Külföld

Bush, Blair – a szavahihetőség a tét

admin
admin

2003. 06. 03. 08:50

Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is vizsgálóbizottságokat állítanának fel, hogy kiderüljön, helytállóak voltak-e a szövetségesek indokai Irak lerohanására.

Több hónapig tartó huzavona után sem sikerült végérvényesen tisztázni, hogy vajon megalapozottak voltak-e az Irakkal szembeni amerikai és brit vádak, a felszívódott iraki diktátor rezsimje valóban rendelkezett-e azokkal a tömegpusztító fegyverekkel, amelyek közül korábban néhányat saját országának lakossága ellen is bevetett.

Blix: továbbra sincs bizonyíték

Az ENSZ fegyverzetellenőrei két héten belül felújíthatják tevékenységüket Irakban, ha a Biztonsági Tanács erre felkéri őket – közölte Hans Blix, az ENSZ Felügyeleti, Ellenőrzési és Vizsgálati Bizottságának (UNMOVIC) a vezetője hétfőn közzétett jelentésében. A Biztonsági Tanácsnak beterjesztett 45 oldalas jelentésében Blix azt hangsúlyozta, hogy az ellenőrök az ENSZ székhelyén változatlanul elemzik a 2002 november 27-étől 2003 március 17-ei távozásukig Irakban gyűjtött adatokat, ám mindeddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy a bagdadi rezsim folytatta vagy felújította volna vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverprogramját. A vizsgálatok és a laboratóriumi tesztek ugyanakkor nem adnak választ arra, hogy mi lett az Irakban előállított lépfene-kórokozók egy részével és az UNMOVIC elégtelennek tartja a VX ideggázról a háború előtt szolgáltatott bagdadi adatokat is. A jelentés felrója, hogy az amerikai és brit erők nem osztják meg az ENSZ fegyverzetellenőreivel saját különleges kutatóegységeik eredményeit, és segítséget sem kérnek tőlük. Az ENSZ ellenőrei csak a sajtó révén értesülnek a tömegpusztító fegyverek után kutató amerikai-brit egységek tevékenységéről.

Elképzelhető, hogy valóban a bizonyítékok hiánya zavarja azokat a korábban háborúpárti brit és amerikai politikusokat, akik most vizsgálóbizottságok felállítását szorgalmazzák saját országuk nemzetgyűléseiben? Vagy csupán egy szánalmas színjátékról volna szó: lám-lám, mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy ha utólag is, de a fény derüljön az igazságra?

Választ bizonyára soha nem fogunk kapni ezekre a kérdésekre, a tény azonban tény marad: Nagy-Britanniában már-már belpolitikai válságot emlegetnek az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési jelentések ügyében, az Egyesült Államokban pedig egy republikánus szenátor kezdeményezett vizsgálóbizottsági meghallgatásokat. John Warner indoklásképpen elmondta: a tények ismeretében kétségbe vonható az amerikai elnök, a védelmi miniszter, a külügyminiszter és a CIA első emberének a szavahihetősége.

A szigetországban eközben arról folyik vita (egy kormánypárti képviselő hétfőn már a Watergate-botrányhoz hasonlította az ügy), hogy a kormány annak idején manipulálta-e az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési jelentéseket a háború megindítása érdekében. A három legnagyobb parlamenti párt mindegyikében akadnak olyanok, akik követelik a vizsgálatok megindítását.

Eközben Robert Hill, a háború harmadik legodaadóbb támogatója, Ausztrália védelmi minisztere egy helyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy a hírszerzés területén voltak „bizonyos tökéletlenségek” az iraki tömegpusztító fegyverek létezésével kapcsolatban. Hill szerint, ha kiderül, hogy nem voltak helytállóak a bizonyítékok, akkor azt be kell vallani, némileg a szövetségesekre mutogatva hozzátette azonban, hogy saját forrásból nem rendelkeztek semmilyen bizonyítékkal.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.