Csokonai és Petőfi álomról szóló versének összehasonlítása, egy Móricz-novella elemzése és a szophoklészi embereszményről szóló értekezés – e tételek közül kellett választania tavaly a diákoknak a középszintű magyarérettségin. Az azt megelőző években többek között Umberto Eco, Kaffka Margit, Ancsel Éva, Nádasdy Ádám, Spiró György, és a klasszikusok Máraitól, Móriczig, Adyig szerepeltek a tételek között.
Bár sokak szerint túl könnyű a középszintű matúra, az eredmények nem feltétlen ezt mutatják. 2001 óta tavaly volt a legjobb az érettségik átlageredménye, a végződök 3,65-ös átlagot értek el. (Igaz van két holtverseny-év is: 2009-ben és 2006-ban is ugyanilyen volt az összátlag.) A legnagyabb 10 tantárgyat vizsgálva viszont azt látjuk, hogy mind történelemből, mind fizikából, kémiából, vagy biológiából jobb jegyeket kaptak tavaly a végzősök a megmérettetésen, mint a könnyűnek vélt magyarból.
Hétfőn 1210 vizsgahelyszínen 137 580 diák ad számot tudásáról emelt és középszinten a magyar nyelv és irodalom írásbelin. Középszinten 87 324-en, emelt szinten 1540-en vizsgáznak.
A középszintű írásbeli – szokás szerint – 240 percig tart, ezalatt két feladatlapot kell megoldani, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésre. A diákok először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását.
Az emelt szintű írásbeli vizsga szintén 240 perces, az írásbeli nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze.
Mindkét teszt megoldásához használhatnak a diákok helyesírási szótárt, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
A tavaszi vizsgaidőszakban – az idegen nyelven letett tárgyakat külön számolva – egyébként a magyaron kívül még 180 tárgyból lesz középszintű és 64 tárgyból emelt szintű érettségi.
