsága azzal kapcsolatban, hogy mégis megmenti az egész mocsok emberiséget.”

Ilyen, amikor mesékkel segítenek a fiatalkorúak börtönében
Boldizsár Ildikó meseterapeuta a Határsértőkben.

Sonnevend Júlia médiakutató

Yuval Noah Harari: Sapiens

„Újragondoltatott velem nagyon sok mindent. Az emberiség korai történetéről szól, hogy miért vagyunk itt és miért mi vagyunk itt, nem pedig egy másik faj. Az állatvilágban a férfiak a tarkábbak, az emberi világban miért lett az, hogy a nőkön van az ékszer? Miért néz ki ilyen egyszerűen egy amerikai elnök egy öltönyben, miközben pár száz éve még tarkán öltöztek a politikusok?”

John Carreyrou: Bad Blood

„Volt egy Szilícium-völgyi cég, a Teranos, ami irdatlan pénzt szerzett azzal, hogy azt ígérte, más módon vesznek vért az emberektől. De teljes kamu volt. A könyv arról szól, hogyan omlott össze ez az egész, és hogy a politikai elit felső köreiig mindenki benne volt. Szép példája, hogyan tudott ennek az átverésnek egyetlen Wall Street Journal-újságíró utánamenni és felgöngyölíteni.”

Závada Pál: Hajó a ködben

„Még nem olvastam, de nagyon érdekel Závada Pál Weiss Manfréd családjáról szóló könyve. Érdekel a téma, hogy milyen kompromisszumokat kötünk az életben.”

Mekkora Orbán vonzereje, és miért ilyen fontos, hogy van neki?
Tényleg úgy voltak a nagy történelmi események, ahogy mi elképzeltük? Miért kellett látványos falat építeni Berlin közepére? Mekkora a média szerepe Orbán és Trump megerősödésében? A Határsértők vendége Sonnevend Júlia.

Rigó Máté történész, a Yale szingapúri egyetemének oktatója:

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

„Most olvasom, tulajdonképpen rólunk szól, az elmenőkről és az itt maradókról, erről az egész elveszett vagy el nem veszett generációról. Jónak tartom, ha erről a témáról megindul egyfajta közbeszéd.”

Tara Zahra: The Great Departure: Mass Migration and The Making of the Free World

Tara Zahra egy fiatal amerikai történész, aki rendkívül olvasmányosan ír a nagy kivándorlás korszakáról korszakról. A The Great Departure az Amerikába irányuló kelet-európai migráció történetét dolgozza fel, érzékletesen bemutatva, hogy a falvakból milyen elindulni, a hosszú vonatút után megérkezni a kikötőbe, és hogy az új világban abszolút nem a paradicsom várta a kivándorlókat.”

Az elcsatolt magyaroknak volt fontosabb dolguk, mint Trianonon gondolkodni
A Határsértők új részének vendége Rigó Máté, aki a szingapúri Yale-en tanít kelet-európai történelmet. Egyébként a nagy európai népmozgásokat kutatja, ebbe Magyarország megcsonkítása is beletartozik. De biztos, hogy akkor éppen rosszabb volt Romániához tartozni, mint Magyarországhoz?

Ceglédi Zoltán politikai elemző, humorista

Cieger András: Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán, 1867-1918

„Sokat forgatom a Kampánypornó-estemre készülve, mert ebben épp azt próbálom áttekinteni, hogy a kiegyezéstől mostanáig mi történt Budapesten, hogyan loptak itt. A főváros elméletileg kap egy óriási boostot és rohamosan fejlődik, de ehhez az kell, hogy ezek a különböző oligarchák és politikusok leüljenek és megbeszéljék, mi lesz.”

Anna Politkovszkaja: Orosz napló

„Ezen a könyvön keresztül érthető meg, hogy mivel foglalkozom. A mi dolgunk az, hogy mondjuk valami relevánsat arról, amiben élünk. Politkovszkaja könyvéből látszik, hogy épülnek fel olyan ügyek, amikre szándék nálunk is van, csak még nem tartunk ott, mint Oroszország.”

Amit épp olvasott:

Jordan Peterson: 12 szabály az élethez

„Ezzel nagyon küzdök, mert rendkívül irritál maga a jelenség. Azért beszélek mégis róla, mert ez ma rendkívül kelendő, így retorikai szempontból érdekes, mit csinál. A fene sem gondolta volna, hogy egy ötvenes apafigura olyan sztár lesz, mint húsz évvel ezelőtt Nick Carter a Backstreet Boysból, pedig ez történik. Drukkolok minden srácnak, aki még nem volt nővel vagy egy másik sráccal, hogy legyen túl ezen a Jordan Peterson-korszakon, mert azt látom, hogy az olvasók egy jelentős része ilyen problémával küzd, de az érdekel, hogyan építi fel és adja el mindezt. Ehhez át kell szenvednem magam a könyvön.”

Ceglédi Zoltán: Berki annyira a Fidesz embere, hogy kigúnyolni sem merik rendesen
Podcastunkban Tarlós Istvánról, a jobboldal humoráról és arról beszélgettünk a politikai elemzővel, humoristával, hogy lehet-e Magyarországon olyan műsort csinálni, mint az amerikai late night show-k.

Filippov Gábor politológus-történész

Bármi Mándy Ivántól

„Nagy Mándy Iván-trippen vagyok, gyerekkoromban olvastam tőle novellákat, de még nem tudtam értékelni. Most újra felfedeztem, és mindent el akarok tőle olvasni. Elképesztő zseni volt.”

Christopher H. Achen: Democracy for Realists: Why Elections Do Not Produce Responsive Government

„Ha valaki meg akarja érteni jobban a demokráciák működését. Kicsit szakmaibb, de alapvetően alakítja át azt, amit a demokrácia működéséről, és mindenekelőtt a saját magunk mint választók működéséről gondolunk. Többek között kiderül belőle, hogy a választói döntéseinkben nagyobb szerepet játszanak a cápatámadások, mint a GDP-nek az alakulása, illetve, hogy a választói emlékezet maximum három-négy hónapig visszamenőleg érvényes, amiből megérthetjük, hogy miért úgy politizálnak és kampányolnak a politikusok, ahogy teszik.”

Amit épp olvasott:

Margaret Atwood: Testamentumok

„Nagyon érdekelt, merre viszi tovább Atwood a disztópiáját. Jósolgattam, mi fog történni a gileádi rendszerrel, és érdekel, hogy mekkorát tévedtem.”

Filippov Gábor: Mindenki hazudik
Hogyan derül ki a Google-kereséseinkből, hogy mennyire vagyunk rasszisták és mik a legbensőbb érzéseink? A Határsértők podcast vendége Filippov Gábor, akivel a Mindenki hazudik című könyvről beszélgetünk.

Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány elnöke

Lesznai Anna: És kezdetben volt a kert…

„Még jobban rádöbbentett arra, hogy nem tudom, hogy van-e remény, de úgy gondolom, hogy van. Lesznai Anna a 19-20. század fordulójának egy nagyon ismert költő- és festőnője és közéleti személyisége, aki többször emigrált – többször volt határsértő – politikai és egyéb nézetei miatt. Aztán 1939-ben még időben sikerült emigrálnia és az emigrációban megírni ezt a monumentális regényt. Számomra ennek több üzenete van, többek között az, hogy a női írókkal még mindig nagyon rosszul bánunk ebben az országban, mert ez egy elképesztő teljesítmény, és olyan áttekintést ad pont arról a korról, ami a Nádas Péter memoárja előtti időszak. Elolvasva egy kicsit elszomorodtam, és azt éreztem, hogy még nagyon sok dolgunk van.”

Nádas Péter: Világló részletek

„Nagyon nagy hatással volt rám. A két vaskos kötetet elolvasva az ember rádöbben, hogy ezek olyan kulturális meghatározottságok, amikben élünk, hogy ezeket nem lehet egyik napról a másikra átalakítani.”

Dan and Chip Heath: The power of moments: Why Certain Experiences Have Extraordinary Impact

„Arról szól, hogyan teremtsünk olyan helyzeteket, amitől élményszerűvé válhat a tanulás, ezt a könyvet mi nagyon sokat használjuk.”

„Ne haragudjatok ránk, mi nem szoktunk hozzá, hogy a minket érintő kérdésekben véleményünk legyen”
Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány vezetője szerint a gyerekeket mintha szándékosan nevelnénk le arról, hogy a politikával foglalkozzanak, a magyar közoktatás pedig kiveti magából a reformereket. Az egyházi iskolák mindeközben a szabadság szigetei lehetnek a jó oktatásban.

Krekó Péter politikai elemző, a Political Capital igazgatója

Sergio Benvenuto: Városi legendák

„Az egyik legjobb könyv az álhírek, összeesküvés-elméletek, városi legendák témakörében. Több mint egy évtizede jelent meg magyarul, de örökzöld és nagyon élvezetes olvasmány.”

Timothy Snyder: A zsarnokságról – Húsz lecke a huszadik századból

„Vékony, de nagyon frappáns és gondolatébresztő könyv, ami a 20. századi diktatúrák működése alapján fogalmaz meg javaslatokat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell élni nem demokratikus rendszerekben.”

Ivan Krastev: After Europe

„Európa világpolitikai szerepének csökkenéséhez kapcsolódik. Mélyenszántó elemzése annak, hogy az EU milyen irányba tart és milyen veszélyekkel néz szembe.”

+1

Peter Pomerantsev: Nothing Is True and Everything Is Possible: The Surreal Heart of the New Russia

„Az orosz propaganda természetének nagyon olvasmányos bemutatása.”

Kényelmes kibúvó a Fidesznek a Borkai-ügy
Várható-e hangnemváltás az önkormányzati választás után? Krekó Péter politológus szerint ehhez Orbán Viktornak a kormányzást is újra kellene gondolnia. Podcast.

Dragomán György író

Jaroslav Hašek: Švejk

„Ezt a könyvet szerintem mindenkinek el kell olvasnia legalább háromszor. Amit a hatalomról, háborúról, az irodalomról, az emberek jóságáról és gonoszságáról tudni lehet, az ebben mind benne van. Enciklopédikus könyv. Felolvastam a gyerekeimnek, meghallgattuk hangos könyvben. Aki a Švejket egyszer elolvassa, azt többet a hatalom nem nagyon tudja packáztatni. Mert egyszerűen mindent megért belőle a hatalom hülyeségéről. Kiképez arra, hogyha hülyék próbálnak neki parancsolni, ezt hogy lehet mindenki számára kellemetlenné tenni.”

Kemény István bármelyik verseskötete

„Mindenről beszéltünk, csak a költészetről nem, pedig szerintem az olvasásnak a vers az alapja. Megdöbbentően kevesen olvasnak verset, pedig nem nehéz verset olvasni, csak el kell felejteni, amit a gimnáziumban tanultunk, hogy ezt meg kell érteni és elemezni. Hagyni kell, hogy működjön és ennyi. Én évek óta minden reggel elolvasok egy verset. Kemény István valamelyik kötetét ajánlanám, szerintem az egyik legnagyobb élő költő – nem csak Magyarországon –, a verseiben ott dobog az egész magyar költészeti hagyomány Adytól Weöresig. Ha tőlem függne, az egész gimnáziumi oktatás arról szólna, hogy a diákokkal megszerettessem a verseket.”

Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba

„Ezzel csaltam, mert egy ilyen enciklopédikus nagy könyvet vettem elő, amiben minden benne van, és ami mindennel játszik. Ezt nem kell egyben elolvasni, lehet benne lapozgatni. Amit a magyar prózairodalomról tudni lehet, azt megtanulhatjuk ebből a könyvből. Én 16 éves koromban elolvastam, valószínűleg nem értettem belőle semmit, de nagy élmény volt.”

Dragomán György: Van öt ember a bolygón, aki úgy dönthet, hogy tíz perc múlva ne legyen semmi
A Határsértők adásában Dragomán György íróval beszélgettünk arról, hogy miért jó, ha az ember nem fér hozzá minden könyvhöz azonnal, és hogy még húszezer évig ki kellene bírnunk egymást.

Perger István, A Keletiből Hongkongba blog szerzője

Stein Aurél és Vámbéry Ármin könyvei

„Mindketten sokat írtak a közép-ázsiai térségről, külön könyvet nem emelnék ki a munkásságukról. Stein Aurélról a kínaiak képe egész más, mint itt Európában, az ő szemükben ő az angol kém, aki elvitte a kulturális értékeiket. Tényleg elég sok mindent elhozott onnan, más kérdés, hogyha mindez ott marad, előfordulhatott volna, hogy minden megsemmisül a kulturális forradalom idején. Tibetben, mikor a barátnőm azzal mentegetőzött az idegenvezető előtt, hogy túl sokat fotózok, a tibeti idegenvezető azt felelte, hogy fotózzak minél többet, mert amikor jön az újabb kulturális forradalom és elpusztítanak mindent, legalább lesz mi alapján helyreállítani.”

Faludy György: Pokolbéli víg napjaim

„Nagy kedvenc, és az utazást és történelmet kedvelők számára is rendkívül tanulságos.”

Nem igaz, hogy a nyugati utazó semmit nem láthat Észak-Koreából
A Határsértők új epizódjának vendége Perger István, aki a Keletiből Hongkongba címmel blogol arról, ahogy vonattal körbeutazza a világot. Eljutott Észak-Koreába, végigutazta Szibériát és üzenetet hozott Farkas Bertalannak Bajkonurból. 

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.