Nem halad az ellentámadás, ezért az Egyesült Államok kazettás bombákat küld Ukrajnának

Colin H. Kahl, az amerikai Védelmi Minisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára az újabb amerikai segélycsomag bejelentése után jelezte, a döntésről természetesen az ukrán kormányt is tájékoztatták már, mely ígéretet tett, hogy felelősségteljesen fogja használni a fegyvereket, gondolva itt arra, hogy nem vetik be azokat civilek közelében. Kijev mindemellett azt is vállalta, hogy a konfliktus után felderíti a szárazföldön azokat a kvázi aknává váló robbanótesteket, amelyek nem robbannak fel a detonációk során.

A határidőkkel kapcsolatban az államtitkár óvatosan fogalmazott, stratégiai okokból nem adott meg pontos dátumot arra, hogy mikor szállítják le a lőszereket az ukránoknak. Mindössze annyit közölt a Guardian szerint, hogy a segélycsomag „az ellentámadás szempontjából releváns időben” megérkezik majd Ukrajnába.

A más néven klaszterbombáknak is nevezett fegyverek olyan robbanóeszközök, amelyek több kisebb robbanószerkezetet tartalmaznak. Ezeket általában a célpont fölé irányítják, majd amikor a klaszterbombák célterületre érkeznek, szétszórják a kis robbanótesteket, amelyek önállóan detonálnak.

Aki becsapódáskor a célterületen tartózkodik, nagy valószínűséggel meghal vagy súlyosan megsérül. A civil lakosaság terrorizálására különösen alkalmas, éppen ezért az ENSZ és más emberi jogi szervezetek hosszú ideje hangosan tiltakoznak a használatuk ellen, több nemzetközi egyezmény is született már, amelyik a klaszterbombák tilalmára és megsemmisítésére vonatkoznak. Az ENSZ Tilalmi Egyezménye 2008-ban lépett hatályba, és több mint 100 ország csatlakozott már hozzá. Most viszont úgy tűnik, hogy az ukrajnai háborúban mindkét fél beveti majd őket.

Colin H. Kahl, az Egyesül Államok Védelmi Minisztériumának politikai ügyekért felelős államtitkára bejelentette, hogy a Pentagon 800 millió dolláros katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, aminek kazettás bombák is a részét képezik. Ezek mellett a csomag tartalmaz 155 millió tüzérségi lövedéket, köztük kettős célú, továbbfejlesztett hagyományos lőszereket és 105 mm-es tüzérségi lövedékeket is – írja a Guardian.

A fentiek mellett további lőszerek is helyet kapnak a csomagban a Patriot légvédelmi rendszerekhez, mellettük további Stryker páncélozott személyszállító járművek, precíziós légi lőszerek, bontó lőszerek és akadálymentesítésre szolgáló rendszerek, valamint különböző pótalkatrészek és műveleti fenntartó berendezések.

A kazettás bombákra kitérve – amelyekből nem árulták el, hogy mennyit küldenek – Kahl azt mondta, Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta „válogatás nélkül” használ ilyen fegyvereket, de külön kihangsúlyozta, hogy ezek nem ugyanolyanok, mint amiket ők adnak most Ukrajnának. Az államtitkár szerint ugyanis az Egyesült Államok a legmodernebb kettős célú, továbbfejlesztett lőszerek (DPICM) kazettás lövedékeit küldi Ukrajnának, hogy az ezzekkel védhesse szuverén területét a megszállókkal szemben.

Kahl elmondta továbbá azt is, hogy a döntésben az is szerepet játszott, hogy az ukrán ellentámadás nem a várt ütemben halad.

Miután többször és hosszan egyeztetett a nemzetbiztonsági szakemberekkel, Joe Biden rábólintott, hogy az Egyesült Államok kazettás lőszereket küldjön Ukrajnának – jelentette be Jake Sullivan, az amerikai kormány nemzetbiztonsági tanácsadója. A Guardian közvetítésében olvasható, hogy Sullivan szerint nehéz helyzet elé állították Bident, aki egyeztetett a szövetségesekkel és a Kongresszussal is, végül ezt a döntést hozta.

A szakember a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Oroszország a háború kirobbanása óta használ ilyen fegyvereket, Amerika eddig azért habozott, hogy kazettás lőszerekkel segítse Ukrajnát, mert azok használatakor megsokszorozódik az esélye annak, hogy civilek is áldozatául esnek a bombázásoknak. Ezért halasztották idáig a döntést, most viszont arra jutottak, hogy a civilekre akkor is hatalmas veszély leselkedik, amikor orosz tankok lepik el Ukrajnát, elfoglalják a városaikat és pusztítják a helyi lakosságot. Sullivan kiemelte továbbá azt is, hogy Oroszország egy szuverén ország megtámadás közben veti be a fegyvereket, ami több ponton is nemzetközi egyezményeket sért.

Putyin csak azért lehet még mindig hatalmon, mert az FSZB lehetővé teszi számára – vélekedik Yuri Felshtinsky orosz-amerikai történész és újságíró, számos Oroszországról szóló könyv szerzője. Szerinte Jevgenyij Prighozsin, a Wagner vezére  az FSZB támogatását élvezi, ezért nem bántak vele keményebben a június végén egy nap alatt kudarcba fulladt puccskísérlete óta. A történész a Sky Newsnak nyilatkozva arról is beszélt, jobb, ha a Wagner-zsoldosok nem mennek Minszkbe, mert félő, hogy megpróbálnák átvenni az irányítást a fehéroroszországi nukleáris fegyverek felett.

„Eredetileg az lehetett a terv, hogy azt a látszatot keltik, a Wagner-csoportot Fehéroroszországba küldik száműzetésbe, de nem hiszem, hogy ez megtörténik. Szerintem Prigozsin Oroszországban van, és a magánhadserege is ott van” – mondta.

Felshtinsky szerint Prigozsinnak „jelentős támogatottsága” van, az egyetlen szervezet pedig, amelyik mögé állhat, az az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, vagyis az FSZB.

„Úgy néz ki, hogy Putyin hazaárulással vádolja Prigozsint, és ilyesmiért az embereket általában meg szokták büntetni. A Wagner-csoport hat [orosz] helikoptert és egy repülőgépet lőtt le. Nagyon furcsa, hogy eddig semmi sem történt vele. Úgy látszik, Putyin nem tudja megbüntetni őt” – érvelt a történész.

Szerinte bizonytalan, hogy az orosz elnöknek milyen mértékben sikerült visszanyernie a hatalmát a lázadás után, de az biztos, hogy

Ez a Putyin már nem ugyanaz, akit az elmúlt évekből ismerünk.

Felshtinsky hozzátette: azt nem lehet tudni, hogy az FSZB milyen feltételek szabott Putyinnak, hogy továbbra is elnök maradhasson.

Helyi idő szerint 14.00 órára hívtak össze sajtótájékoztatót a Fehér Házba, ahol a Guardian szerint Joe Biden bejelenti, hogy az Egyesült Államok egy új, 800 millió dollár értékű katonai segélycsomag részeként kazettás lőszerekkel támogatja meg Ukrajnát az Oroszországgal szemben vívott háborúban.

Ukrajna üdvözölné a döntést, Mykhailo Podolyak, Zelenszkij bizalmasa és tanácsadója szerint elsősorban lélektani szempontból lenne fontos, ha Ukrajna bírna rendelkezne ezekkel a fegyverekkel.

Már el is hagyta Szlovákiát Volodomir Zelenszkij, és a Guardian szerint már Törökországban van, ahol Recep Tayyip Erodan török elnökkel fog tárgyalni.

Az ukrán elnök a Telegramján azt írta, Erdogannal megvitatják majd a lehetséges békemegoldásokat, a biztonsági garanciákat, de szót ejtenek a közelgő NATO-csúcsról és a gabonaexport kérdéséről is.

A CNN szerint a NATO vezetői a jövő héten hivatalosan is egyezségre jutnak, hogy újabb lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy Ukrajna bővíteni tudja a fegyverarzenálját és modernizálni tudja a hadseregét. Ezek mellett „új, magas szintű” konzultációs fórumokat hoznak létre annak érdekében, hogy Kijev egy nap a katonai szövetség tagja lehessen.

Erre azonban nem a közeljövőben kerül sor, a lap szerint a NATO most még biztosan nem fogja felvenni Ukrajnát a soraiba.

Villniusban a jövő héten kezdődik kétnapos csúcstalálkozójuk, amelyen többek között Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke is részt vesz. Az eseményen a tagországok várhatóan megállapodnak arról, hogy növeljék a védelmi kiadásokat, valamint arról, hogy a továbbiakban is segítsék Ukrajnát, egyebek mellett fegyverekkel, lőszerekkel és más felszerelésekkel.

Eddig nem találtak aknákat vagy robbanóanyagokat a zaporizzsjai atomerőmű területén – áll a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) friss közleményében. A szakértők csütörtökön is kiadtak egy hasonló tartalmú közleményt, de akkor még a mosztaninál szükebb területen volt lehetőségük vizsgálódni. Csütörtökön azonban már az erőmű nagyméretű hűtőmedencéjének a korábbiaknál nagyobb kiterjedésű szakaszát is ellenőrizhették.

Ennek részeként meglátogatták a hűtőtó és a Kakhovka víztározó maradványait, valamint a múlt hónapban lerombolt gátat. A szigetelőkaput ellensúlyokkal és homokkal erősítették meg, és úgy tűnik, hogy víz nem szivárog a tározóból. A szakértők elmentek a közeli zaporizzsjai hőerőmű leürítő csatornáját a tározótól elválasztó kapuhoz is. Ez a csatorna és a tó egyaránt a zaporizzsjai atomerőmű hűtési igényeihez szükséges vízkészleteket tárolja.

Kérésünkre szakértőink további hozzáférést szereztek a helyszínen. Eddig nem láttak sem aknákat, sem robbanóanyagokat. De még további hozzáférésre van szükségük, többek között a 3. és 4. reaktorblokkok tetejéhez és a turbinacsarnokok egyes részeihez

– közölte Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója, aki ígéretet tett, hogy később még beszámol a fejleményekről.

Oroszország és Ukrajna kedden azzal vádolta egymást, hogy támadást terveznek Európa legnagyobb atomerőműve ellen, ahol a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már többször figyelmeztetett a katonai összecsapások okozta lehetséges katasztrófára.

Közös sajtótájékoztatót tartott Pozsonyban Volodomir Zelenszkij ukrán elnök, és szlovák kollégája, Zuzana Čaputová. Az Új Szó tudósítása szerint a szlovák államfő biztosította Zelenszkijt, hogy nem csak egy szomszédhoz, hanem egy baráthoz érkezett, leszögezte továbbá, hogy Szlovákia azért támogatja Kijevet, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy egy másik állam, jelen esetben Oroszország a nemzetközi joggal ellentétben megtámadta Ukrajnát.

Čaputová ezután arról beszél, hogy olyan békekezdeményezést támogatnak, amely magában foglalja Ukrajna területi egységét, ezen belül Zelenszkij békekezdeményezését is. Az államfő később megköszönte a szlovák polgároknak, hogy segítettek az oroszok által megtámadott országból érkező menekülteknek, továbbá üdvözölte a kormány döntését, hogy egy olyan támogatási sémát indított el, ami olyan vállalatokat segít majd, amelyek részt vesznek Ukrajna újjáépítésében. Az EU-csatlakozás kérdésében úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnát az Európai Unió perspektivikus tagjának” tartják, a közelgő NATO-csúcson pedig fontos téma lesz, hogy felvegyék-e Kijevet a katonai szövetségbe.

Zelenszkij mindenek előtt köszönetet mondott mindenkinek, aki a háború kitörése óta támogatta Ukrajnát, külön kifejezte háláját azoknak a szlovákiai polgároknak, akik a háború elől menekülő nőket és gyerekeket segítették, befogadták. Az ukrán elnök szerint a biztonság, amelyre országának szüksége van, rendkívül fontos európai érték.

Említést tett arról is, hogy Szlovákia a MiG–29-es vadászgépeket adott Ukrajnának, ezzel támogatva azt a harcokban. Zelenszkij azt mondta: „Hálás vagyok minden egyes emberéletért, amelyet meg tudtunk védeni velük”. Ezen a területen fontos lépésnek tartja a Zuzana 2-es tarackok Ukrajnának való szállítását, de a közös tarackágyú-fejlesztését is hasonlóan kiemelt lépésnek tartja.

Az Európai Tanács megállapodott az Európai Parlamenttel az EU-s hadiipar fejlesztéséről, amelynek értelmében 500 millió euróval és ideiglenesen lazább szabályokkal segítené a lőszergyártást a következő két évben.

A tanács soros elnökségét pár napja átvett Spanyolország védelmi minisztere szerint rekordidő alatt állapodtak meg a jogszabály-tervezetről. Margarita Robles úgy fogalmazott: „Ez egy újabb bizonyíték az EU rendíthetetlen elkötelezettségére Ukrajna támogatása, az uniós védelmi ipar, valamint „az uniós polgárok hosszú távú biztonsága és védelme mellett”.

(Telex)

A háború kezdetétől május végéig 4 019 815 ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

A jelentés szerint a háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország biztosította a legtöbb (1 111 590) ilyen jogállást, ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (991 375; 25 százalék), majd Csehország (340 090; 8 százalék) követte.

A május végi adatok azt mutatják, hogy az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal, azaz mintegy 57 300-zal növekedett az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma. A legnagyobb emelkedést Németországban figyelték meg, ahol 21 355-tel több ilyen végzést adtak ki az előző hónaphoz képest. Jelentősebb emelkedést továbbá Csehországban (8240) és Romániában (3825) figyeltek meg. A korábbi hónapokhoz képest azonban csökkenést regisztráltak Lengyelországban (-3660), Portugáliában (-470), Franciaországban (-170) és Észtországban (-30) is.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a március végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (32,3), Észtországban (26,4), Lengyelországban (26,3), Litvániában (24,9) Bulgáriában (23,1) és Lettországban (22,5) volt a legmagasabb.

Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 31 480 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

(MTI)

Cseh kormánygéppel landolt Pozsonyban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A hivatalos látogatására Prágából repült, érkezését az utolsó pillanatig titokban tartották – írja az Új Szó.

Szlovákia következik. Fontos találkozók Pozsonyban Zuzana Caputová köztársasági elnökkel, Ódor Lajos miniszterelnökkel és Boris Kollárral, a parlament elnökével. Megbízható szomszédunkkal együtt konkrét védelmi támogatásról és Ukrajna euroatlanti integrációjáról tárgyalunk

– írta Zelenszkij a Twitteren.

Szlovákia a háború eleje óta szállít fegyvereket Ukrajnába: idén márciusban döntött arról is, hogy Mig-29-es vadászgépekkel segíti az ukránok honvédő háborúját. Ezzel Lengyelország mellett máig egyedüliként adott vadászgépeket Ukrajnának.

A szlovák kormány időközben megbukott, másfél hónapja ügyvivő kormány vezeti az országot. Azonban a szakértői kormány magyar származású miniszterelnöke, Ódor Lajos nem változtatott az Ukrajnával kapcsolatos szlovák állásponton. Hangsúlyozta: Ukrajnát minden eszközzel, így fegyverszállításokkal is segíteni kell.

Zelenszkij Lengyelországban, Csehországban és Bulgáriában is járt már a háború kezdete óta.

Boris Pistorius német védelmi miniszter közölte: hazája számára nem opció, hogy kazettás bombát szállítson Ukrajnába. Németország egyike annak a 120 országnak, ahol ez a fegyvertípus tiltólistán szerepel.

Joe Biden amerikai elnök várhatóan még a mai nap folyamán bejelenti az Ukrajnának szánt újabb segélycsomagot, amelynek a kazettás bombák is részét képezik.

Az amerikaiak 2016-ban vonták ki a forgalomból a kazettás bombákat. Korábban gyakran bevetették őket Afganisztánban, a bunkerek és barlangok elleni légicsapások során. Ukrajna nagy mennyiségű tüzérségi lőszerigénye nehezen fenntartható a háború elhúzódása esetén: ebben segíthetnek a kazettás bombák, melyekből a kivonás után nagy mennyiség áll a rendelkezésre az amerikai raktárakban.

Kazettás bombát az oroszok is bevetettek a háború idején. Annak ellenére, hogy ez a fegyvertípus városharcban nem túl hatékony, hiszen nem képes betonépületek, fedezékek, bunkerek pusztítására, az oroszok a háború elején Harkiv ostrománál vetették be őket.

(Sky News)

Nincsenek hősei az oroszországi lázadásnak, mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a BBC-nek adott interjújában. Lukasenka szerint sem Prigozsin, sem Putyin, sem ő nem nevezhető hősnek.

A fehérorosz elnök szerint az a történtek tanulsága, hogy ha valaki ilyen fegyveres csoportot hoz létre, mint a Wagner, akkor utána komolyan oda kell figyelnie rá.

(Guardian)

Közzétette a mai hírszerzési jelentését a brit védelmi tárca.

A jelentés pontjai az alábbiak:

• 2023. július elsején az orosz haditengerészet új körzetet hozott létre az Azovi-tengeren, amelynek székhelye az oroszok által tavaly május óta megszállva tartott kikötőváros, Mariupol lett.
• A körzet a Fekete-tengeri flotta tartozik, és a hírek szerint nyolc hadihajóval rendelkezik majd, köztük három modern, Karakurt-osztályú korvettel, amelyek SS-N-30A Kalibr cirkálórakéták indítására is képesek.
• Az Azovi-tenger létfontosságú terület Oroszországnak, mivel összeköti a belvízi útvonalait a nemzetközi tengeri útvonalakkal. A háború kontextusában ez az összekötettés alternatív katonai utánpótlási útvonalat kínálhat a Dél-Ukrajnában állomásozó csapatok számára, ha a Donbaszt a Krímmel összeköti földnyelven a szárazföldi útvonalakat megzavarnák az ukránok.
• Az Azovi Tengerészeti Körzetet valószínűleg a logisztikai és a partizánellenes feladatokra fogják használni, ezzel felszabadítva a Fekete-tengeri, fő flotta feladatait, hogy az a nagy hatótávolságú csapásmérő műveletekre és a nemzetközi feladatokra tudjon összpontosítani.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 07 July 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/00FYTSRJ0q

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/Z7a5E3Tjw8

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 7, 2023

Az ukrán csapatok több mint egy kilométernyit előrehaladtak az orosz erőkkel szemben Bahmutnál az ukrán katonai szóvivő szerint. Az ukránok június elején indítottak ellentámadást, ennek állapotát egészen másképp interpretálják az oroszok és az ukránok.

A szóvivő szerint az ukrán erők részsikert értek el Klishchiivka falu közelében, Bahmuttól délnyugatra. A térségben heves harcok zajlanak, az ukrán erők pedig abban reménykednek, hogy bekerítik a várost.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a NATO vezetőit, hogy a jövő heti csúcstalálkozón tegyenek konkrét lépéseket az ukrán tagság felé. Erről a prágai látogatása során beszélt, ahol Petr Pavellel találkozott. A cseh köztársasági elnök, aki 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt, támogatásáról biztosította Zelenszkijt a NATO-csatlakozás kapcsán.

Zelenszkij szerint Ukrajnának többre van szüksége annál a semmitmondó kijelentésnél, hogy a „NATO ajtaja nyitva áll”.

Egyértelmű jelzést szeretnénk, konkrét dolgokat, melyek a csatlakozás irányába mutatnak. Őszinteségre van szükség a kapcsolatainkban

– mondta Zelenszkij.

(The Guardian)

Már 10 halottja van a csütörtöki orosz támadásnak Lviv városban. Egy orosz rakéta lakóházat talált el, egy holttestet éjjel, míg egy másikat ma reggel találtak meg a romok alatt. A támadásban 42 ember megsérült, 16-ot kórházba vittek.

(Guardian)

Az NBC több, névtelen forrásra hivatkozva adta hírül tegnap, hogy korábbi magas rangú amerikai nemzetbiztonsági tisztviselők egy csoportja titkos megbeszéléseket folytatott magas rangú orosz tisztviselőkkel, többi között Szergej Lavrov külügyminiszterrel az ukrajnai háború lezárásáról. Az amerikai hírcsatorna szerint a megbeszélések a Biden-adminisztráció tudtával, de nem a vezetésével történtek.

A Fehér Ház és az Egyesült Államok külügyminisztériuma a hírre reagálva elmondta:

Joe Biden elnök nem hagyta jóvá, de nem is ellenezte azokat a titkos találkozókat, amelyeket korábbi vezető amerikai nemzetbiztonsági tisztviselők tartottak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és további orosz tisztviselőkkel az ukrajnai háború befejezését célzó lehetséges tárgyalásokról.

Az NBC szerint az nem világos, hogy a Pentagon egykori tisztviselőit is magában foglaló amerikai delegáció milyen gyakran folytatott megbeszéléseket a Kremlhez közel álló prominensekkel. Áprilisban, amikor Lavrov az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén New York-ban járt, a volt amerikai tisztviselők Richard Haass, a Külkapcsolatok Tanácsának leköszönő elnökének társaságában egyeztettek az orosz tárcavezetővel.

Az egyik amerikai tisztviselő Oroszországba is elutazott, de azt nem tudni, hogy ott kivel találkozott.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby megerősítette a CBS-nek, hogy tudtak a nem hivatalos megbeszélésekről. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ezeket a tanácskozásokat nem a Fehér Ház kezdeményezte, azokat nem támogatták semmilyen módon.

(The Guardian)