Külföld

Autópályafejlesztések – sietős szomszédok

admin
admin

2003. 07. 10. 13:20

Miközben a hazai sztrádafejlesztés csigalassúsággal halad, Horvátországban sorra avatják az új autópályaszakaszokat, Romániában pedig jövőre kezdik az erdélyi folyosó építését.

Az Erdélyt átszelő autópálya megépítését nevezte Románia egyik legfontosabb, sürgős beruházásának csütörtökön a Bukarestben akkreditált külföldi újságírókkal tartott találkozóján Adrian Nastase román miniszterelnök. A román miniszterelnök szerint elhibázott volt az a korábbi döntés, hogy új autópályákat keleti irányban kezdtek építeni Romániában, azt pedig elfogadhatatlannak nevezte, hogy az elmúlt tíz évben mindössze 50-60 kilométernyi pályaszakaszt sikerült megépíteni, mert Románia európai integrációjának fizikai megvalósulásához az kell, hogy nyugati irányban épüljenek autópályák. 


Épül a Budapest-Bukarest tengely? 

 Együtt lobbiznak Európában

Adrian Nastase román kormányfő szerint a Bukarestet és Budapestet összekötő autópálya megépítését illetően nagyon jó az együttműködés a magyar kormánnyal, többször is tárgyalt erről a kérdésről Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel. Elmondta, a tervek szerint a magyar miniszterelnökkel közösen lobbiznak majd Brüsszelben az Európai Bizottságnál támogatásért. Emlékeztetett rá, hogy az Erdélyt átszelő autópálya új terve mellett létezik egy korábbi, szavai szerint “klasszikus variáns” is, amely Arad-Temesvár-Déva irányban Erdély mellett haladna el. Ám, mint mondta, két különböző finanszírozású tervről van szó. 


A román kormány már megállapodásokat kötött olasz és francia cégekkel a Bukarest-Ploiesti, illetve a Ploiesti-Predeal pályaszakasz megépítésére. Egyelőre keresik a partnert a Predeal-Brassó hegyi szakasz kivitelezésére. Ugyanakkor a Brassó-Kolozsvár-Nagyvárad-Bors autópálya megépítéséről a román illetékesek már az emlékeztetőt is aláírtak az amerikai Bechtel társasággal.

Az építkezés itt már a jövő év közepén megkezdődik, s ez az autópálya fogja összekötni Bukarestet Budapesttel – jelentette ki a román miniszterelnök. Az Erdélyt átszelő autópálya költségeit a román illetékesek 2,5 milliárd dollárra becsülik. A román kormányfő hangsúlyozta, hogy a tervek megvalósításához elsősorban a nemzetközi pénzügyi intézményekkel kell egyetértésre jutni a beruházási stratégiáról. 


Splitben elfogyott a cement


A turisztikai bevételektől erősen függő Horvátországban az autópálya-építkezések feszített ütemére jellemző, hogy néhány hónappal ezelőtt cementhiányról cikkeztek a lapok, most pedig környezetvédők hívták fel a figyelmet a túlzott mértékű kavicskitermelésre. A Slobodna Dalmacija című napilap írása nemrégiben arról számol be, hogy a gyorsított ütemben épülő Zágráb-Split autópálya építkezéséhez az idén 52 százalékkal több cementet használtak fel, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ennek nyomán kisebb pánik tört ki a horvát cementpiacon, ahol épp a feszített ütemű építkezés nyomán hiánytünetek mutatkoztak. A szaktárca illetékese igyekezett megnyugtatni az olvasókat, hogy nincs cementhiány az országban, egyelőre csak a kereslet megnövekedéséről beszélhetünk, s horvát cementgyártók már tettek lépéseket a termelés növelésére.


Sztráda minden áron

 Új horvát autópályaszakaszok

Zágráb – Rijeka – útvonalon:
– a Kupjak és Vrbovsko közötti 19,8 km hosszú útszakasz
– a Bosiljevo és Vukova Gorica közötti 6,6 km hosszú útszakasz
Zágráb – Goričan útvonalon:
– a Breznički Hum és Novi Marof közötti 9,5 km hosszú útszakasz
Zágráb- Split útvonalon:
– a Bosiljevo és a Mala Kapela alagút közötti 41,6 km hosszú útszakasz
– a Gornja Ploča és a Sv. Rok -Zadar 2 alagút közötti 61,0 km hosszú útszakasz 

A környezetvédő szervezetek a minap azért tüntettek Zágrábban a horvát parlament előtt, mert úgy vélik, hogy a Dráva élővilágát is veszélyeztetheti a fokozott kavicskitermelés, szerintük a felgyorsult autópálya-építésekhez szükséges alapanyag-termelés a Dráva Varazsd feletti szakaszánál visszafordíthatatlan ökológiai következményekkel járhat. David Reeder, a Természetvédelmi Világalap (WWF) Duna-Kárpát irodájának Dráva-koordinátora a tüntetést követő sajtótájékoztatón elmondta: a horvát vízgazdálkodási feladatokat ellátó állami Hrvatska Voda vállalat a Dráva Varazsd feletti 20 kilométeres szakaszán olyan méretű kavicstermelésbe fogott, amely nemcsak a páratlan természeti kincsekkel bíró helyi tájat pusztítja el, de az alsóbb szakaszokon is jelentős károkat okozhat. A beavatkozás miatt a magyarországi Dráva-szakaszon kiszáradhatnak egyes természeti területek, és süllyedhet a part menti talajvízszint is – állította a szakértő.


A horvátországi sztrádafejlesztési tervek szerint jövőre autópálya köti össze Letenyét és Rijekát, míg a Zágráb-Split autópálya átadását 2005-re tervezik. A legfrissebb hírek szerint az ütemtervet tartani tudják, amit az is bizonyít, hogy június végén újabb 140 kilométernyi új sztrádaszakaszt adtak át Horvátországban.


 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.