A főváros rejtett zugait bemutató Ismeretlen Budapest sorozatban nem csak a szép szobrokat, a jókora palotákat és a fura történeteket, de a lassan eltűnő, vagy épp elfeledett épített örökséget is bemutatjuk, különös tekintettel a nem a Belváros szerves részét képező kerületek csodáira.
Így indultunk el többször is Zugló felé, hogy megnézzük a Nobel-díjast útjára indító, a városi legenda szerint a Nemzeti Színház ablakait viselő zuglói vasalóházhoz, a világhír kapujából elhurcolt zsidó gyermekszínész, Berky Harry szülőházához, vagy épp a bibliai zsoltárt hirdető ablakrácshoz.
Ma újra ezen a környéken sétálunk, hogy megkeressük a Bosnyák térről néhány lépésnyire nyíló Jávorka Ádám utca első pillantásra talán bontásra váró lakóháznak tűnő egykori zsinagógáját.
Az utca felé letisztult, három tengelyes homlokzattal néző épület első pillantásra csak egy, az összedőlés előtti utolsó pillanatban lévő romnak tűnik, kicsit tovább sétálva azonban már látjuk, hogy nem mindennapi épülettel állunk szemben: a kapu felőli (délnyugati) oldalhomlokzat – a Kozma utcai izraelita temető ravatalozójához hasonlóan – mór hatást mutató csúcsíves vakárkádjai és csodás oszlopfőkkel díszített oszlopai felett ugyanis egy vakolatból formázott Dávid-csillag áll.
Az 1910-es években a zuglói izraelita hitközség birtokába került épület átalakításával megszületett zsinagóga közössége nem tűnt el nyomtalanul a vészkorszak éveiben: a fegyverek elcsendesedése után a túlélők újra megnyitották az épület kapuit, és egészen a Rákosi-kor derekáig gyűltek ott össze.
Az épület alapjául Zugló egyik legidősebb háza, a kiegyezés utáni években újságíróként és országgyűlési képviselőként is fontos szerepet játszó Csávolszky Lajos (1838/1841-1909) 1870-es években született nyaralója szolgált:
Az építtető
Csávolszky Lajos (Buják, 1838. v. 1841. jún. 3. – Bp., 1909. márc. 13.): újságíró. Már diákkorában szerkesztette a győri gimnáziumban a Remény című ifjúsági lapot. Az 1860-as évek politikai mozgalmai vonzották az újságírói pályára. Előbb a Honba írt, 1869-től Csernátony Lajos (1823-1901, Kosuth Lajos titkára) lapjának, az Ellenőrnek főmunkatársa. Egyik cikke miatt több hónapi fogságra ítélték.
1872-től Mezőtúr, 1887-től Poroszló, 1892-től Fülöpszállás országgyűlési képviselője. Tisza Kálmán híve volt, 1874-ben azonban a baloldali ellenzékhez csatlakozott. 1905-ig volt tagja a parlamentnek. 1874-ben a Baloldalt szerkesztette, 1875 után Egyetértés című lapja a függetlenségi párt egyik vezető sajtóorgánuma volt. Lapja a Kossuth-kultusz s a kormányt támadó cikkei következtében nagy népszerűségre tett szert.
Hatalmas vagyont, számos fővárosi és bécsi bérházat, tekintélyes földbirtokot szerzett. 1899-ben vállalkozásai csődbe jutottak, s Csávolszkynak az Egyetértéstől is meg kellett válnia. Főbb művei: Ami a baloldalon történik (1873); Vezérembereink (1900); A kiegyezkedés (1902); Királyunk és tanácsosai (1902); A hitehagyottak (1907); Az árulás története (1908).
– írja a Magyar Életrajzi Lexikon.
A mainál egykor jóval nagyobb épületet – melynek leírását Ritoók Pál művészettörténész adta közre –, illetve Bosnyák térig húzódó kertjét Csávolszky egészen haláláig kézben tartotta, ezt követően azonban a méretes földdarabot felparcellázták, és társasházakkal építették körbe. Az épület a Bosnyák tér felől egészen a szocializmus beköszöntéig látszott, ekkor azonban az addig foghíjtelekként létező Bosnyák tér 11-12-t is beépítették.
A zsidók száma épp ekkor vált egyre jelentősebbé a kerületben: ekkor született meg például az Országos Idegtudományi Intézet (eredetileg a Pesti Chevra Kadisa Szeretetháza, ép.: Lajta Béla, 1906-1911) épülete, de a közösség a II. világháború kitörése előtt öt másik zsinagógát is avatott Zuglóban – közülük ma már csak a Thököly úti, 1930-ban egy villa átépítésével született templom működik.
Közel három évtizeden át folyt tehát zavartalanul a hitélet a kisebb átalakítások után egy zsinagóga számára alkalmassá tett épületben, a vészkorszak, illetve Budapest ostroma azonban Zuglóval együtt azt is jócskán megtépázta.
Az 1944-es légifelvételek, illetve egy néhány éves műholdkép egymás mellé helyezésével tökéletesen látszik a különbség – a ma is álló épület egy ma is álló bővítménnyel összekötött ikerpárja az udvar túloldalán állt:
A Zuglói lexikon, illetve a Zugló templomai és történelmi egyházai című kötetek szerint a templom eredetileg ebben az udvari szárnyban volt, a Jávorka utca felé néző oldalon pedig a kultúrterem kapott helyet.
A háború után a kultúrterem megszűnt, a romok alól megmentett tárgyak, padok és díszekből pedig itt született meg az új zsinagóga, amit 1948-ban nem várt támadás ért:
Az épület egészen 1988-ig imaház maradt, a rendszerváltás után pedig hosszú éveken át a Habonim dror zsidó ifjúsági szervezet nemrég megszűnt magyarországi központját találhattuk volna itt. A kilencvenes évek derekán felmerült egy holokausztot bemutató múzeum ide telepítése is, de ez végül nem valósult meg, így több mint tíz éve már jó eséllyel csak veszélyt nem ismerő városi felfedezők, hajléktalanok és kíváncsiskodók juthattak tehát be a folyamatosan romló állapotú épületbe, melynek díszes oldalhomlokzata évről évre egyre szomorúbb képet nyújt, az oromzatokon fekvő bádoglemezek pedig lassan eltűnnek, zöld utat engedve a díszítményeket és a falat egyaránt romboló esőnek.
A kerület polgármestere, Karácsony Gergely 2015 novemberében az aggasztó helyzetet látva a Facebookon bejelentette:
A Jávorka Ádám utcai zsinagóga az egyik a sok, felújításra szoruló zuglói műemlék közül. Értékvédelmi munkacsoportot hoztunk létre, hogy szép sorjában felújítsuk ezeket a csodálatos épületeket.
Azóta több mint három év telt el, az épület állapota azonban egyáltalán nem javult. A Google utcaképének változásaiból jól látszik, hogy a 2011. novemberében még járda felőli támasztás nélkül álló, erősen nedves lábazatú épület 2014 nyarán már csak segítséggel volt képes megtartani a falait, mára pedig már a járdaszakaszt is lezárták a gyalogosok elől.
A kertet lassan elönti a szemét, az épület pedig egyre közelebb áll az összeomláshoz.
A XIV. kerületi Önkormányzat 2018 októberében kerületi helyi védelem alá helyeztette az épületet, a kerületi építéshatósági osztály azonban nem látja biztosítottnak a védett értékek védelmét, hiszen egy 2017. augusztusi szakértői vizsgálat lesújtó eredményei miatt a karbantartási munkák elvégzésére felszólított tulajdonosok azóta sem tettek eleget a kötelezettségeiknek.
Vajon megmenekülhet még az épület, vagy a szemben lévő bérházhoz hasonlóan ezt is lebontják majd?
