Amikor Jane Roe – valódi nevén Norma McCorvey – a Legfelsőbb Bíróság elé kerülő egyik legnagyobb horderejű ügy felperese lett, egy 22 éves, tönkrement, elvált texasi nő volt. Az utca embere, drogfüggő, részeges – évtizedekkel később így jellemezte akkori önmagát. Azt minden bizonnyal soha nem gondolta volna, hogy ő lesz annak a legfelsőbb bírósági határozatnak az egyik névadója, amely ötven évvel ezelőtt újradefiniálta az abortuszt az Egyesült Államokban, és amely a néhány héttel ezelőtti leszavazásával újra középpontba helyezte az abortuszkérdést. Norma McCorvey életútja pontosan megvilágítja, hogyan jutottunk el oda, hogy a terhesség-megszakítás újra korunk talán legmegosztóbb kérdésévé váljon.
A bántalmazás spiráljában
Norma McCorvey szegény családba született 1947-ben egy louisianai kisvárosban, Simmesportban. Édesanyja abortuszt kísérelt meg, amikor megtudta, hogy terhes Normával, ám végül megszülte őt, aztán rendszeresen bántalmazta, miután agresszívvá itta magát. A tévészerelő apa Norma 13 éves korában hagyta el a családot.
Norma még kisgyerek volt, amikor Texasba költöztek. Többször megpróbált elszökni az anyjától és az erőszakos, abuzív nevelőapjától, de csak 15 évesen tudott elszakadni – akkor is csak rövid időre – a robbanásig feszült otthontól. Munkát kapott egy hamburgerezőben, ahol megismerkedett egy férfival, akivel hamarosan összeköltözött, majd össze is házasodtak.
A bántalmazás spiráljából, sajnos, nem tudott kitörni: a férje is rendszeresen verte, még azután is, hogy terhes lett. Norma még mindig csak 16 éves, amikor megszüli első lányát, és hazamenekül az anyjához, aki az unokát, Melissát később magához is veszi. Norma így dolgozhat, rendszerint bárokban kap pultos vagy pincérnői munkákat. Újra teherbe esik, de a második babáját örökbeadja. Később egy cirkuszban kapott állást, ahol harmadjára is teherbe esett, ám ezúttal úgy döntött, megszakítja a terhességet.
Akkoriban még nem volt köztudott, hogy orvosi beavatkozással mindez lehetséges, Normát is egy ismerőse tájékoztatta erről a lehetőségről. Az előző két gyerekét világra segítő orvos azonban visszarángatta a valóságba: bár több államban bizonyos körülmények között engedélyezett, Texasban illegális volt akkor az abortusz. Orvosa jobb híján egy abortuszra szakosodott ügyvéd telefonszámát adta meg, akitől egy másik számot kapott: egy fiatal, a jogi egyetemen frissen végzett feminista ügyvédét, aki a társával éppen olyan ügyeket keresett, amelyekkel megtámadhatják a Legfelsőbb Bíróságon az abortusztörvényt.
Egyikük, Linda Coffee egy neves feminista bírónak dolgozott, Sarah Weddingtont pedig a saját tapasztalata késztette arra, hogy a változás élére álljon: amikor a jogi egyetemen teherbe esett, és úgy döntött, nem vállalja a babát, Mexikóba kellett utaznia abortuszra.
A 22 éves, akkor már pár hónapos terhes Norma és a néhány évvel idősebb két ügyvédnő egy dallasi, kockás terítős pizzériában találkoztak.
Ők törvényt akartak változtatni, én pedig abortuszt akartam. Azt mondták: Norma, nem akarod gyakorolni a jogaidat azzal, hogy a saját tested felett rendelkezel? De igen, mondtam. Akkor nincs más dolgod, mint aláírni itt ezen a szaggatott vonalon
– idézte fel egy interjúban.
1973-ban, három évig tartó tárgyalássorozatot követően – ahol a Jane Roe álnéven szereplő Norma egyszer sem jelent meg – a kilenctagú Legfelsőbb Bíróság nagy többséggel, 7:2 arányban szavazta meg, hogy az Egyesült Államokban alkotmányos jog legyen az abortusz. Harmadik lánygyerekét is megszülte, aztán örökbeadta. Nem sokkal a Legfelsőbb Bíróság ítélete után Norma a nyilvánosság előtt felfedte, hogy ő Jane Roe.
Még tartott a bírósági eljárás, amikor megismerkedett egy nővel, akivel összeköltözött. Ez bizonyult élete leghosszabb kapcsolatának: Connie Gonzalezzel 35 évig élt együtt Dallasban. 2006-ban Norma elköltözött, miután párja stroke-ot kapott, sőt utóbb le is tagadta, hogy leszbikus.
Megmondták neki, mit mondjon
Noha a terhességéből korszakos, az abortuszkérdést és nők millióinak életét meghatározó ítélet lett, Norma McCorvey soha nem vált az abortuszpárti mozgalom arcává. A New Yorker portrécikke arra világít rá, hogy az abortusz legalizálásáért küzdők egy visszafogott, szerény, félénk nőt képzeltek szószólójuknak, nem pedig egy nyers modorú, megbízhatatlan történetekkel előálló texasi nőt. Utóbbira Norma maga erősített rá azzal, hogy azt mondta, harmadik gyereke erőszakból született. Egy 1987-es interjúban viszont már azzal visszakozott, hogy konszezusos szex útján esett teherbe. Abortuszellenes aktivisták lecsapva a kijelentésére azzal kezdtek érvelni, hogy ez lényegében érvényteleníti a Legfelsőbb Bíróság döntését, ami azonban egészen 2022. június 24-ig érvényben maradt.
Mivel nem igazán hívták abortuszpárti rendezvényekre felszólalni, Norma McCorvey élete történetének saját narrátora lett. Egyre több médiaszereplést vállalt, 1994-ben Én vagyok Jane Roe címmel nagy sikerű önéletrajzi könyvet írt, élete pedig váratlan fordulatot vett. Telefonos ügyeletet vállalt egy abortuszklinikán, ahova betoppant az abortuszellenes mozgalom egyik élharcosa, a szalontulajdonosból lett lelkész, Flip Benham, aki nemcsak a terhesség-megszakítás, hanem a homoszexualitás ellen is prédikált. Bántalmazotti múltja és az őt kihasználni akaró férfiakkal létesített kapcsolatai is szerepet játszottak abban, hogy nem sokkal később egy dallasi ház medencéjében találta magát, ahol megkeresztelték. A szertartást a tévé is közvetítette. Két nappal később felmondott az abortuszklinikán, és csatlakozott egy terhesség-megszakítás betiltásával kampányoló szervezethez, ahol megkapta azt a szerepet, amelyet az abortuszpártiaktól nem: kitaszítás helyett befogadták és kampányarc lehetett.
1998-ban megjelent újabb könyvében azzal magyarázza pálfordulását, hogy látott egy plakátot a magzat fejlődéséről, és ez megváltoztatta az abortuszról vallott nézeteit. Annyira hatással volt rá a kép, és annyira belelendült az abortuszellenességbe, hogy 2004-ben el akarta érni, hogy a Legfelsőbb Bíróság semmisítse meg a Roe kontra Wade ügyet. Kérelmét 2005-ben elutasították.
2017-es halála után mutatták be az életével foglalkozó dokumentumfilmet, amelyben úgy ábrázolják őt, mint aki soha nem gondolta meg magát igazán az abortusz kérdésében, de lefizették, hogy ezt tegye. Norma a filmben köntörfalazás nélkül elmondja, megfizették az abortuszellenességét, miközben őt magát hidegen hagyta, hogy egy nő a terhesség-megszakítást választja:
Én voltam a nagy hal. Azt hiszem, ez egy kölcsönös dolog volt: elvettem a pénzüket, kiállítottak a kamerák elé, és megmondták, mit mondjak.
Robert Schenck, a korábban abortuszellenes evangélikus lelkész, aki McCorvey-val dolgozott, megerősítette az anyagi ellentételezésről megfogalmazott állítást. Elismerte, fizetettek Norma McCorvey-nak azért, hogy felszólaljon az abortusz ellen, és ezen felszólalásoknak köszönhetően jelentős pénzadomány folyt be a felekezet számlájára.
Telefonon beszélt a lányával, akit el akart vetetni
Csak tavaly, az Atlantic magazin hasábjain fedte fel azonosságát a Roe kontra Wade ügy „főszereplője”: a gyermek, akinek a születéséről folyt a három évig húzódó vita. Norma harmadik lánya, Shelley Lynn Thornton háromnaposan került nevelőszülőkhöz, és úgy nőtt fel, hogy nem tudta, ki a vér szerinti édesanyja. Sokáig azzal sem volt tisztában, hogy ő áll a Roe kontra Wade ügy középpontjában, egészen addig, amíg Norma McCorvey bejelentette a tévében, hogy meg szeretné találni harmadik lányát. Egy bulvárlap újságírója segített felkutatni az akkor még csak 19 éves lányt, akit mélységesen felkavart a hír, hogy édesanyja el akarta őt vetetni. Végül személyesen nem találkoztak, csak telefonon beszéltek. Norma azt mondta a lányának, hogy azért adta örökbe, mert nem tudott volna gondoskodni róla, de mindig is gondolt rá.
Shelley Lynn Thornton a 2021-es cikk után többször nyilatkozott a sajtóban, a június 24-ei, legfelsőbb bírósági döntés után pedig közleményben fejezte ki aggodalmát:
Túl sokszor fordult elő, hogy egy nő választását, hangját és egyéni szabadságát mások határozták meg helyette. Mivel a Roe kontra Wade ügyhöz vagyok kötve, egyedi perspektívám van ebben a kérdésben. Úgy gondolom, hogy az abortusszal kapcsolatos döntésnek egy nő, a családja és az orvosa között kell megszületnie
– tette hozzá.
Shelley 21 évesen ment férjhez, és három gyereke – egy fiú és két lány – született. 2013-ban találkozott féltestvéreivel, de biológiai anyjával soha.
