Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images
Nagyvilág europoli

Miért engedett végül Angela Merkel Orbán Viktornak?

Az elmúlt egy hétben mindenki egyszerre hirdetett győzelmet az uniós jogállami mechanizmussal kapcsolatban, bár a leghangosabb egyértelműen a magyar kormánypárt volt. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója odáig ment, hogy ha Orbán Viktor tárgyalja le Trianont, Magyarországhoz csatolták volna az antant országok felét.

Erős túlzásnak hat ez egy kisebb politikai siker eléréshez képest. Egyrészt ugyanis a jogállami mechanizmust elfogadták, és pontosan azt a célt tölti majd be, amit eredetileg szántak neki: megvonhatják a támogatásokat azoktól a tagországoktól, amelyek megsértik a jogállami alapelveket, ha a sérelem érinti az uniós költségvetést is. Amit a magyar és a lengyel miniszterelnök elért a költségvetés és a 750 milliárdos helyreállítási csomag vétójának belengetésével, annyi, hogy ne legyen kiterjedtebb a jogállami mechanizmus, mint korábban tervezték, és hogy a következő parlamenti választásig ne nagyon lehessen alkalmazni.

Orbán ismét a nyers erőt és a nyílt fenyegetést használta, amivel komoly politikai tőkét pazarolt el, de meghátrálásra tudta kényszeríteni a többi 25 tagországot. Ennek a fő oka pedig a német soros elnökségben keresendő. Németország mostanra messze az Európai Unió legfontosabb országa, Angela Merkel pedig másfél évtizedes kancellári pályafutása alatt a kontinens legmeghatározóbb és legkiszámíthatóbb politikusa lett. Így aztán nagyon sokat várt mindenki a német soros elnökségtől, maguk a németek is. Ez magyarázza, hogy miért vállaltak olyan sok konfliktusos ügyet, amennyit még ők sem tudtak teljesen megoldani fél év alatt.

  • El kellett fogadni az unió hétéves költségvetési keretét egy olyan történelmi léptékű segélycsomaggal kiegészítve, amivel a tagországok felelősséget vállalnak egymás adósságáért és új forrásokból szereznek pénzt ezek visszafizetésére. Már a költségvetés elfogadása is komoly feladat, de a helyreállítási csomag megszavazása önmagában is nagy jelentőségűvé teszi ezt a soros elnökséget.
  • Az EU reagálni akart a klímaváltozásra, és egy a korábbinál jóval ambiciózusabb klímatervet fogadott el nemrég. Ennek Lengyelország volt a fő ellenzője, ugyanis sokkal több támogatást várt a károsanyag-kibocsátás jelentős visszaszorításáért. Ebben az ügyben is sikert ért el a német elnökség, még ha nem is annyira nagyívű célokat kitűzve, mint amilyeneket az Európai Parlament várt.
  • A koronavírus-járvány uniós kezelése is viszonylag sikeres volt, sikerült a semmiből összerakni egy SURE nevű gyorssegély-csomagot, amelyből Magyarország is jelentős pénzeket kapott. Az EU emellett több vakcinát kötött le, mint az Egyesült Államok, és folyamatosan támogatta a tagországokat a védekezésben. Igaz, volt, amit nem sikerült elérni, például a határok lezárásának feloldását és az egységes és átlátható beutazási és karanténrendszert.
  • Le kellett tárgyalni az unió történetének első kilépését. Nagy-Britannia távozása nem megy valami simán, bár az átmeneti időszak, amely után a britek végleg kilépnek az EU-ból, december végén lejár, még mindig nincs megegyezés a legfontosabb kérdésekről. Annak pedig, ha Nagy-Britannia megegyezés nélkül távozik, nagyon súlyos gazdasági következményei lesznek, főleg rájuk nézve, de az unió szempontjából is.
  • Az EU újabb bővítési tárgyalásokat szeretett volna nyitni Észak-Macedóniával és Albániával. Ez nem sikerült, mert előbbi esetében Bulgária blokkolta a tárgyalásokat.
  • Emellett kellett volna elfogadni egy új menekültügyi csomagot, amely újragondolta volna azt, ahogy az EU közösen kezeli a menekültkérdést. Talán ez a legkeményebb és legreménytelenebb terv mind közül, mert a tagországokon belül is óriási vita van belőle. A németek a nyár végén letettek egy tervet az asztalra, amit aztán több tagország, köztük Magyarország, elvetett.
  • Ehhez jött a lengyel-magyar vétófenyegetés, ami megvalósulva ezek közül többnek a sikerét is akadályozta volna.

Németországnak több politikai tőkéje van Európában, mint bárkinek, a német diplomácia is minősége kifejezetten jó, de még így sem lehetett minden ügyet megoldani fél év alatt. A német kormánynak annyi felé kellett figyelnie, annyi tárgyalást kellett menedzselnie, hogy a végére nem maradt annyi erő, hogy minden konfliktusos harcot megvívjon.

Ráadásul az EU soros elnökségét köti az a szabály, hogy fair brokernek, vagyis igazságos közvetítőnek kell lennie a tagállamok konfliktusaiban. Lehet, hogy ha Németország és Merkel nem soros elnökként tárgyal Magyarországgal és Lengyelországgal, akkor keményebb végkimenetele van a vétó körüli harcoknak, mert nem kötik ilyen szabályok a kompromisszumos rendezéshez.

Angela Merkel azt tartja a legfontosabbnak, hogy az Európai Unió a távozása után is működjön, és ne kövesse senki a briteket. És azt sikerült is elérni, hogy az EU működőképes maradjon Merkel után is, sőt a helyreállítási csomaggal egy kicsit még előre is lépjen az együttműködésben.

A német soros elnökség nem volt elsöprő siker, de siker volt. És ahogy az unióban általában: senki sem érezheti magát igazán boldognak, de mindenki örülhet egy kicsit.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.