Azt már tudjuk, hogy a filmekben a női és férfi karakterek szövege mennyiségben is, tartalomban is jócskán eltér. De mi a helyzet a tettekkel? Egy csapat lelkes kocka összeült, és – mert mindenkinek megvan a maga őrültsége – fogtak csaknem kétezer filmforgatókönyvet, és alapos tartalomelemzésnek vetették alá, hogy megtudják, van-e különbség abban, ahogy a filmesek a női és a férfi karakterek cselekedeteit leírják, hiszen az alakítások a rendezői instrukciók mellett elsősorban a forgatókönyvben foglaltakon alapul. A rövid válasz az, hogy naná, hogy van, de a kicsit bővebb elemzés még több érdekességet kínál.
Tudta a kedves olvasó például, hogy a nők a filmekben kiugró valószínűséggel odabújnak valakihez (snuggles), esetleg vihognak (giggles), visítanak (squeals), zokognak (sobs), sírdogálnak (weeps), esetleg elpirulnak (blushes), szemben a férfiakkal, akik lényegesen kevésbé érzékeny és elesett dolgokat művelnek: a vizsgált forgatókönyvek szövegeiben a leggyakoribb igék szerint a filmek férfi hősei leginkább odaszíjaznak (straps) valami valamihez (?), avagy vágtáznak (gallops), lőnek (shots), üvöltenek (howls), vagy ölnek (kils). Nem is tudom, melyik nem cselekvési sztereotípiái (vajon létezik ez a szóösszetétel?) furcsábbak.
Ha a leggyakrabban használt 800 igét nézzük, további izgalmakra bukkanunk. Gondolta volna bárki például, hogy a filmbeli nők sokkal gyakrabban kúsznak(creeps), mint a férfiak, akik viszont cserébe kisajátítani látszanak a felejtést (forgets)?
Ha azt is megnézzük, hogy a forgatókönyvíró férfi volt vagy nő, további különbségek akadnak, bár közös, hogy férfi és női írónál egyaránt jellemző, hogy a női karaktereknek jellemzően eláll a lélegzete (gasp), ugyanők sietnek (hurry), mosolyognak (smile) vagy haboznak (hesitate), míg a férfiak, szintén függetlenül az író nemétől, inkább zúznak össze dolgokat (smash), vigyorognak (grin), kacsintanak (wink) és beszélnek (speak). Érdekes azonban, hogy amikor az író a sajátjával ellentétes nemű karakterről ír, nagyobb eséllyel használ romantikus és szexuális felhangú kifejezéseket, mint a “csókol” vagy az “ölel”. Ugyanakkor, amint erre a kutatók is rámutatnak, a minta erősen torz, hiszen csak a vizsgált szkriptek 15%-a származott női szerzőtől – ennyivel kevesebb női forgatókönyvíró van.
