Húsvét előtt Beyoncé a Netflixen adta ki a grandiózus koncertfilmjét, a Homecomingot (a teljes cím: Homecoming: A Film By Beyoncé), ami a tavalyi Coachella fesztivál két fellépését dokumentálta. Az énekesnő rendezte a több mint két órás felvételt, ő kommentálta a backstage-pillanatokat, és mondta el, hogy mivel járt a nyolc hónapnyi felkészülés. A Homecomingból sok mindent nem tudunk meg Beyoncé magánéletéről, azt viszont igen, hogy Queen B-t miért kell királynőnek hívni, és miért áradozott a többség a produkcióról, hogy ennél ütősebb koncertfilm még nem nagyon volt. Beyoncé fellépése nem csak Jay-Z-ről, az újra egyesült Destiny’s Childról vagy a nővéréről, Solange Knowles-ról szólt, hanem hogy milyen kultusz épült köré, és hogyan lett zenészként a nők és a fekete közösség univerzális szószólója. Furcsamód libabőrös majdnem minden perc, és ehhez még a zenéjét sem kell szeretni.
A Netflix nem először készített zenés-koncertes doksit: 2015-ben Justin Timberlake-kel forgattak (2016-ban jelent meg a Justin Timberlake + the Tennessee Kids), tavaly mi is írtunk a Quincy Jones életművével foglalkozó filmről, és 2017-ben Lady Gaga mindennapjait is láthattuk. Lady Gaga szintén popdíva, de a karrierje és a róla készült doksi ezerszer emberibb. A kamerákat beengedte egy időre, mintha nem lett volna az összes pillanat megrendezve, és lejött a képernyőről, hogy Gagát megviseli, hogy minél sikeresebb, annál nehezebben megy számára ez a családalapítás nevű dolog. Neki még nem jött minden egyszerre össze, a színpadon élt és a nyilvánosság előtt tört össze. Beyoncé ezzel szemben egy élő szobor, egy elvileg hús-vér előadó, akit isteni tulajdonságokkal ruháznak fel a rajongói, és ő maga is ráerősít a hatalmára. Ő az ősanya, a földanya, az egyiptomi királynő, egész Afrika királynője, az uralkodó, aki torkaszakadtából üvölti, hogy a nők nemhogy egyenlőek a férfiakkal, de ők irányítják a világot (elég csak meghallgatni a Run the World (Girls) című számát).
Hogy megértsük a Beyoncé-jelenséget – és a filmet –, vissza kell mennünk jó tíz évet az időben. Sőt! A houstoni Beyoncé Knowles egy kezdettől fogva sikerre ítélt, összerakott énekesnő volt. A Destiny’s Childdal, gyerekkori barátnőjével, Kelly Rowlanddel és LaTavia Robersonnal (ő volt az alapítótag, akit Michelle Williams cserélt le) az oldalán hamar befutott, de az igazi csúcsokat akkor kezdte döntögetni, mikor összehozta a sors Jay-Z vel. A házasságuk legalább akkora egyesülés volt a sajtó szempontjából és üzletileg, mint Posh Spice és David Beckham esküvője. A Crazy in Love után még pár év eltelt, míg a hiphop egyik legbefolyásosabb szereplője hivatalosan is összekötötte az életét Beyoncéval. Az évek alatt pedig köddé vált a lánycsapatos hangulat, Beyoncé Knowles-ból szép lassan Mrs. Carter és Queen B lett, aki elképesztő üzleti érzékkel teregeti ki az otthoni szennyest. Úgy és akkor, ahogy és amikor ő akarja.
Az egyetlen váratlan helyzet egy MET-gála után történt, mikor egy biztonsági kamera felvételén Solange Knowles nekiesett a sógorának, Jay-Z-nek. A rajongók egyből félrelépést kiáltottak, amit csak alátámasztott Beyoncé 2016-os vizuális albuma, a Lemonade. Beyoncéék óriásit szakítottak, hogy egy válságban lévő házasságot énekeltek ki magukból, hogy hogyan csalhatta meg Jay-Z a feleségét egy szép hajú nővel, Beckyvel. A dalszöveg nem mutatott rá egyértelműen a szereplőkre, csak hogy Beyoncé bárhogy nézi az óráját, a pasi sehol, és megbánta, hogy felhúzta azt a bizonyos gyűrűt. A Sorry című szám végén Becky is előkerül, hogy jobb lesz, ha az illető férfi inkább felhívja a másik nőt.
Mire leült a Lemonade körüli őrület, már jött is a hír, hogy Beyoncé első afroamerikai nőként lesz a Coachella fesztivál headlinere. A gigashow-t viszont meghiúsította az énekesnő terhessége: ikreket várt, akiket végül sürgősségi császárral hozott a világra. A várandósság egyértelműen jót tett a család hírnevének, Beyoncé egy csapásra a mindenség anyja lett a 2017-es Grammyn, a Fekete Vénusz és Szűz Mária. Nem lehet nem odafigyelni, hogy Beyoncé zenei karrierje rég túllépett az RnB-n és a slágerlistás popdalokon, hogy valami egészen új szintre emelkedjen a hívőkkel. A 21. századi girlpower egyik első számú alakja lett. Megtanította a lányoknak, nőknek és hölgyeknek, hogy lehet lapos a feneked, kerek vagy óriási, szeretned kell magad, hogy szeressenek mások, és magasról tenni kell a külső nyomásra. Ennek persze kissé ellentmond, hogy előadóként ő már szigorúbb a testével, és bár a Homecoming tánckarába válogatott vékony, átlagos és testes nőket, Beyoncé lemondott a cukorról, minden szénhidrátról, tejtermékről és alkoholról egy időre, hogy visszanyerje az alakját a koncertre. A filmben már úgy fogalmazott, hogy soha többé nem teszi ezt a testével. De legalább megtudta, mire képes, hogyan tudja átlépni a saját korlátait.
A doksi alapvetően a megdöbbentően összerakott duplakoncertet játssza le a próbafolyamatokkal megszakítva. A katonazenakarnak beillő csapat hegedűvel kiegészülve most nem masírozott, hanem Beyoncé hadvezér mögött sorakozott fel a vokalistákkal és a táncosokkal egyetemben. A jelmezek is a katonai egyenruhákra emlékeztetnek a svájci sapkával. A hadosztály Coachellán vonult ki, hogy tüntetéssé alakítsanak egy koncertet a nők és a feketék jogaiért, az elnyomás ellen. Kevés olyan nő van, aki ilyen energiákat tud megmozgatni a feminizmus jegyében, és
Elképesztő méretű csapat állt végig mögötte, néha majdnem el is hisszük, hogy mindennapi gondokkal küzd Beyoncé, de azért mégis ijesztő ez az energia és ez átgondolt marketing a Carter család körül: zenei és politikai hatalom van a kezükben. A színpadi sereg és a lenti követők arca egyértelműen ezt mutatja. És hogy milyen Beyoncé valójában? Még mindig fogalmunk sincs. De bárcsak valaki a Szigetért is összerakna egy hasonló produkciót egyszer.
Kiemelt kép: Kevin Mazur/Getty Images for Coachella
