Nagyvilág

Az Egyesült Államokból szervezhették a haiti elnök meggyilkolását, vagy az özvegye is részese volt az összeesküvésnek?

VALERIE BAERISWYL / AFP
Jovenel Moise haiti elnök tiszteletére rendezett ünnepségen a Nemzeti Pantheon Múzeumban Port-au-Prince-ben, Haitin, 2021. július 20-án.
VALERIE BAERISWYL / AFP
Jovenel Moise haiti elnök tiszteletére rendezett ünnepségen a Nemzeti Pantheon Múzeumban Port-au-Prince-ben, Haitin, 2021. július 20-án.
Két év után pont kerülhet a haiti elnök meggyilkolásának ügyére. A hatóságok vádja szerint a merényletben részt vehetett az elnök felesége is, aki aznap éjjel szintén súlyosan megsérült. A helyzet azonban nem egyértelmű, az ügyet politikai és hatalmi játszmák bonyolítják. Az Egyesült Államokban ráadásul a volt first ladyt tanúként akarják kihallgatni, az amerikaiak ugyanis szintén lefolytattak egy vizsgálatot, és megtalálták az elkövetőket is. A szálak egy haiti-amerikai üzletember-lelkészhez és egy miami biztonsági céghez vezetnek.

Vádat emeltek Haiti korábbi elnöke, Jovenel Moise 2021-es meggyilkolásának ügyében. Az egyik vádlott az özvegye, az egykori first lady Martine Moise. Az 51 vádlott között szerepel az ország korábbi miniszterelnöke és rendőrfőkapitánya is, akik állítólag szintén részesei voltak a hatalom megdöntésére irányuló tervnek.

Moise halála káoszba sodorta Haitit, a nyugati félteke egykor szebb napokat is látott legszegényebb országát. Hatalmi vákuum alakult ki, amit a drogbandák töltöttek be, a fővárosnak mára már a 80 százaléka az irányításuk alatt állhat, és egy év alatt megduplázódott a gyilkosságok száma.

Az özvegy részvétele azért is hathat meglepően, mert a Port-au-Prince-i otthonukban, egy csoport fegyveres által 2021. július 7-én elkövetett merényletben ő is súlyos sérülést szenvedett.

A vád

Egy haiti híroldal, az Ayibo Post által kiszivárogtatott – majd a BBC által is ismertetett – vádemelés bűnpártolással és bűnrészességgel vádolja Martine Moise-t. Azt egyelőre nem tudni, mit szól ehhez, de az elmúlt időszakban a közösségi médiában elítélte az „igazságtalan letartóztatásokat”, „a soha véget nem érő üldöztetést”. Azt is csak páran tudhatják, hogy hol tartózkodik jelenleg a korábbi first lady, a merénylet után az Egyesült Államokban kezelték. Októberben adtak ki ellene elfogatóparancsot, miután nem jelent meg a kihallgatásán.

A haiti média nehezményezi, hogy a 122 oldalas jogi dokumentum – noha 51 ember részvételét rögzíti – arról nem szól, ki rendelte meg és finanszírozta a merényletet.

AFP Jovenel Moise haiti elnök meggyilkolásának gyanúsítottjai Port-au-Price-ban 2021. július 8-án.

Az 53 éves Jovenel Moise-t a Port-au-Prince kertvárosában található otthonában egy főként kolumbiai zsoldosból álló csoport gyilkolta meg, tizenkétszer lőttek rá, és kiszúrták a szemét. Az elnök biztonsági emberei nagyrészt nem voltak jelen, akik mégis, azok alig tanúsítottak ellenállást, ami felveti a gyanút, hogy a merényletet belső körből szervezhették.

A dokumentumot jegyző Walther Wesser Voltaire nyomozóbíró, aki a két éven át tartó gyilkossági vizsgálat ötödik vezetője, azt állítja, az özvegy gyilkossággal kapcsolatos kijelentései „tele vannak ellentmondásokkal, és rengeteg kivetnivalót hagynak maguk után, hiteltelenné teszik őt”.

A Martine Moise elleni vádak alapja Lyonel Valbrun tanúvallomása. A Haiti Nemzeti Palota (a hivatalos elnöki rezidencia) akkori főtitkára azt állítja, hogy két nappal a merénylet előtt jelent meg náluk a first lady, és öt órán át tartózkodott ott, mialatt egy csomó dolgot eltávolíttatott a palotából. Az nem derül ki, pontosan miket, de a vádirat szerint nem megérzés vezérelte, hanem már tudott az elkövetkezendő merényletről.

Valbrun azt is állítja, ugyanezen a napon felhívta Martine Moise, és egyebek mellett azt mondta neki, hogy „Jovenel semmit sem tett értünk” elnökként.

Terhelő vallomást tett az elnök feleségére egy másik gyanúsított, Joseph Felix Badio, az igazságügyi minisztérium volt tisztviselője is, aki azzal vádolja Martine Moise-t, hogy a nő összeesküdött az akkori miniszterelnökkel, Claude Joseph-fel, hogy férjét eltávolítsák a hatalomból. A terv az volt, hogy Joseph marad a posztján, amíg új választást nem írnak ki, amin az egykori first lady elnökjelöltként indult volna.

Az ellenvád

Az egykori kormányfő, jelenleg az ellenzék egyik vezetője, a Miami Heraldnak adott ki nyilatkozatot, amiben azt állította, ő és az özvegy a jelenlegi miniszterelnök, Ariel Henry célpontjává vált, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ő a „fő haszonélvezője” a korábbi elnök meggyilkolásának, vagyis egy klasszikus államcsínynek lehetünk a szemtanúi.

Henry két héttel a merénylet után lett Haiti miniszterelnöke, és azóta is hatalmon van a Moise halála óta elnök nélkül működő országban. Még Moise nevezte ki miniszterelnöknek, mindössze 24 órával a meggyilkolása előtt.

Claude Joseph szerint

nem sikerült megölniük engem és Martine Moise-t 2021. július 7-én, ezért most az igazságszolgáltatási rendszert használják fel machiavellista elképzeléseik előmozdításához.

Szerinte ha tényleg a volt first lady akarta volna a férje halálát, akkor nem küld rá egy kolumbiai veterán kommandót, egyszerűbben is megoldhatta volna.

– Áldozat, akárcsak a gyerekei, akik szintén ott voltak, és a férje – nyilatkozta a New York Timesnak a volt first lady floridai ügyvédje, Paul Turner, aki a Wall Street Journalnek arról is beszélt, hogy az Martine Moise életének legtraumatikusabb éjszakája volt, amikor a merénylet történt, valamint hogy az ügyfelével szembeni eljárás „egy wannabe diktátor sztálinista lépése”, a koholt vádakra alapuló eljárásban pedig „egy álbíróság” vesz részt.

CHANDAN KHANNA / AFP Jovenel Moise haiti elnök érkezik a feleségével a haiti földrengés 10. évfordulójának hivatalos ünnepségére Port-au-Prince-ben 2020. január 12-én.

Dan Foote, az Egyesült Államok egykori haiti különmegbízottja az eljárást a merényletet követő „újabb rossz lépésnek” nevezte. „Az a tény, hogy ez a kormány irányítja a vizsgálatot, már eleve elég rossz hír”, a nyomozásnak szerinte nem volt független.

Henry nincs a vádlottak között, noha a híváslisták szerint a merénylet utáni órákban számos hívást fogadott az egyik gyanúsítottól. Ez a gyanúsított épp az a Joseph Felix Badio, aki azt állítja, az özvegy összeesküdött a férje ellen. Henry azt állítja, nem emlékszik arra, hogy a merénylet éjszakáján hívást fogadott volna Badiótól, annyian keresték aznap éjjel. „Sok más barátom is azt mondta, hogy beszéltek velem aznap, de nem emlékszem.” Állítja, „álhír”, hogy köze lenne Moise meggyilkolásához. De miután kirúgta azt az ügyészt, aki ki akarta hallgatni, komoly kritikákat váltott ki, és késleltette a nyomozás befejezését is.

Haiti állapotok

A miniszterelnök lemondását közben egyre többen követelik. Erőszakba fulladó megmozdulások is voltak, egyebek mellett azért, mert nem tartotta be az ígéreteit, csak halogatja a következő választás kiírását, miközben bűnözői csoportok tartják ellenőrzésük alatt az utcákat. Becslések szerint a bűnözői csoportok több ezer embert rabolhattak el, ölhettek és erőszakolhattak meg. Az ENSZ adatai szerint 314 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, a fele részük gyermek.

Hagyományosan február 7-én lép Haitin hivatalba az új elnök, a választás azonban idén is elmaradt. Henry 2022 decemberében egy megállapodást írt alá pártok és civil szervezetek képviselőivel, amiben megígérte, hogy 2023-ban választást tartanak, hogy 2024. február 7-én az új kormány letehesse az esküt. Ebből azonban végül nem lett semmi. Henry szerint addig képtelenség szabad és tisztességes választást tartani, amíg ilyen mértékben uralja Haitit a bandák által elkövetett erőszak. Mivel 2023 januárjában a szenátorok mandátuma is lejárt, egyetlen legitim képviselő sincs a 11,5 milliós országban, amely Moise elnöksége alatt, sőt előtte is küzdött a korrupcióval, az erőszakkal és a politikai bénultsággal.

A feszült helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államokból hazatért Guy Philippe volt rendőrfőnök (kitoloncolták onnan), aki kulcsszereplője volt a Bertrand Aristide elnök elleni húsz évvel ezelőtti puccsnak. Az USA-ban börtönbüntetését töltötte, miután elismerte, kenőpénz fejében kábítószer-szállítmányok biztonságát szavatolta. Philippe most „lázadásra” szólítja fel támogatóit, egy rádióműsorban arról beszélt, „a harc csak a kezdet”.

Azután pedig még komolyabbá vált a helyzet, hogy rendőrök lelőtték a környezetvédelmi ügynökség, a Haiti Védett Területekért Felelős Brigád (BSAP) öt fegyveres tagját. Kritikusai szerint a BSAP környezetvédelmi feladatai ellátása helyett mára félkatonai szervezetté vált, mely szövetkezett Philippe-pel. Henry, a hatalmukat megnyesendő, leváltotta a szervezet vezetőjét, de ezzel csak olajat öntött a tűzre.

A miniszterelnök felkérte az ENSZ-t, hogy küldjön nemzetközi csapatokat az országba a bandák ellenőrzésére. Egyelőre erre csak Kenya tett ígéretet, de az is függőben van, mert a tervezett ezer fős csapat bevetését egy kenyai legfelsőbb bírósági döntés megakadályozta azzal, hogy az alkotmány alapján kenyai rendőröket nem lehet bevetni külföldön – számolt be róla a France24. A kenyai kormány megígérte, hogy fellebbez a döntés ellen, sőt az elnök, William Ruto egyenesen azt nyilatkozta, a döntés ellenére elküldik csapataikat.

Az Egyesült Államok kizárta, hogy egységeket küldjön a szigetországba, ugyanakkor pénzügyi segítséget ígért.

Haitin és azon kívül is sokan attól tartanak, Henry a kenyai segítséggel diktatúrát alakíthat ki magának. Vagy, ha nem ő, akkor Philippe, aki 2004-ben már egyszer megpróbálta puccs útján magához ragadni a hatalmat, a rendőrséggel szembeni bizalomvesztés pedig szintén az ő malmára hajthatja a vizet.

YURI CORTEZ / AFP Guy Philippe, a Haiti Felszabadítási Front lázadó vezetője üdvözli az embereket az elnöki palota mellett Port-Au-Prince-ben 2004. március 1-jén.

Egy másik elbeszélés

Az Egyesült Államokban is indult egy vizsgálat a gyilkossággal összefüggésben, de az egészen más eredményre vezetett. Az amerikai hatóságok szerint a merénylet egy részét ott gondolták ki. Tizenegy fő ellen szövetségi vádat is emeltek, egy részüket Haiti adta ki nekik. Az amerikaiak szerint egy miami központú biztonsági cégen keresztül szervezték meg és hajtották végre az összeesküvést. Eredetileg Moise letartóztatását tervezték, de már Haitin úgy döntöttek, inkább megölik az elnököt. A céljuk az lett volna, hogy egy haiti-amerikai üzletember-lelkészt, Christian Sanont ültessék a helyére.

Négy embert már életfogytiglani börtönre ítéltek az USA-ban a haiti elnök meggyilkolásával kapcsolatban.

Az amerikai vizsgálatban nem merült fel az özvegy – sem a kormányfő vagy a rendőrfőnök – felelőssége, olyannyira nem, hogy Moise-t idén a még el nem ítélt vádlottak elleni tanúvallomásra idéznék be Floridában. Martine Moise addig is nem kívánja elhagyni az Egyesült Államokat, mert félti a biztonságát, és az amerikai hatóságok sem tanácsolják neki a hazatérést, addig semmiképp, amíg Amerikában nem tanúskodik.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik