Míg a Karibi-térség és Amerika egyik legveszélyesebb helyének tartott Haiti vezetője, Ariel Henry Kenyába utazott – hogy az országát uraló bűnbandák elleni fellépés jegyében egy afrikai közreműködéssel tervezett biztonsági misszió Haitira telepítéséről tárgyaljon – a miniszterelnöki és megbízott elnöki címet is birtokló politikus megbuktatása érdekében összeálló bűnözői csoportok több ezer rabot szabadítottak ki az ország két legnagyobb börtönéből szombat éjjel.
A főváros, Port-au-Prince túlzsúfoltságáról ismert börtönében a hétvégéig közel 4 ezer bűnözőt tartottak fogva, akik közül a hétvégén több mint 3500 rab nyerte vissza a szabadságát, miközben az ország második legnagyobb börtönéből, a fővárostól 13 kilométerre található Croix des Bouquets-ből is 1400 elítélt szökhetett meg.
Válaszul a kormány Ariel Henry távollétében vasárnap 72 órás szükségállapotot hirdetett, és este 8 órától kezdődő éjszakai kijárási tilalmat is bevezetett a Hispaniola szigetének nyugati oldalán fekvő ország egész területén.
Ariel Henry egyébként azóta sem tudott hazatérni a diplomáciai útjáról, mivel nemcsak a börtönöket támadták meg a felfegyverzett bűnözők, hanem Port-au-Prince repülőterét, – a Haiti népét rabszolgasorból és gyarmati létből felszabadító, az ország függetlenségét kivívó forradalom vezetőjéről elnevezett – Toussaint Louverture nemzetközi repülőteret is megpróbálták elfoglalni a bűnbandák. Az afrikai útról visszatérő Henry gépét a Hispaniola másik felén található Dominikai Köztársaság biztonsági okokból nem engedte leszállni, ezért végül Puerto Ricóban landolt.
De a kormány- és ideiglenes államfő lemondását, illetve letartóztatását sürgető bűnbandák az összehangolt akciók során több rendőrkapitányságra, a főváros 800 kadét számára oktatást biztosító rendőrakadémiájára, különböző közintézményekre – például a nemzeti bank központjára –, illetve Haiti legnagyobb stadionjára is lecsaptak.
A kívülről beindított börtönlázadásokban több rab és börtönőr is megsérült, de a bűnbandák puccskísérlete a büntetés-végrehajtási intézmények falain kívül is tucatnyi halálos áldozatot szedett. Az utcai tűzharcokban a gengszterek és a rendőrök mellett civilek is meghaltak.
A rabszöktetés csak olaj volt a tűzre
Az elmúlt évtizedekben pusztító hurrikánok és földrengések által sújtott Haiti korábban sem a közbiztonságáról volt híres, de az utóbbi években olyannyira megerősödött a kezdetben még a különböző politikai oldalakkal összejátszó bűnbandák hatalma, hogy szinte teljesen átvették az ország felett az irányítást.
Közben 2016 óta nem volt választás az elnöki rendszerben működő országban, ahol az akkori elnök, Jovenel Moïse karrierje úgy ért véget 2021-ben, hogy brutálisan kivégezték a saját otthonában. Az éj leple alatt lemészárolt és megcsonkított elnök helyére Ariel Henry került, akit az elnöki beiktatásával egy napon országa miniszterelnökévé, egy évvel később pedig belügyminiszterévé is kineveztek.
Az állam- és kormányfő korábban megígérte, hogy 2024. február elején lemond a hivataláról, és átengedi a hatalmat egy nép által is megválasztott kormánynak. Ám a sokszor automata géppuskákkal is felfegyverkezett bűnbandák uralta országban tavaly közel 5 ezer, 2024 első hónapjában pedig 1100 gyilkosság történt, emiatt Henry – a kialakult helyzetre hivatkozva – nem tartotta be az ígéretét, és végül választást sem írtak ki.
Ehelyett február utolsó hetében Kenyába utazott, hogy – egy ENSZ-együttműködés keretében – rendőri és katonai segítséget kérjen a bűnbandák megfékezésére. A negyed magyarországnyi, ellenben 11,5 millió embernek otthont adó Haiti rendőrségének nagy szüksége lenne a külső segítségre, hiszen a 9 ezer fős állományuk nem tudja érdemben felvenni a harcot a bűnözőkkel, akik a létszámuk és a fegyverarzenáljuk tekintetében is túlerőben vannak.
A bűnbandák tagjai azonban nemcsak a hatóságokkal csapnak össze rendszeresen, hanem a hétköznapi állampolgárokat is félelemben tartják. Port-au-Prince-ben gyakoriak az emberölések, az emberrablások, a nemi erőszak, de a gengszterek a város boltjait is fosztogatják. A brutális részletek ecsetelése helyett talán az is megfelelően érzékelteti a helyzet komolyságát, hogy 2023-ban nagyjából 300 ezer ember költözött el a fővárosból azért, mert féltette az életét a káosz árnyékában. A haitiak kilátástalan helyzetét pedig csak még tovább fokozza, hogy a sziget keleti felén található Dominikai Köztársaság nem fogadja be őket menekültekként, és a többségük az Egyesült Államokban is csak illegálisan tudna új életet kezdeni.
Egy Barbecue nevű veterán rendőr irányítja a bandák puccskísérletét
A fegyencek tömeges megszöktetésének azonban talán az a legkülönösebb részlete, hogy a port-au-prince-i börtönben raboskodtak azok a kolumbiai zsoldosok is, akiket a Jovenel Moïse elnök meggyilkolása miatt elítéltek, azonban ők nem éltek a bűnbandák nyújtotta segítő kézzel, és mintegy száz rabtársukkal együtt felügyelet nélkül is a börtönben maradtak. Egyikőjük azt nyilatkozta, hogy ő személy szerint azért maradt a börtönben – ahonnan azóta már valószínűleg átszállították őket egy másik büntetés-végrehajtási intézménybe –, mert ártatlan.
A gengszterek puccskísérletének a legfurcsább mozzanata pedig az, hogy az Ariel Henry állam- és kormányfő megbuktatására törekvő bűnbandák egy leszerelése előtt az egyik rendfenntartó elitegységnél szolgáló korábbi rendőr, a Barbecue néven is ismert Jimmy Chérizier vezetésével fogtak össze, akit már a rendőrségtől is a kegyetlensége miatt küldtek el.
Arra kérjük a Haiti Nemzeti Rendőrséget és a hadsereget, hogy vállalják a felelősséget, és tartóztassák le Ariel Henryt. Ismétlem, a lakosság nem az ellenségünk, a fegyveres csoportok nem az önök ellenségei. Tartóztassák le Ariel Henryt az ország felszabadításáért. (…) Ezekkel a fegyverekkel felszabadítjuk az országot, és ezek a fegyverek megváltoztatják az országot
– fogalmazott a február utolsó napján videóra vett nyilatkozatában a tucatnyi bűnbandát összefogó G9 nevű szövetség 46 éves vezetője, aki azt ígérte, hogy a harcuk „az egész rendszert meg fogja változtatni.”
„Az ország olyan helyzetben van, amellyel már nem tud megbirkózni. Nem irányítják, nincs vezetője, a lakosság éhezik, az emberek nem tudnak kimenni a városba a bizonytalanság miatt. Harcunk első számú célja, hogy Ariel Henry kormánya semmiképpen se maradjon hatalmon” – folytatta a golyóálló mellényt viselő, kezében gépfegyvert szorongató gengsztervezér.
A Haiti legnagyobb hatalommal rendelkező emberének tartott Chérizier azonban afölött nagyvonalúan szemet hunyt, hogy Haiti népe részben azért is él most akkora bizonytalanságban, mert ő, illetve az általa vezetett bűnbandák túszul ejtették az országot.
Kedden pedig már arra szólította fel a haitiakat, hogy „egyesüljenek”, de emellett azzal is fenyegetőzött, hogyha Henry nem távozik az elnöki és a miniszterelnöki székéből a kormányával együtt, azzal egy polgárháborúba fogja sodorni a hazáját, ami végül akár népirtáshoz is vezethet.
Haiti vagy mindannyiunk paradicsoma lesz, vagy mindannyiunk pokla
– mondta az Ariel Henry hatalomra kerülését kezdettől fogva ellenző, a meggyilkolt elnök, Jovenel Moïse pártjával azonban jó viszonyt ápoló gengsztervezér, aki már 2022-ben is próbálta megbuktatni Haiti vezetőjét azzal, hogy blokád alá vették azt a kikötőt, ami az üzemanyagot szállító hajókat fogadta. Az országot két hónapig tartó üzemanyaghiánnyal sújtó blokád azonban a politikus távozása helyett humanitárius katasztrófát okozott a Haiti Köztársaságban.
