Külföld

Gáz van! – a horvát-szlovén halászati háború háttere

admin
admin

2003. 10. 10. 15:52

Sötét játszma folyik a horvát-szlovén vita hátterében, Zágráb látszólag magára maradt - de az olasz és a magyar tőke mindent megtesz a horvát felségvizeken lévő földgáz feltárásáért.

Két évvel ezelőtt a Szlovén Köztársaság önállósulásának tizedik évfordulóján még azt mondta Ivica Racan horvát miniszterelnök, hogy

hamarosan megoldódik a titói Jugoszlávia széthullása óta tartó horvát–szlovén viszály, a legrövidebb időn belül véglegesen rögzítik a szárazföldi és tengeri határvonalat. Eszerint Ljubljana lemond a Horvátországhoz tartozó négy isztriai állítólagos szlovén falu: Skudelin, Buzin, Skrile és Mlini Szlovéniához csatolásáról. Egyúttal Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök abbéli reményének adott hangot, hogy a közeli megegyezés szerint Szlovénié lesz a Pirani-öböl kétharmada, s vele együtt tengeri kijárathoz jut országa.


 Prevlaka: példás megállapodás

2002. decemberében Jugoszlávia és Horvátország megegyezett az Adriai-tengernél, a Kotori-öböl bejáratánál lévő Prevlaka-félsziget hovatartozásáról. A félsziget jelentőségét az adja, hogy mögötte, a Kotori-öbölben állomásozik a jugoszláv hadiflotta. A megállapodás nyomán megszűnt a vitatott terület ENSZ-ellenőrzése, sőt időközben Horvátország és Montenegró a térség aknamentesítését is elkezdte, -s döntöttek egy közös szállodaépítési beruházásról is. 

A jó szomszédság szlovén átok?


Alig egy évvel később már arról a felettébb érdekes helyzetről írtak az európai lapok, hogy Horvátország minden további nélkül megegyezett a vitás határkérdésekben Jugoszláviával (Szerbia és Montenegró), amellyel korábban háborúban állt, míg az egész délszláv válság során jó szomszédnak bizonyult Szlovéniával nem tudnak dűlőre jutni. Az elmúlt hónapokban aztán tényleg kitört a vihar a Piráni-öbölben.


Sűrűsödtek a konfliktusok a két ország halászai, illetve parti őrségei, rendőri szervei között. A sorozatos jegyzékváltások és miniszteriális egyeztetések nyomán előbb úgy tűnt, hogy a vita tárgya: amennyiben Szlovénia a határrendezés kapcsán tengeri kijárathoz jut, akkor Horvátország elveszíti közvetlen tengeri kapcsolatát az Európai Unióval.

Kizárólagos gazdasági övezet 

A kizárólagos gazdasági övezet a nemzetközi jog szerint a parttól kétszáz kilométer távolságig a kontinentális talapzaton minden kiaknázható gazdasági tevékenységet a parti államnak juttat. Így a halászati jogokon túl a különféle nyersanyagok kiaknázását is monopóliummá teszi az illető ország számára, jóval mélyebben, mint a felségvizek 12 kilométerig terjedő területe. A nemzetközi jog a szomszédos államok beleegyezéséhez köti ennek létesítését. Ami az Adriát illeti: egy esetleges közös horvát–olasz övezet a montenegrói határig a kívülállónak egy négyzetmétert sem hagyna. 

Európában előbb tárgyalni szoktak


A konfliktus első magyarázatát később elnyomta a halászati és környezetvédelmi érvelés. Ennek is volt két vonulata: egyrészt vita a Piráni-öböl felosztásáról, másfelől általában az Adriai-tengeren történő halászat. Ez utóbbiban már az olaszok is érintettek voltak, amennyiben Zágráb felvetette, hogy az Európai Unió szabályai által elismert formában Horvátország és Olaszország nyilvánítsa kizárólagos gazdasági övezetté az Adriát.


A horvát érvelés szerint erre a lépésre halászati és környezetvédelmi okokból lenne szükség. Az Adria ökológiai egyensúlyát ugyanis a túlzott lehalászás és a jelenlegi nemzetközi vizeken folyó teherhajó-forgalom veszélyezteti.


Ezzel kapcsolatosan a napokban megszólalt Rocco Buttiglione, Olaszország uniós ügyekben illetékes minisztere is, s nyilatkozatában óva intette Horvátországot a kizárólagos gazdasági övezet kihirdetésétől, mondván, az egyoldalú lépés nem tenne jót Horvátország EU-csatlakozási terveinek. Annál is kevésbé, mert a kizárólagos gazdasági övezet mint európai jogintézmény bevezetése az érintett országokkal történő előzetes egyeztetéseket feltételezi.

 Elszánt szlovénok

Tavaly nyáron éhségsztrájkkal is nyomatékosította véleményét Josko Joras szlovén helyi politikus, akit a horvát rendőrség azt követően fogott el és ítélt 30 nap elzárásra, hogy a két ország határán, de horvát területen lévő secovljei házáról azt állította: az már szlovéniához tartozik. 

Végül csak a halászati jogokat terjesztették ki


A kizárólagos gazdasági övezet helyett most tehát a halászati jogok kiterjesztéséről döntött a horvát parlament. A határozat értelmében Horvátország a jövőben az eddiginél sokkal szélesebb (várhatóan kétszáz kilométeres) halászati és környezetvédelmi övezetet létesít az Adrián. Erre egyébként az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye alapján joga van.


Az Európai Unió mégis azt ajánlotta Zágrábnak, hogy halassza el a döntést a november végén Velencében esedékes földközi-tengeri halászati konferenciáig. Franco Frattini olasz és Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter a mostani – a korábbinál visszafogottabb – tervről is úgy nyilatkozott: kormányaik mindent megtesznek azért, hogy meghiúsítsák a megvalósulását. Egyúttal Szlovénia – szerényen – közös (horvát-olasz-szlovén) környezetvédelmi övezet kialakítását javasolta.

Gázos ügy – olasz és magyar csendestársakkal 


A horvátok tehát látszólag egyedül maradtak elképzeléseikkel. Ám az ügy ennél bonyolultabb. A Isztriai-félsziget térségében ugyanis földgázlelőhelyre bukkantak a közelmúltban. Nyilvánvaló, hogy főként ennek feltárásához lehetne megfelelő keret a kizárólagos gazdasági övezet, amely kiterjedt jogokat ad a kontinentális talapzat kiaknázására.


Szembetűnő, hogy miközben az olasz diplomácia élénken tiltakozik a horvát tervek ellen, a horvát INA és az olasz ENI 320 millió eurós befektetéssel megalapította közös feltáró vállalatát Inagip néven.


Az olaszhoz hasonlóan kettős a magyar érdekeltség is az ügyben, hiszen miközben a szlovéniai Koper az elmúlt években magyar szempontból a legfontosabb tengeri kikötővé vált, ahol több mint egymillió tonnányi magyar áru fordult meg – megelőzve a rivális horvátországi Rijekát -, tehát látszólag a szlovén tengeri kijárat biztosítása lenne az elsődleges érdekünk. Arról sem szabad elfeledkezni ugyanakkor, hogy az adriai földgázkitermelésben érdekelt INA olajtársaságban időközben 25 százalékos részesedést szerzett a Mol, amely ráadásul komoly fejlesztéseket indított el a horvát cégnél. Egyszóval ezen az oldalon is megragadható a magyar gazdasági érdek.


 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.