Az irodalomtörténész, külpolitikai elemző Gereben Ágnes haláláról, itt írtunk bővebben. Gereben Ágnes 1966 és 1970 között a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatója volt. Leningrádban, majd 1971-72-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) orosz szakán tanult. 1971-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegéde, majd 1976 és 1981 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1982 és 1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense volt.
Gerebent ma kísérték el utolsó útjára a Farkasréti temetőben, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes búcsúbeszédében csalhatatlan erkölcsi iránytűvel rendelkező embernek nevezte Gereben Ágnest, aki tudta, hogy az igazság kimondásával emberek ezreinek önbecsülését adja vissza, megkerülhetetlen tanúságot és tanulságot ad a jövőnek, írja az MTI.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: Gereben Ágnes a szovjet világ addig ismeretlen levéltári forrásaira támaszkodva cáfolta a 20. század történelmének „sötét időszakát relativizáló manipulációkat”, és ezzel „fényt vitt történelmünk sötétségébe”.
„Tudta, hogy megnyugvásról, megbékélésről beszélni csak a tények feltárása és tudatosítása után lehet” – fogalmazott Semjén Zsolt.
