A Kreml szerint egyelőre nem létezik semmilyen ukrán béketerv

Diplomáciai csatornákon jelezte az Egyesült Államok, hogy nem kíván és nem fog közvetlenül harcolni Oroszországgal, és nem küld katonai szakembereket Ukrajnába a Patriot légelhárító rendszerekkel együtt, jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna szerdai Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.

Az orosz diplomácia vezetője szerint több száz amerikai katona tartózkodik jelenleg Ukrajnában, a katonai attasé hivatala pedig közvetlen tanácsadást, „sőt talán annál többet is” nyújt Kijevnek. Lavrov szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottai legalább egy emeletet elfoglaltak az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU), írja az MTI.

Ukrajna háború utáni újjáépítése a legnagyobb európai gazdasági projekt lesz, jelentette ki szerdán a parlamentben az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij felszólította a képviselőket, hogy dolgozzanak ki olyan törvényeket, amelyek vonzani fogják a vállalkozókat és a beruházókat. Zelenszkij videokonferenciát is tartott a Blackrock beruházási cég vezetőjével, Larry Finkkel a kérdésről.

Vissza kell hozni az országba a külföldre menekült ukránokat

– mondta Zelenszkij. Ukrajna hadiiparát úgy fejleszti, hogy a világelsők között legyen, azzal a céllal, hogy helyreállítsák Ukrajna területi épségét, mondta az elnök. Több mint 30 milliárd dollárt kellene költeni a következő években a honvédelemre, idézte az elnököt a Freedom TV kijevi televízió.

Az elnök célul tűzte ki valamennyi ukrán kiszabadítását, akik orosz hadifogságba kerültek. A háború februári kezdete óta 1456 ember tért haza közülük, mondta.

(MTI)

Az ukrajnai háború kitörése óta több mint 1700 ukrán beteget vittek az Európai Unió tagállamaiba gyógykezelésre, közölte Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter szerdán a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, a lengyel hivatali partnerével tartott közös sajtóértekezleten.

Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter Viktor Ljaskóval együtt a Rzeszów melletti Jasionka repülőtér szomszédságában működő, ukrajnai pácienseket befogadó tranzitközpontba látogatott. A szeptemberben megnyitott, kórházi felszereléssel rendelkező Medevac Hub Jasionka nevű központból Lengyelország, más EU-tagállamok, valamint az EU-n kívüli európai országok gyógyintézményeibe szállítják tovább a betegeket. Niedzielski a sajtóértekezleten elmondta:

Lengyelország felkészült az ukrajnai betegek intenzívebb szállítására, a rzeszówi tranzitközpont jelenleg szabad kapacitásokkal rendelkezik. Közölte: szerdán a Jasionka repülőtérről Hollandiába és Norvégiába szállították a háborúban megsérült, illetve onkológiai betegeket.

Viktor Ljasko elmondta: Ukrajnából eddig több mint 1700 páciens utazott az EU-ba, a rzeszówi tranzitközpontot mintegy 300-an vették igénybe közülük. Az ukrán miniszter kiemelte: Oroszország a civil infrastruktúrát is bombázza Ukrajnában, eddig 150 egészségügyi intézmény épületét rombolta le, és 78 egészségügyi dolgozó veszítette életét.

(MTI)

Egyelőre nem létezik semmilyen ukrán béketerv, azok az elképzelések pedig, amelyek nem veszik figyelembe a mai területi realitásokat, nem lehetnek békések, jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov a The Wall Street Journal című amerikai lap egyik cikkére reagált, amely európai és ukrán diplomáciai forrásokra hivatkozva idézve azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezete véglegesíti az ukrajnai békés rendezésre vonatkozó tízpontos tervét, amelyet február környékén szándékozik nyilvánosságra hozni. Kijev kezdeményezte, hogy az ukrán béketerv alapján februárban tartsanak nemzetközi békecsúcsot az ENSZ égisze alatt.

Egyelőre nincs ukrán béketerv, kezdjük ezzel. Ismétlem, nem létezhet olyan ukrajnai béketerv, amely nem veszi figyelembe a mai orosz területi realitásokat, amelyek a négy új régió Oroszország részévé válásával alakultak ki, és bármely olyan terv, amely nem veszi figyelembe ezeket a realitásokat, nem állíthatja azt, hogy békés lenne

– mondta Peszkov.

Szergej Lavrov külügyminiszter a Pervij Kanal állami csatornának nyilatkozva leszögezte, hogy Oroszország biztosítani akarja az ukrajnai „különleges hadművelet” céljainak elérését. Prioritásnak nevezte az Ukrajnától elcsatolt négy régió megszabadítását az „elnácítás” veszélyétől. A legfontosabb célok között nevezte annak megakadályozását is, hogy „Oroszország biztonságát fenyegető veszélyek alakuljanak ki és maradjanak fenn Ukrajna területén”.

Ellenünk a kollektív Nyugat harcol, élén az atomhatalom Egyesült Államokkal. Ezt a háborút már elég régen az Egyesült Államok által (2014-ben) megrendezett ukrajnai államcsíny nyomán meghirdették ellenünk

– mondta Lavrov.

(MTI)

Emine Dzseppar ukrán külügyminiszter-helyettes osztott meg képeket Twitteren a szülészeti osztályról, amelyet orosz rakétatalálat ért Herszonban. A miniszter-helyettes szerint egy csecsemő éppen a támadás előtt született meg. A rakétatámadásban nem sérült meg senki.

Giving birth under shelling. #russian terrorists shelled maternity hospital in #Kherson. One of the babies there was born right before the attack. #StandWithUkraine pic.twitter.com/X2AF0re9oA

— Emine Dzheppar (@EmineDzheppar) December 27, 2022

(Guardian)

14 millió eurót adományoz az Európai Bizottság Ukrajnának arra, hogy az vásároljon és szállítson iskolabuszokat az országba, írja a Guardian. A bizottság 120 további buszt adott Ukrajnának, hogy „az ukrán gyerekek biztonságban jussanak el iskolába”.

A háború körülbelül 5,7 millió iskoláskorú gyermeket érint Ukrajnában, közölték.

We are sending buses to bring Ukrainian children safely to school.

120 have been donated via our solidarity campaign by 🇪🇪🇫🇮🇦🇹🇩🇪🇱🇺.

We are also donating €14 million to purchase and transport school buses, bringing the total to more than 240 buses.

More are coming ↓

— European Commission (@EU_Commission) December 28, 2022

Több mint 700 kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmény semmisült meg Ukrajnában a február végi orosz támadás kezdete óta – derül ki a kijevi kormány szerdán ismertetett adataiból.

Jevhenyij Jenyin, a belügyminiszter első helyettese az ukrán televízióban elmondta, hogy olyan infrastrukturális létesítményekről van szó, mint gázvezetékek, elektromos alállomások és hidak. Összesen több mint 35 ezer objektumot rongáltak meg az orosz támadások – tette hozzá.

A DPA hírügynökség közölése szerint az orosz hadsereg október óta kifejezetten az ukrajnai energiaellátó létesítményeket veszi célba. Az ukrán elektromos hálózatot súlyosan megrongálta a folyamatos rakétás, robotrepülőgépes és drónos támadásokkal. A hirtelen keletkezett leállások miatt az emberek a sötét és hideg téli napokon órákra fény nélkül maradnak, néha a hő- és vízellátástól is elvágva őket.

Kedd éjjel és szerda reggel is több térségben voltak légitámadások. Az Ukrajna által nemrég visszafoglalt Herszon városát 33 rakéta- és tüzérségi csapás érte az ukrán hadsereg vezérkarának tájékoztatása szerint.

Mihajlo Fedorov digitális fejlesztési miniszter az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában a mobilkommunikáció fontosságát hangsúlyozta mind a civil, mind a katonai célokra a háború alatt, és elmondta, hogy a legnagyobb kihívást a szolgáltatás fenntartása a donyecki, zaporizzsjai, odesszai és kijevi régiókban jelentette az ország középső és keleti részén.

Hozzátette, hogy vannak olyan időszakok, amikor a fővárosban, Kijevben a mobiltelefon-tornyok kevesebb mint fele működik, mert az orosz légicsapások megsemmisítették vagy megrongálták az áramellátásukat biztosító infrastruktúrát.

Ukrajnában mintegy 30 ezer mobiltelefontorony van, és a kormány most próbálja ezeket generátorokkal összekapcsolni, hogy akkor is működhessenek, amikor a légicsapások megrongálják az elektromos hálózatot.

Egyelőre az egyetlen alternatívát az Elon Musk amerikai milliárdos egyik vállalata, a SpaceX Starlink műholdas rendszere jelenti, amelyre az ukránok támaszkodhatnak, ha az áramkimaradások hosszabb ideig tartanak – hangoztatta a miniszter.

(MTI)

Ukrajna 1400 darab, főként felderítésre használható drónt vásárolt, de tervezi olyan eszközök kifejlesztését is, amelyek képesek lennének megtámadni az Oroszország által bevetett robbanó drónokat is – írja a Guardian az AP híradása alapján.

Minderről Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztere, Mihajlo Fedorov beszélt egy interjúban. Fedorov elmondta, hogy most, hogy többé kevésbé fel vannak szerelve felderítő drónokkal, a következő lépésben támadásra használható drónokat akarnak fejleszteni, amelyek 3 és 10 kilométeres magasság közé repülnének fel, hogy onnan mérjenek csapást.

Már most kijelenthetem, hogy februárban vagy márciusban drasztikusan meg fog változni a helyzet a drónok tekintetében,

jelentette ki a miniszter.

Az elmúlt napokban Oroszország minden valószínűség szerint megerősítette a frontvonalat a luhanszki régióban, Kreminna környékén – írta szerdai jelentésében a brit védelmi minisztérium. Az itt állomásozó orosz csapatok állandó ukrán nyomás alatt vannak.

A jelentés megjegyzi, hogy Kreminna azóta viszonylag sérülékeny, hogy az ukrán védelmi erők októberben visszaszerezték Liman városát. Az oroszok azóta kiterjedt új védelmi vonalakat hoztak létre a környéken és valószínűsíthető, hogy innen nem is akarnak visszavonulni.

Ez a terület ugyanis nem csak logisztikai szempontból fontos az oroszok számára, de Kreminna maga is jelentős városnak számít Luhanszkban. A Kreml szerint ráadásul ennek a területnek a „felszabadítása” a háború elindításának egyik fő oka – teszi hozzá a brit védelmi tárca.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1607996405666250752

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos mozgósításban részt vevő orosz katonák ingyen fagyaszthatják le a spermájukat a spermabankokban – jelentette szerdán TASZSZ  orosz állami hírügynökség.

A Reuters szemléje szerint az orosz egészségügyi minisztérium az állami költségvetésben is elkülönített egy összeget a lefagyasztásra és a tárolásra vonatkozóan. A jelentés hozzáteszi, hogy az elraktározott spermiumot ingyen használhatják fel azok a családok, ahol a kötelező egészségbiztosítás fedezi ezt.

A hírügynökség emlékeztet, hogy szeptember óta mintegy 300 ezer tartalékost mozgósítottak Oroszországban a Kreml szerint hivatalosan „különleges katonai műveletnek” nevezett háború miatt.

Az ORFK közlése szerint Magyarország területére 2022. december 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5807 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5253 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Bár az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala szerint eddig hivatalosan 6884 civil halt meg azóta, hogy Oroszország idén februárban megtámadta Ukrajnát, a tényleges szám ennél jóval magasabb lehet – figyelmeztetett az hivatal. Az OHCHR szerint ennek az az oka, hogy azokról a helyekről, ahol heves harcok dúltak, késve érkeztek be az adatok, sok jelentést pedig még igazolni kell.

(Guardian)