Külföld

A pénz illata – magyar-EU tárgyalások a támogatásokról

admin
admin

2003. 10. 12. 17:00

Menetrend szerint halad az egyeztetés az európai uniós támogatásokról, de még ez sem garancia arra, hogy meg is kapjuk az EU-pénzeket.

Nemrég legalább 35-40 fő – a felzárkóztatási alapok fogadásáért felelős hazai apparátus, úgymond, színe-java – vonult ki Brüsszelbe egy, a témáról szóló fontos egyeztetésre. “Megmutattuk nekik, hogy a közhiedelem ellenére nálunk az égvilágon semmi baj sincs a közigazgatás teljesítőképességével” – jelentette ki némi öniróniával a találkozó után a népes delegáció egyik vezetője.


A strukturális pénzek megoszlása

Ebből annyi mindenképpen igaz, hogy Magyarországon és a többi csatlakozó államban mostanában tisztviselők hada dolgozik szinte éjt nappallá téve azon, hogy a jövő év január elsejétől megkezdődhessen a közösségi támogatásokat igénybe vevő regionális fejlesztési programok végrehajtása. Nem kicsi a tét, hiszen 2004 és 2006 között mai árakon több mint 3 milliárd euró (körülbelül 750 milliárd forint) közösségi támogatást igényelhet az ország a felzárkózást elősegítő strukturális és kohéziós alapokból. “Nagyon fontos, hogy egyetlen euró se ragadjon benn Brüsszelben. Európa újraegyesítése ennek a programnak a sikerétől függ” – hangsúlyozta a napokban brüsszeli tudósítóknak Michel Barnier, a regionális politikát felügyelő uniós biztos (a vele készített interjúnkat lásd külön).

Tartják a tervet

Ahhoz, hogy a kívánsága teljesüljön, mindenekelőtt az év végéig le kell zárni a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a közösségi támogatási keretről (ktk), amely pontosan és részletesen rögzíti majd, hogy az ország mire mennyi pénzt fordíthat a felzárkóztatási forrásokból. E dokumentumról már július óta folynak a tárgyalások, amelyek eddig hajszálpontosan tartották magukat az előre lefektetett menetrendhez. Az első körben a még tavasszal benyújtott Nemzeti Fejlesztési Tervet (lényegében a több évre szóló magyar regionális fejlesztési koncepciót) hagyta jóvá az Európai Bizottság, majd ezt követte a tervet öt különböző területre (gazdasági versenyképességre, agrár-vidékfejlesztésre, humán erőforrások fejlesztésére, környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra- és regionális fejlesztésre) lebontó operatív programok megvitatása és elfogadása.

Bizottsági eltökéltség  

Ötven éven át a lakosságért, de nélkülük épült az európai integráció – vallja a kormányközi konferencián új szellemet ígérő Michel Barnier, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja.

Az EU-alkotmány mintegy 95 százalékban kész, de a hétvégén kezdődött kormányközi konferencia résztvevői a fennmaradó 5 százalékban nagyon megosztottnak tűnnek. kell-e kudarctól tartani?

– Úgy vélem, a feltételek adottak egy új római szerződés elfogadásához. Az Európai Konvent a munka döntő részét elvégezte, és az eredményt senki nem kérdőjelezi meg. A kérdésében említett 5 százalék gyakorlatilag az intézményi reformokat foglalja magában, ahol néhány pontban valóban távolinak tűnnek az álláspontok. Ám az ellentétek áthidalhatók.

A lényeg, hogy senki ne érezze úgy: méltánytalanul bántak vele. Jean Monnet azt mondta az integrációval kapcsolatban, hogy “ő nem optimista, hanem eltökélt”. Nos, én nem vagyok pesszimista, hanem eltökélt. Nem számítok kudarcra.

– A jelek szerint az Európai Bizottságnak is van hiányérzete. Hol kellene a bizottság szerint mindenképpen változtatni a jelenlegi szövegen?

– Az egyik kulcskérdés a minősített többségi döntések kiterjesztése. A vétójog fennmaradása ugyanis 25 tagország esetén több fontos területen blokkolhatja a haladást. A további integráció szempontjából az is fontos, hogy országok egy csoportja a többiek bevárása nélkül haladhasson előre. A bizottságban is meg kell őrizni a testület tagjainak egyenjogúságát. Ezzel szemben jó lenne átmenteni a dokumentumban a szavazásnál a kettős többség elvét, ami nem csak egyszerű megoldás, de jobban össze is egyezteti a tagállamok közötti egyenlőség elvét a népesség számával. (A konvent javaslata szerint egy döntés akkor lesz érvényes, ha a tagállamok fele, illetve a lakosság háromötöde felsorakozik mögötte – a szerk.)

– És a lakosság felsorakozik majd az alkotmány mögött?

– A lakosság hallgatása az, amit a legnyugtalanítóbbnak találok. Ötven éven keresztül értük, de valahol nélkülük épült az integráció. Ebből tanulva a megállapodás után mindent meg kell tenni azért, hogy pártatlan módon elmagyarázzuk nekik, miről is szól az alkotmány. Jó dolognak tartanám, ha mind a 25 tagországban egy napon lenne a ratifikáció, függetlenül attól, hogy népszavazás lesz-e vagy csak parlamenti jóváhagyás.

Elosztás

A magyarok legutóbbi brüsszeli “inváziója” sem volt hiábavaló: nagy vonalakban sikerült megállapodni arról, miként osszák el a pénzt a különböző területek között. A három év alatt közel 2 milliárd eurónyi strukturális támogatás több mint 62 százalékát különféle beruházásokra fordíthatja az ország. A teljes összeg majdnem negyede (22 százaléka) a humán erőforrások fejlesztéséé, ebből a keretből mindenekelőtt képzési és oktatási programokat finanszíroznak. Valamivel több, mint 15 százalék jut az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítésére és a vidékfejlesztésre és durván 4 millió euróig még a hazai halászat is kap a közösségi támogatásokból. Az uniótól érkező felzárkóztatási támogatások a kohéziós alap 1,12 milliárd eurós forrásaival egészülnek majd ki, amelyeket a nagyobb közlekedési és környezetvédelmi beruházásokra lehet felhasználni.

A számtalan technikai kérdés tisztázását igénylő, kimerítő tárgyalásokat bennfentesek szerint egyébként meglepően kevés vita kísérte. “Látszik, hogy az Európai Bizottság is abban érdekelt, hogy lehetőleg minél több pénzt fel tudjunk használni” – magyarázta a csatlakozási tárgyalásokon megszokott szőrszálhasogató huzakodás hiányát egy diplomata.

Bizottsági és magyar részről egyaránt arra készülnek, hogy az előre rögzített menetrendnek megfelelően december közepéig véget érnek a támogatási keretről folyó tárgyalások; azok lezárását egy hivatalos levélváltás “szentesíti” majd. Bár az EU-csatlakozás csak 2004. május 1-jén következik be, szakértők szerint akár már januárban a kedvezményezettek számlájára kerülhetnek az első kifizetések a strukturális alapból. A manna az év elején még nem az uniótól érkezik, de a kiadásokat a brüsszeli hatóságok utólag megtérítik majd a magyar félnek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy még az idei év hátralevő részében közzé lehet tenni az első pályázati felhívásokat, feltéve, hogy azok már teljesen összhangban vannak az uniós közbeszerzési előírásokkal. Ha minden jól megy, néhány beruházás esetében akár már 2004 áprilisában meg lehet ejteni az első kapavágást. A támogatások hozzávetőlegesen egyharmad részét kitevő kohéziós alapokkal más a helyzet, az e program előfutárának számító Ispa ugyanis 2004. május 1-jéig fennmarad.

Buktatók

Szakértők is elismerik persze, hogy ez az optimista forgatókönyv, azaz ennél rosszabbul is alakulhatnak a dolgok. A Magyarország számára elkülönített közösségi források felhasználása még számos akadályba ütközhet. Az egyik legnagyobb kérdőjel: vajon elegendő számú projekt készül-e majd, olyan, amely minden tekintetben megfelel a szigorú uniós követelményeknek? A Figyelő kérdésére az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa is a pályázatírást nevezte meg a közösségi pénzek lehívását potenciálisan leginkább hátráltató tényezőnek. A jelek szerint ezzel a veszéllyel a kormány is tisztában van, hiszen a közelmúltban 27 millió eurónyi tőkével egy projekt-előkészítő alapot hozott létre.

Mindazonáltal azoknak a hazai intézményeknek a hozzáértésén és gyorsaságán is sok múlhat, amelyek a strukturális és kohéziós támogatások megpályáztatásáért, a projektek elbírálásáért, a pénzek kifizetéséért és az ellenőrzésért lesznek felelősek. Ha nem működik olajozottan a gépezet, annak sok millió euró láthatja kárát – figyelmeztetnek a bizottságnál. Egyúttal emlékeztetnek arra a szabályra, amely előírja, hogy a lekötés után legkésőbb két évvel az utolsó eurónyi támogatást is el kell költeni. Különben a pénz a brüsszeli “kasszában” marad.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.