Kultúra útitárs

A máltai – a nyelv, ami nem csak Európából, de a Közel-Keletből is merített

A Földközi-tenger közepén kiemelkedő szigetcsoport csak 1933-ban hivatalossá vált nyelvét a környező országok kereskedői és a megszálló nagyhatalmak csiszolták egyedivé.

A máltaiak kalmárszelleműek. Mindenütt megtalálhatók, ahol üzletelni lehet. Dolgos, takarékos, iparkodó, józan, de heves, bosszúálló, féltékeny természetű emberek; ezt különösképpen a szegényebb néposztály tagjai között lehet megfigyelni. Valami keverék nyelvet beszélnek, ez alapjában arab, annak a hódításnak a maradványa, amely a római birodalom bukását követte, élénk, mozgalmas, festői nyelv, alkalmas a hasonlatokra, képekre, költőiségre.”

– írta 1885-ben a magyar szabadságharc bukása után előbb elmenekülő, majd bosszút állni visszatérő Sándor Mátyás figuráját a világirodalomnak adó Jules Verne, és kis híján igaza is volt, bár az Észak-Afrika és a Közel-Kelet országainak sémi nyelvcsaládba tartozó nyelveivel  – így a kihalt asszírral, babilóniaival, illetve a mai arabbal, héberrel, valamint az etiópiai nyelvekkel – rokonságban álló, közülük egyedüliként latin betűkkel írt máltai helyzete nem ennyire egyszerű: a Földközi-tenger közepén fekvő szigeteken

az elmúlt évezredben számos kereskedő fordult meg, a történelem viharaiban pedig hosszabb-rövidebb ideig nagyhatalmak részévé vált, így minden égtáj felől érték nyelvi hatások.

Arabok leszünk vagy szabadok?

Az angollal együtt ma is hivatalos nyelvként kezelt, de egyre kevésbé beszélt máltaiban a városokat rommá változtató, állandó népességet csak az utolsó évtizedekben adó kétszázhúsz éves (870-1090) arab uralom hatása mellett angol, olasz és francia gyökerű szavakkal is találkozhatunk.

Málta a Nemzetközi Űrállomásról – fotó:  NASA/Wikimedia Commons

Az arab hatás érkezésének pontos módjáról a nyelvészek körében továbbra sincs teljes egyetértés – egyesek úgy gondolják, hogy a Szicíliában történt XI. századi változások miatt Máltára érkezők hozták azt magukkal, mások azonban északnyugat-afrikai hatást gyanítanak a háttérben.

A máltai ábécé – Fotó: Maltese History & Heritage

Teljesen más a helyzet a többi nyelvvel, hiszen az évszázadokon át virágzó kereskedelmi kapcsolatok részeként érkező, letelepedő vagy épp átutazó idegenek által hozott szavak, a hosszú évszázadokon át az oktatás, a közigazgatás és a kultúra világában használt olasz nyelv nyomai, a két éves francia jelenlét (1798-1800), 1814-től hivatalosan is a brit korona alá való tartozás (a szigetet valójában már 1798 óta a britek által irányították, fennhatóságuk azonban csak a párizsi szerződéssel vált hivatalossá), és az ebből következő, a XIX. század végén csúcsára érő határozott anglicizálás hatásának forrása mind-mind egyértelmű gyökerekkel rendelkeznek.

A máltai főváros, Valletta utcáit járva egy másik világba csöppenhetünk
A hosszú időn át a Máltai Lovagrend által uralt szigeten évszázadokkal utazhatunk vissza az időben. Összeállításunkban a főváros legszebb épületeit mutatjuk be.

Heppi berdej!

Az arab tőszámnevek helyett ma már nemes egyszerűséggel a máltai nyelvet beszélők is az angol számokat használják, a XX. században született kifejezések pedig nem kaptak saját formát – mindezekkel szemben az alapvető szókészlet, így a szeretet, a a felhő, a kosár, vagy épp a föld alig térnek el az irodalmi arabban használt alaktól. Az araboktól a normannok 1090-ben vették át az irányítást, így a szigeten a kereszténység vált egyeduralkodóvá: Málta 1154-ben a palermói püspökség fennhatósága alá került, a vallással kapcsolatos szavak, illetve a középkori Európában megjelent kifejezések jó része az olaszből épült be, néhányuknak pedig az írásmódja is teljesen, vagy jórészt megegyezik, így a lámpa (lampa), a csésze (tazza), vagy épp az angyal (angelo – anglu).

Festői halászhajók egy máltai kikötőben – Fotó: Foter

A máltai lovagokat elűző napóleoni seregek katonái sem hagyták érintetlenül a szokatlan módon változó nyelvet: alig két éves jelenlétük után a jó estét (bon soir) és jó napot (bon jour) bonswa és bongu alakban épült be a helyiek szókincsébe.

A modern szavak és szerkezetek jórészt az angolból, de számos esetben germán gyökérből érkeztek – emlékeztet Iványi Márton Máltai nyelv: arab nyelvjárás és/vagy “nyelvötvözet”? című, kimerítő tanulmánya: a teherautó (truck) trakk, a ventilátor (fan) fann, a sztrájk (strike) strajk, a boldog születésnapot (happy birthday) pedig heppi berdej formában rögzült.

A legkisebb tagállamként már tizenöt éve az EU részét képező Málta 423 ezer fős lakosságának több mint fele ma is beszéli a legérdekesebb európai nyelvként is emlegetett máltait, az azt ismerők száma pedig világszerte 330 ezerre tehető.

Málta 316, Budapest pedig 525 négyzetkilométeren terül el – Fotó: Wikimedia Commons

Mindez persze nem jelenti azt, hogy egyszerű turistaként ne tudnánk megértetni magunkat az együttesen is mindössze fél Budapestnyi területet elfoglaló szigeteken, hiszen a taxisofőrtől az utcaseprőn át a pékségben süteményeket készítő idős hölgyig mindenki beszél angolul.

Szponzorált tartalom

A cikk a Máltai Idegenforgalmi Hivatal támogatásával készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.