A magyar és a horvát gazdaságnak is jelentős károkat okoz a két ország között egyre durvuló kereskedelmi háború. Ráadásul Horvátországban éppen kormányváltás van...
Miközben Bush elnök Szaddám elítélésén töri a fejét, egy brit történész arra emlékeztet: nincs precedens arra, hogy egy független ország első számú vezetőjét megbüntetéssék egy vesztes háború után.
Szaddám bizonyára meglepődött, hogy nem jutott fiai sorsára, s életben hagyták az amerikai különleges erők. Most aztán főhet Bush elnök feje, hogy kiadják valamelyik bíróságnak, vagy maguk ítélik el.
Politikai vita lett abból, hogy az amerikai alelnök által 1995 és 2000 között irányított Halliburton cég leányvállalata több mint hatvanmillió dollárral túlszámlázott az iraki olajszállításokért.
Az Egyesült Államok iraki adminisztrációjának vezetője, Paul Bremer rendkívüli látogatást tett az amerikai fővárosban, ami máris elindította a spekulációkat Irak jövőjéről.
A Beopetrol-tendert, melyről a Mol lecsúszott, csak szemlélte a magyar kormány, a NIS privatizációja kapcsán már lobbizik. Kár, hogy szerbiai megfelelője éppen elveszítette parlamenti többségét.
Fél évvel Zoran Djindjics miniszterelnök meggyilkolása és egy évvel mandátumának lejárta előtt elveszítette parlamenti többségét a Szerbiában kormányzó koalíció.
Sötét játszma folyik a horvát-szlovén vita hátterében, Zágráb látszólag magára maradt - de az olasz és a magyar tőke mindent megtesz a horvát felségvizeken lévő földgáz feltárásáért.
Bulgáriában lemondott Velcsev pénzügyminiszter. A kormányfő egyelőre nem fogadta el a lemondást, de több nyugatbarát politikus helyzete inogni látszik a szófiai kormányzatban.
Jó hír a pénzügyi gondokkal küszködő magyar kormánynak, hogy ha honfitársaink nem is, de legalább a szomszédos horvátok, úgy is mint a magyar tőkeexpanzió célpontjai, elismerik Magyarország gazdasági teljesítményét.
Belpolitikai vihart kavart Belgrádban egy magyar rendőrségi átirat, melyet ugyan a szerbiai nyomozóhatóságoknak küldtek szolgálati úton, ám Mladjan Dinkics szerb jegybankelnök, egyúttal a G17 Plus párt alelnöke mégis megszellőztethette a pénzmosási gyanút.
A magyar Mol ajánlotta a legtöbbet, 505 millió dollárt a horvát INA olajtársaság 25 százalékáért és egy részvényéért, melyért az osztrák OMV és az orosz Rosznyeft is versenybe szállt. Ha az üzlet megvalósul, a térség legerősebb olaj és gázipari szövetsége jönne létre.
Miközben a hazai sztrádafejlesztés csigalassúsággal halad, Horvátországban sorra avatják az új autópályaszakaszokat, Romániában pedig jövőre kezdik az erdélyi folyosó építését.
Zágrábi lapértesülések szerint az osztrák OMV halászhatja el a magyar Mol elől a horvát INA kőolajtársaság 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagját. Nem a mostani az első szivárogtatás, az ellentmondó hírek között csak az bizonyos: a végső árajánlatokat hétfőre várja a horvát kormány.
Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is vizsgálóbizottságokat állítanának fel, hogy kiderüljön, helytállóak voltak-e a szövetségesek indokai Irak lerohanására.
Az árak nyomottak a horvát tengerparton, de a szállodákat, kikötőket adósságok terhelik, s a dolgozók foglalkoztatására is kötelezettséget kell vállalnia a vevőnek.
Az iraki olajról a Bush-adminisztráció több tagja is kimondta: az iraki nép tulajdona. Egy kormányközeli cégről kiderült, valamivel több feladata lesz, mint az égő kutak eloltása.
Franciaország a Biztonsági Tanácsban az USA mellé állt, javasolja az Irak elleni szankciók felfüggesztését, akár visszatérnek Irakba az ENSZ fegyverzetellenőrei, akár nem.