Kultúra a világ egy fura hely

Tíz év alatt készült el a világ legnagyobb madárszobra

Ami egyben egy épület teteje is.

Az elmúlt évszázadok építészeti remekműveit látva az emberek számtalan alkalommal érezhették már úgy, hogy az előttük állónál szürreálisabb épületet már sosem fognak látni, az idő azonban mindig megcáfolt: hol vagyunk már a kétszáznegyven éve épített ananászkupolától, vagy épp egy tehetséges képregényrajzoló megvalósult álmától, az elmúlt húsz évben a semmiből kinőtt Asgabat épületeitől, hiszen két évvel ezelőtt

megszületett a világ legnagyobb madárszobra, ami egyben egy jókora épület tetőszerkezetét is adja.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Jonny Melon 🍉 | Travel (@jonny.melon) on Apr 9, 2019 at 7:34am PDT

Az indiai Kerala állam zöld hegyei közt megbújó Jatayu Earth Centert az ország turisztikai hivatala, illetve a filmrendezőként és szobrászként is széles körben ismert Rajiv Anchal közösen hívta életre, főépülete pedig tízéves munkával, Anchal és csapata tervei szerint született meg.

A Jataju nevet kapott óriási madár hatvan méter hosszan, negyvenöt méter szélesre tárt jobb szárnnyal, karmait égnek emelve, egy domb tetején várja a látogatókat, akik ennek köszönhetően már kilométerekről jól látják az úticéljukat.

Azt azonban biztosan csak kevesen feltételezik, hogy

az állatalakot elképesztő részletességgel készítették el, sőt, bárki szabadon felmászhat a szárnyára is,

feltéve, ha már megunta a szárny és a test által védett, öt szinten elnyúló kiállítótereket, az apró színháztermet, illetve a Ráma-templomot.


Jataju egyébként a hindu kánon fontos részét képező Rámájana (Ráma utazása) címet viselő eposz egyik alakja, aki a legenda szerint egyszer megpróbálta megmenteni a démonkirály Ravana által elrabolt Sítát, Ráma feleségét. Jataju bátran harcolt, a király azonban levágta a bal szárnyát, majd a nővel együtt eltűnt. A sérült sas Chadayamngalam szikláira zuhant,

épp oda, ahol ma a sokszoros életnagyságú alakja fekszik.

Az óriási szobor tehát a figyelmet a nők védelmére, illetve emléket állít a madárnak, de vele együtt annak a letűnt kornak is, melyben az állatok, emberek és más lények törődtek egymással, és békésen éltek a Földön – írják a ma 65 hektáron elterülő, sátorhelyek tömegét, zipline pályát, illetve csodás parkokat is rejtő Earth Center oldalán.

Ravana végzetes csapása Balasaheb Pant Pratinidhi 1916-ban született képén. Fotó: Chitra Ramayana

Az ötletgazda Anchalnak meglepő módon magyar kötődés is van: 1997-ben bemutatott munkája, a legjobb idegennyelvű alkotásnak járó Oscarért is versenybe szállt Guru (a teljes film itt érhető el)

zenéjét a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának zenészei játszották fel.

Ez volt az első eset az indiai filmtörténetben, mikor ehhez nem egy hazai zenekart hívtak segítségül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik