“A máltaiak kalmárszelleműek. Mindenütt megtalálhatók, ahol üzletelni lehet. Dolgos, takarékos, iparkodó, józan, de heves, bosszúálló, féltékeny természetű emberek; ezt különösképpen a szegényebb néposztály tagjai között lehet megfigyelni. Valami keverék nyelvet beszélnek, ez alapjában arab, annak a hódításnak a maradványa, amely a római birodalom bukását követte, élénk, mozgalmas, festői nyelv, alkalmas a hasonlatokra, képekre, költőiségre.”
– írta 1885-ben a magyar szabadságharc bukása után előbb elmenekülő, majd bosszút állni visszatérő Sándor Mátyás figuráját a világirodalomnak adó Jules Verne, és kis híján igaza is volt, bár az Észak-Afrika és a Közel-Kelet országainak sémi nyelvcsaládba tartozó nyelveivel – így a kihalt asszírral, babilóniaival, illetve a mai arabbal, héberrel, valamint az etiópiai nyelvekkel – rokonságban álló, közülük egyedüliként latin betűkkel írt máltai helyzete nem ennyire egyszerű: a Földközi-tenger közepén fekvő szigeteken
az elmúlt évezredben számos kereskedő fordult meg, a történelem viharaiban pedig hosszabb-rövidebb ideig nagyhatalmak részévé vált, így minden égtáj felől érték nyelvi hatások.
Arabok leszünk vagy szabadok?
Az angollal együtt ma is hivatalos nyelvként kezelt, de egyre kevésbé beszélt máltaiban a városokat rommá változtató, állandó népességet csak az utolsó évtizedekben adó kétszázhúsz éves (870-1090) arab uralom hatása mellett angol, olasz és francia gyökerű szavakkal is találkozhatunk.
Az arab hatás érkezésének pontos módjáról a nyelvészek körében továbbra sincs teljes egyetértés – egyesek úgy gondolják, hogy a Szicíliában történt XI. századi változások miatt Máltára érkezők hozták azt magukkal, mások azonban északnyugat-afrikai hatást gyanítanak a háttérben.
Teljesen más a helyzet a többi nyelvvel, hiszen az évszázadokon át virágzó kereskedelmi kapcsolatok részeként érkező, letelepedő vagy épp átutazó idegenek által hozott szavak, a hosszú évszázadokon át az oktatás, a közigazgatás és a kultúra világában használt olasz nyelv nyomai, a két éves francia jelenlét (1798-1800), 1814-től hivatalosan is a brit korona alá való tartozás (a szigetet valójában már 1798 óta a britek által irányították, fennhatóságuk azonban csak a párizsi szerződéssel vált hivatalossá), és az ebből következő, a XIX. század végén csúcsára érő határozott anglicizálás hatásának forrása mind-mind egyértelmű gyökerekkel rendelkeznek.
Heppi berdej!
Az arab tőszámnevek helyett ma már nemes egyszerűséggel a máltai nyelvet beszélők is az angol számokat használják, a XX. században született kifejezések pedig nem kaptak saját formát – mindezekkel szemben az alapvető szókészlet, így a szeretet, a a felhő, a kosár, vagy épp a föld alig térnek el az irodalmi arabban használt alaktól. Az araboktól a normannok 1090-ben vették át az irányítást, így a szigeten a kereszténység vált egyeduralkodóvá: Málta 1154-ben a palermói püspökség fennhatósága alá került, a vallással kapcsolatos szavak, illetve a középkori Európában megjelent kifejezések jó része az olaszből épült be, néhányuknak pedig az írásmódja is teljesen, vagy jórészt megegyezik, így a lámpa (lampa), a csésze (tazza), vagy épp az angyal (angelo – anglu).
A máltai lovagokat elűző napóleoni seregek katonái sem hagyták érintetlenül a szokatlan módon változó nyelvet: alig két éves jelenlétük után a jó estét (bon soir) és jó napot (bon jour) bonswa és bongu alakban épült be a helyiek szókincsébe.
A modern szavak és szerkezetek jórészt az angolból, de számos esetben germán gyökérből érkeztek – emlékeztet Iványi Márton Máltai nyelv: arab nyelvjárás és/vagy “nyelvötvözet”? című, kimerítő tanulmánya: a teherautó (truck) trakk, a ventilátor (fan) fann, a sztrájk (strike) strajk, a boldog születésnapot (happy birthday) pedig heppi berdej formában rögzült.
A legkisebb tagállamként már tizenöt éve az EU részét képező Málta 423 ezer fős lakosságának több mint fele ma is beszéli a legérdekesebb európai nyelvként is emlegetett máltait, az azt ismerők száma pedig világszerte 330 ezerre tehető.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy egyszerű turistaként ne tudnánk megértetni magunkat az együttesen is mindössze fél Budapestnyi területet elfoglaló szigeteken, hiszen a taxisofőrtől az utcaseprőn át a pékségben süteményeket készítő idős hölgyig mindenki beszél angolul.
