A főváros utcáin sétálva sokszor nem vesszük észre, milyen csodás helyeken is jáunk, és hogy körbevesznek minket az elmúlt évszázadok történelmének apró darabkái: az egykori szőlőskerteket őrző kőbányai csősztorony, a bérházak tömegei alatt egykor megbújt temetők emléke, a Monarchia legnagyobb repülőgépgyárának ma is álló csarnoka, vagy épp a Kreml tornyára emlékeztető neonmaradvány.
Kétszázadik részén is túl járó, térképen is elérhető Ismeretlen Budapest sorozatunkban ezeket a rejtett érdekességeket mutatjuk be, az eddigi epizódokban azonban sosem találkozhattunk még a világtörténelmet is alakító események magyarországi tárgyi bizonyítékaival.
Egészen mostanáig, hiszen mai epizódunkban a budai vár nyugati várfalán húzódó Tóth Árpád sétányra látogatunk el, hogy a Hadtörténeti Múzeum tömbje előtt találkozzunk az Osztrák-Magyar Monarchia történetének legfurcsább epizódjából származó fegyverekkel:
A Falanszter blog 2011-es, kimerítő hosszúságú írásából kiderül, hogy a Monarchia a népfelkeléssé erősödő, boxerlázadásként elhíresült polgárháború miatt ötszáz tengerésszel és négy páncélos cirkálóval avatkozott be az eseményekbe, a harcok lezárulása után pedig a némi túlzással háromszög alakú, sűrűn lakott negyedet kapta meg viszonzásként, majd formálták azt át az európai igények szerint.
Peking a kép tetején, szaggatott vonallal jelölve Tiencsin / Fotó: CSK
Arról azonban nem esik szó, hogy a hajók egyike, a Mária Teréziáról elnevezett, 1895-ben szolgálatba álított, de már akkor is korszerűtlen SMS Kaiserin und Königin Maria Theresiasikeresen zsákmányul ejtett két, feltűnően szép kínai ágyút, sőt, azzal haza is tudott térni.
Fotó: Joadl / Wikimedia Commons
A Pej-tang erődnél 1900-ban elcsípett, 13,7, illetve 12,5 cm-es bronz ágyúcsövek fegyverek először jó eséllyel a császári kincstárba kerültek, majd a száz évvel ezelőtt alapított Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.
Fotó: Vincze Miklós / 24.hu
Ezen a harmincas évekbeli fotón például már jól látszanak a múzeumnak ma is otthont adó épület előtt, a könnyebb megtekinthetőség kedvéért kerekeken állva:
Helyzetük azóta sem változott sokat: egy időre az épület Kapisztrán téri oldalára kerültek, egy évvel ezelőtt azonban elfoglalták mai helyüket a főbejárat előtt.
A 4,4 méter hosszúra nyúló, közel három és fél tonnát nyomó ágyúk a boxerlázadás idején egyébként már rég múzeumba illettek, hiszen zsákmánnyá válásukkor már több mint kétszáz évesek voltak:
Az ágyúk egyikének mandzsu felirata / fotó: Vincze Miklós / 24.hu
A Verbiest segítségének köszönhetően megszületett százharminckét ágyú közel nem mindegyiket szánták a harctérre – a Várban lévő két példányt például egészen biztosan nem, díszítettségük miatt ugyanis biztosra vehető, hogy azokat legfeljebb különböző ünnepi alkalmakkor használták.
Fotó: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény / Fortepan, 1970
Közel százhúsz éve már senki sem sütötte el őket, sőt, a legtöbben azt sem tudják, hogy nem csak Kőbánya szélén, de a Várnegyedben is találkozhatunk egy darabka Kínával.
