Kultúra ismeretlen budapest

Nyaralóból született meg Zugló elfeledett zsinagógája

A lassan összeomló épületet talán még ma sem lenne késő megmenteni.

A főváros rejtett zugait bemutató Ismeretlen Budapest sorozatban nem csak a szép szobrokat, a jókora palotákat és a fura történeteket, de a lassan eltűnő, vagy épp elfeledett épített örökséget is bemutatjuk, különös tekintettel a nem a Belváros szerves részét képező kerületek csodáira.

Így indultunk el többször is Zugló felé, hogy megnézzük a Nobel-díjast útjára indító, a városi legenda szerint a Nemzeti Színház ablakait viselő zuglói vasalóházhoz, a világhír kapujából elhurcolt zsidó gyermekszínész, Berky Harry szülőházához, vagy épp a bibliai zsoltárt hirdető ablakrácshoz.

A világhír kapujából elhurcolt magyar gyermekszínész, akire ma már csak egy tábla emlékezik
A Bosnyák tér közelében árválkodó házak egyikének kapuján furcsa felirat fogadja a járókelőket: "Ebben a házban élt Berky Harry gyermekszínész". De ki volt ő?

Ma újra ezen a környéken sétálunk, hogy megkeressük a Bosnyák térről néhány lépésnyire nyíló Jávorka Ádám utca első pillantásra talán bontásra váró lakóháznak tűnő egykori zsinagógáját.

Az utca felé letisztult, három tengelyes homlokzattal néző épület első pillantásra csak egy, az összedőlés előtti utolsó pillanatban lévő romnak tűnik, kicsit tovább sétálva azonban már látjuk, hogy nem mindennapi épülettel állunk szemben: a kapu felőli (délnyugati) oldalhomlokzat – a Kozma utcai izraelita temető ravatalozójához hasonlóan – mór hatást mutató csúcsíves vakárkádjai és csodás oszlopfőkkel díszített oszlopai felett ugyanis egy vakolatból formázott Dávid-csillag áll.

A szerző felvétele

Az 1910-es években a zuglói izraelita hitközség birtokába került épület átalakításával megszületett zsinagóga közössége nem tűnt el nyomtalanul a vészkorszak éveiben: a fegyverek elcsendesedése után a túlélők újra megnyitották az épület kapuit, és egészen a Rákosi-kor derekáig gyűltek ott össze.

Az épület alapjául Zugló egyik legidősebb háza, a kiegyezés utáni években újságíróként és országgyűlési képviselőként is fontos szerepet játszó Csávolszky Lajos (1838/1841-1909) 1870-es években született nyaralója szolgált:

Egy 1908-as térkép részlete

Az építtető

Csávolszky Lajos (Buják, 1838. v. 1841. jún. 3. – Bp., 1909. márc. 13.): újságíró. Már diákkorában szerkesztette a győri gimnáziumban a Remény című ifjúsági lapot. Az 1860-as évek politikai mozgalmai vonzották az újságírói pályára. Előbb a Honba írt, 1869-től Csernátony Lajos (1823-1901, Kosuth Lajos titkára) lapjának, az Ellenőrnek főmunkatársa. Egyik cikke miatt több hónapi fogságra ítélték.

 

Fotó: Vasárnapi Ujság, 1909/12.

1872-től Mezőtúr, 1887-től Poroszló, 1892-től Fülöpszállás országgyűlési képviselője. Tisza Kálmán híve volt, 1874-ben azonban a baloldali ellenzékhez csatlakozott. 1905-ig volt tagja a parlamentnek. 1874-ben a Baloldalt szerkesztette, 1875 után Egyetértés című lapja a függetlenségi párt egyik vezető sajtóorgánuma volt. Lapja a Kossuth-kultusz s a kormányt támadó cikkei következtében nagy népszerűségre tett szert.

 

Hatalmas vagyont, számos fővárosi és bécsi bérházat, tekintélyes földbirtokot szerzett. 1899-ben vállalkozásai csődbe jutottak, s Csávolszkynak az Egyetértéstől is meg kellett válnia. Főbb művei: Ami a baloldalon történik (1873); Vezérembereink (1900); A kiegyezkedés (1902); Királyunk és tanácsosai (1902); A hitehagyottak (1907); Az árulás története (1908).

 

– írja a Magyar Életrajzi Lexikon.

A mainál egykor jóval nagyobb épületet – melynek leírását Ritoók Pál művészettörténész adta közre –, illetve Bosnyák térig húzódó kertjét Csávolszky egészen haláláig kézben tartotta, ezt követően azonban a méretes földdarabot felparcellázták, és társasházakkal építették körbe. Az épület a Bosnyák tér felől egészen a szocializmus beköszöntéig látszott, ekkor azonban az addig foghíjtelekként létező Bosnyák tér 11-12-t is beépítették.

A Bosnyák tér

A tér mai képe a XX. század folyamán alakult ki: a Budavári Palota testőrségébe besorozott bosnyák katonák gyakorlóteréül szolgáló terület 1901-ben kapta meg mai nevét, ekkor azonban már kát éve a szélén állt a zuglói forgalmi telep, melyhez az első világháború kitöréséig csatlakozott a két kocsiszín és a kezelőépület (1907-1914), illetve a piac (1911).

 

Hozzájuk 1923-ban csatlakozott egy aprócska katolikus templom, melynek lebontása után, tőszomszédságában 1941-1946 közt Rimanóczy Gyula tervei szerint született meg a ma is álló, 2014-ben toronysisakkal is bővült Páduai Szent Antal-plébániatemplom.

A zsidók száma épp ekkor vált egyre jelentősebbé a kerületben: ekkor született meg például az Országos Idegtudományi Intézet (eredetileg a Pesti Chevra Kadisa Szeretetháza, ép.: Lajta Béla, 1906-1911) épülete, de a közösség a II. világháború kitörése előtt öt másik zsinagógát is avatott Zuglóban – közülük ma már csak a Thököly úti, 1930-ban egy villa átépítésével született templom működik.

Közel három évtizeden át folyt tehát zavartalanul a hitélet a kisebb átalakítások után egy zsinagóga számára alkalmassá tett épületben, a vészkorszak, illetve Budapest ostroma azonban Zuglóval együtt azt is jócskán megtépázta.

Lassan már csak rom – A szerző felvétele

Az 1944-es légifelvételek, illetve egy néhány éves műholdkép egymás mellé helyezésével tökéletesen látszik a különbség – a ma is álló épület egy ma is álló bővítménnyel összekötött ikerpárja az udvar túloldalán állt:

Az épület az 1944-es légifelvételen (balra), illetve a Google legfrissebb elérhető műholdképén (jobbra)

A Zuglói lexikon, illetve a Zugló templomai és történelmi egyházai című kötetek szerint a templom eredetileg ebben az udvari szárnyban volt, a Jávorka utca felé néző oldalon pedig a kultúrterem kapott helyet.

A zsinagóga képe a Zuglói Lexikonban

A háború után a kultúrterem megszűnt, a romok alól megmentett tárgyak, padok és díszekből pedig itt született meg az új zsinagóga, amit 1948-ban nem várt támadás ért:

a szekrények tartalmát a padlóra borították, majd összezúzták, a templom egyes pontjait – a “legvandálabb módon”, tehát valószínűleg ürülékkel – kenték össze, majd néhány tárggyal és ruhaneművel távoztak.

in: Világ, 1948. február 11.

Az épület egészen 1988-ig imaház maradt, a rendszerváltás után pedig hosszú éveken át a Habonim dror zsidó ifjúsági szervezet nemrég megszűnt magyarországi központját találhattuk volna itt. A kilencvenes évek derekán felmerült egy holokausztot bemutató múzeum ide telepítése is, de ez végül nem valósult meg, így több mint tíz éve már jó eséllyel csak veszélyt nem ismerő városi felfedezők, hajléktalanok és kíváncsiskodók juthattak tehát be a folyamatosan romló állapotú épületbe, melynek díszes oldalhomlokzata évről évre egyre szomorúbb képet nyújt, az oromzatokon fekvő bádoglemezek pedig lassan eltűnnek, zöld utat engedve a díszítményeket és a falat egyaránt romboló esőnek.

A kerület polgármestere, Karácsony Gergely 2015 novemberében az aggasztó helyzetet látva a Facebookon bejelentette:

A Jávorka Ádám utcai zsinagóga az egyik a sok, felújításra szoruló zuglói műemlék közül. Értékvédelmi munkacsoportot hoztunk létre, hogy szép sorjában felújítsuk ezeket a csodálatos épületeket.

Azóta több mint három év telt el, az épület állapota azonban egyáltalán nem javult. A Google utcaképének változásaiból jól látszik, hogy a 2011. novemberében még járda felőli támasztás nélkül álló, erősen nedves lábazatú épület 2014 nyarán már csak segítséggel volt képes megtartani a falait, mára pedig már a járdaszakaszt is lezárták a gyalogosok elől.

Állapotváltozás, 2011-2019

 

A kertet lassan elönti a szemét, az épület pedig egyre közelebb áll az összeomláshoz.

A szerző felvétele

A XIV. kerületi Önkormányzat 2018 októberében kerületi helyi védelem alá helyeztette az épületet, a kerületi építéshatósági osztály azonban nem látja biztosítottnak a védett értékek védelmét, hiszen egy 2017. augusztusi szakértői vizsgálat lesújtó eredményei miatt a karbantartási munkák elvégzésére felszólított tulajdonosok azóta sem tettek eleget a kötelezettségeiknek.

Vajon megmenekülhet még az épület, vagy a szemben lévő bérházhoz hasonlóan ezt is lebontják majd?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik